időjárás 29°C Klára 2022. augusztus 12.
logo
A különleges jurtaházak nemcsak lakhatást és közösséget adnak, de a környezetnek is használnak

Kenderbeton körök egy egészségesebb bolygóért

Zana Diana
2022.08.03. 11:53 2022.08.03. 12:14
Kenderbeton körök egy egészségesebb bolygóért

Az ipari kender méltatlanul elfeledett gazdasági növény Magyarországon, amely számos, mára halaszthatatlan környezeti problémára is megoldást nyújthat, hiszen minden része felhasználható, az élet több területén pótolhatja a műanyagot, gyógyhatású, gyökérzete segít a talaj regenerálásában, és nagy mennyiségben képes megkötni a levegőből a szén-dioxidot. Nyárády István az ipari kenderből készíthető természetes építőanyagot, a kenderbetont az ősi jurta formájával, a szakrális kör alakkal és a közösségépítés lehetőségével, valamint azzal az elképzeléssel ötvözte, hogy bárki képes hajlékot építeni magának. Így született meg a kenderbeton jurta gondolata.

Hazánk sokáig iparikender-nagyhatalomnak számított, olyannyira, hogy az európai ipari kenderfajták huszonöt százalékban ma is magyar eredetűek. A történelmi ország területén egykor nyolcvanezer hektáron folyt a termesztés, ma hatvanezer hektárnyi iparikender-ültetvény van az egész világon. Még a 90-es években is számottevő volt Magyarországon, azonban 2008-ra teljesen megszűnt az iparikender-termesztés. Napjainkban viszont kezd feltámadni a terület itthon, világszinten pedig már reneszánszát éli. Élelmiszerek (a hússal egyenértékű fehérjeforrás), étrend-kiegészítők, gyógyhatású készítmények, kozmetikumok, csomagolóanyagok, textilek, biopolimerek, építőanyagok készíthetők belőle. A felhasználás egy sajátos formája a kenderbeton, amely csak nevében, valamint a száradása során létrejövő keménységét illetően beton. Létrehozásához a növény belső, fás részét, az úgynevezett pozdorját használják fel, melyet meszes adalékkal és vízzel keverve természetes eredetű, pára- és légáteresztő, penésznek és gombásodásnak ellenálló, éghetetlen, ugyanakkor kiváló hang- és hőszigetelő képességű építőanyagot kapnak. 

Fotó: Kenderbetonjurta.hu

Ebből pedig természetesen házat is lehet építeni. Nyárády István, a kenderbeton jurták megálmodója saját projektjét is úgy jellemzi, mint „körök egy egészségesebb bolygóért”.
Olcsón, helyben előállítható lesz, ha sokan termesztjük majd, és a feldolgozásban együttműködünk– mondja, utalva rá, hogy jelenleg a technikai feltételek még hiányosak hazánkban, holott a környezeti és talajadottságok kiemelkedően jók a Kárpát-medencében. A kenderbeton mint építőanyag előnyei tehát egyértelműek, de mi az oka a jurtaformának? A jurta maga a világmindenség, szabályos kör alakja leképezi a teremtett világot, vagyis szakrális jelentőséggel is bír. Szimbolikájában ég és föld, férfi és női minőség egyesül, ahol mindennek és mindenkinek megvan a rendelt helye, olyan egységet alkotva, amely valójában magát az Istent jelenti. A kenderbeton jurta így foglalja magában egyszerre a fizikai és a lelki világunk regenerálásának lehetőségét is. Ökopozitív, a jelenlegi kockavilágunkat szeretettel körbesimogató, egyszerű és észszerű otthont szeretnék építeni, és megosztani a folyamat minden lépését, hogy bárki felépíthesse majd a sajátját – feji ki Nyárády István, aki az ősi jurtaformát kívánja újrafogalmazni, miközben az elkészült épület terhelés helyett gyógyítja a környezetét. Az utóbbi években minden lehetőséget körüljárt, pályázati, támogatói lehetőségeket keresett, létrehozott egy honlapot, amely részletesen, látványtervekkel ismerteti az építés fázisait, valamint a környezetre gyakorolt jótékony hatás statisztikáit, a kenderbeton jurta prototípusának megépülése azonban még mindig várat magára.

Borítókép: A projekt megálmodója, Nyárádi István (Fotó: YouTube)

Varsó a fotóriporter szemével

A varsói felkelés kitörésének napján Tadeusz Bukowski 1935 és 1955 között készült varsói fényképeiből nyílt kiállítás a Platán Galériában.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.