– Maga a sorozat megvalósulásának az alapötlete az MTVA ötlete volt – mondta Helmeczy Dorottya a sorozat producere az Origónak. – Onnantól már a magunkénak éreztük, és „saját kézbe” vettük, végül idén sikerült elnyerni a sorozat számára a Nemzeti Filmintézet támogatását, ami egy ekkora vízió esetében kiemelt öröm és borzasztó nagy felelősség is. Erdélyi születésű filmesként, bár ez tulajdonképpen egy véletlen egybeesés, de ez konkrétan egy személyes revízió a számomra, hogy ezt a témát dolgozhatom fel. Van egy másik Erdélyt érintő filmem, ami a trianoni történéseket dolgozza fel, és valahogyan történelmileg és politikailag is a helyén van az, hogy ezekhez a témákhoz most nyúlhatok, amikor háború van, és az utolsó világháború okozta feszültség nyomán újra formálódik a világrend.
Nagyon itt az ideje mesélni Erdélyről, arról a területről ami egykoron Magyarország meghatározó része volt, és most ezekből a filmekből arra is választ kapunk, hogy ez miért is olyan nagyon fontos. Filmesként azt ígérem a nézőknek, hogy olyan történetet kapnak, amit meg kell ismerniük. Egy karakterközpontú, egészen elemelten mesés világban játszódó, korabeli politikai thrillert. A Megafilm profiljához hűen 2023 legjelentősebb és legnépszerűbb sorozatát készítjük el. A sorozatban Móricz azonos című közismert regénye nyomán a korabeli Erdély politikai, társadalmi világa elevenedik meg, szerelemmel, intrikákkal, súlyos döntésekkel. Ez tulajdonképpen egy korabeli politikai thriller, a korszak két meghatározó férfiújának, Bethlen Gábornak és Báthory Gábornak a hatalmi játéka.
Helmeczy Dorottya arról is szólt a beszélgetés során, hogy a Tündérkert alapja a szépirodalom, Móricz Zsigmond regénye, de markánsan belenyúltak abba, hogyan jelenítsék meg a korszakot. – Móricz nagyon könnyen megfilmesíthető, a filmesek nagyon szeretik Móricz Zsigmond történeteit. Mi a fejlesztési folyamathoz történész szakértőt is felkértünk, és lényegében az ő segítségével vetettük össze a szépirodalmat, és azt, hogy mi történhetett valójában. Ezek mentén fejlesztettük éveken át a forgatókönyveket. Végeredményképpen pedig a sorozat nagyon mai lesz. Arról szól, hogy milyen a hatalmi játszma, ha azt a karakterek, emberi érzelmek és viszonyok szemszögéből nézzük. Báthory és Bethlen folyamatos harcát láthatják majd a nézők. Mi történik, ha egy karaktert a szenvedélye, ambíciója, önérzete irányít, a másik fél pedig egy egészen más oldalról közelíti meg a hatalmi kérdést. Ha az ember hatalommal bír, annak felelőssége és nehézsége van, a haza, az ambíció és az emberi kapcsolatok tekintetében is. Ezek mind-mind befolyásolnak egy adott döntést, és erről a játékról mesélünk mi most filmes eszközökkel – magyarázta a sorozat producere.
Elmondása szerint a forgatókönyv-fejlesztés során először komoly gondot fordítottak a történelmi háttérre, a korabeli anyagi kultúrára, és a mindennapi élet különféle jelenségeire, kifejezésekre vagy a különböző tárgyak jelentőségére. – De ennek a tudásnak nagy részét mondhatni, hogy „kidobtuk”, vagy legalábbis a sorozat igényeihez igazítottuk. A sorozatba sokkal több női karaktert emeletünk, mint amennyi Móricz kötetében megjelenik. Történelmi női alakok is láthatók majd, akik léteztek, akik ebben a korban társadalmi szerepet töltöttek be, de Móricz nem írta bele a történetbe. Külön történet számunkra a film látványvilága. Az 1600-as években járunk, de nem ebből merítettük az ötleteket.
A cím, a Tündérkert adta az ötletet, hogy mesevilágba emeljük el a történetet, ahol Báthory a sárkány, Bethlen a hattyú – persze képletesen. Valójában Móricz Tündérkertje távolról sem mesevilág, de számunkra jó filmes lehetőséget adott ez a cím. Rengeteg szimbólum is megjelenik majd a sorozatban. Olyan elemelt környezetet, mesés világot álmodtunk meg, hogy az alkotás időtlen sorozat legyen. Akár a Trónok harca. Az a sorozat is egy valamikori korban játszódik, de bármilyen korban élvezhető. A forgatókönyv írása előtt egyebek mellett elolvastuk a korabeli levelezéseket Bethlen és felesége között, valamint az akkori politikai eseményekről is sok dokumentum fellelhető – azokat is áttanulmányoztuk. Megnéztük, hogy mi volt az ő kelléktáruk, hogyan mozogtak, viselkedtek akkoriban. Végül úgy döntöttünk, hogy egy sokkal fogyaszthatóbb sorozatot szeretnénk készíteni, mint az alapmű, a forgatókönyv végül sokkal plasztikusabb lett. Pörgő dialógok vannak benne, maibb nyelvezettel, miközben a néző érzi, hogy a történelemben utazik. El kellett hagynunk a korabeli megszólításokat, amelyeket Móricz is használt.
Katona Péter Dániel játssza Báthory karakterét. – Tudtam, hogy hatalmas feladat előtt állok, ami a forgatás első napján valósággá vált számomra, de rájöttem, hogy teljesíthető. Rengeteg áldozatot, lemondást követel a forgatás. Báthory fantasztikus szerep és elképesztő a forgatás – a rengeteg helyszín, a stáb, a rendező, a színész kollégák mind hihetetlenül kedvesek, profik, komoly szakemberek. Folyamatosan tanulok. A forgatás előtt újra elolvastam Móricz kötetét – a gimnáziumban kötelező olvasmány volt, de azt hiszem, hogy akkor nem olvastam végig, most viszont rendeltem egy vadonatúj kötetet, és az egészet elolvastam. Már tizenéves koromban is nagyon szerettem Móricz Zsigmondot és Mikszáth Kálmán novelláit. Míg a korosztályomból másokat a nyugatosok művészete és írásai foglalkoztattak, addig engem valamiért Móricz és Mikszáth. Aztán többféle korabeli történelmi vonatkozású dokumentumot is olvastam, és próbáltam összefüggéseket keresni. Megpróbáltam megérteni Báthoryt, és megtalálni az ő igazságát a történetben. Több történész dolgozott azon, hogy megállapítsa, valójában milyen ember volt Báthory. Az egyik legérdekesebb megállapítás számomra az volt, hogy Báthory lelki állapotát az elmekórtan egészen egyszerűen „moral insanity”-nek nevezi, ami erkölcsi őrületet jelent. Ez adta a szerepem lényegét is. Nem tudom, hogy ez mennyire igaz, de nyilván van valóságalapja. Ez egy súlyos állapot, de legalább színészként van mibe kapaszkodni.
Arra a kérdésre, hogyan dolgoznak együtt az intimitáskoordinátorral, Katona Péter Dániel elmondta, hogy nem úgy zajlik a munka, hogy egy erotikus jelenetet elpróbálnak a kanapén.
– Nem erről van szó. Az intimitáskoordinátorral beszélgetünk a jelenetről, kérdéseket tehetünk fel egymásnak, ő pedig mindenre válaszol. Fontos, hogy a színész a partnerével nem a forgatási napon találkozik először. Elmondjuk, hogy mi az, ami rendben van és mi az, ami nincsen rendben. Ki hol nem szereti, ha megfogják és hasonlók. Így sokkal könnyebben megy a munka. Én színházakban is alkalmaznék intimitáskoordinátort. Óriási űrt töltene be. Színészként és emberként is különleges figyelem egy ilyen szakember jelenléte
– magyarázta a színész.
Helmeczy Dorottya elmondása szerint az intimitáskoordinátorra azért volt szükség, mert a középkorban játszódik a film, ahol külön figyelmet kell fordítani az erotikus jelenetekre. – Ebben a korban mindennek nagyobb jelentősége volt. A harc, a küzdelem, a konfliktusok, a párkapcsolatok tétje teljesen más volt, mint a mai világban. Sokkal kevesebb volt a diplomácia, élesebb volt a kommunikáció – és hangsúlyos volt a szerelem is. De nemcsak intimitáskoordinátor dolgozik a produkcióban, hanem például színész-coach is, aki a karakterekről beszélget a színészekkel. Alapvetően minden egy terv szerint zajlik – tette hozzá a producer. A sorozatot jövő év szeptemberében láthatja a közönség, előreláthatólag lesz majd második és harmadik évada is, amelyek a trilógia második és harmadik kötetéből készülnek majd.
Borítókép: Báthory Gábort jásztó Katona Péter Dániel (Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás)
