Hazánk sokáig iparikender-nagyhatalomnak számított, olyannyira, hogy az európai ipari kenderfajták huszonöt százalékban ma is magyar eredetűek. A történelmi ország területén egykor nyolcvanezer hektáron folyt a termesztés, ma hatvanezer hektárnyi iparikender-ültetvény van az egész világon. Még a 90-es években is számottevő volt Magyarországon, azonban 2008-ra teljesen megszűnt az iparikender-termesztés. Napjainkban viszont kezd feltámadni a terület itthon, világszinten pedig már reneszánszát éli. Élelmiszerek (a hússal egyenértékű fehérjeforrás), étrend-kiegészítők, gyógyhatású készítmények, kozmetikumok, csomagolóanyagok, textilek, biopolimerek, építőanyagok készíthetők belőle. A felhasználás egy sajátos formája a kenderbeton, amely csak nevében, valamint a száradása során létrejövő keménységét illetően beton. Létrehozásához a növény belső, fás részét, az úgynevezett pozdorját használják fel, melyet meszes adalékkal és vízzel keverve természetes eredetű, pára- és légáteresztő, penésznek és gombásodásnak ellenálló, éghetetlen, ugyanakkor kiváló hang- és hőszigetelő képességű építőanyagot kapnak.
Ebből pedig természetesen házat is lehet építeni. Nyárády István, a kenderbeton jurták megálmodója saját projektjét is úgy jellemzi, mint „körök egy egészségesebb bolygóért”.
Olcsón, helyben előállítható lesz, ha sokan termesztjük majd, és a feldolgozásban együttműködünk– mondja, utalva rá, hogy jelenleg a technikai feltételek még hiányosak hazánkban, holott a környezeti és talajadottságok kiemelkedően jók a Kárpát-medencében. A kenderbeton mint építőanyag előnyei tehát egyértelműek, de mi az oka a jurtaformának? A jurta maga a világmindenség, szabályos kör alakja leképezi a teremtett világot, vagyis szakrális jelentőséggel is bír. Szimbolikájában ég és föld, férfi és női minőség egyesül, ahol mindennek és mindenkinek megvan a rendelt helye, olyan egységet alkotva, amely valójában magát az Istent jelenti. A kenderbeton jurta így foglalja magában egyszerre a fizikai és a lelki világunk regenerálásának lehetőségét is. Ökopozitív, a jelenlegi kockavilágunkat szeretettel körbesimogató, egyszerű és észszerű otthont szeretnék építeni, és megosztani a folyamat minden lépését, hogy bárki felépíthesse majd a sajátját – feji ki Nyárády István, aki az ősi jurtaformát kívánja újrafogalmazni, miközben az elkészült épület terhelés helyett gyógyítja a környezetét. Az utóbbi években minden lehetőséget körüljárt, pályázati, támogatói lehetőségeket keresett, létrehozott egy honlapot, amely részletesen, látványtervekkel ismerteti az építés fázisait, valamint a környezetre gyakorolt jótékony hatás statisztikáit, a kenderbeton jurta prototípusának megépülése azonban még mindig várat magára.
Borítókép: A projekt megálmodója, Nyárádi István (Fotó: YouTube)
