időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo
Kárpát-medence-szerte második alkalommal ünneplik a verbunk napját október 1-jén

A népi kultúra maga a kultúra

Ditzendy Attila
2022.10.01. 06:59
A népi kultúra maga a kultúra

Tavaly június 12-én ünnepeltük a verbunk napját első alkalommal, idén a dátum október 1-jére változott. A kezdeményező Hagyományok Háza szeretné állandó időpontra helyezni az emléknapot. A tánc – mint beszélgetőtársamtól, Sikentáncz Szilveszter örökös aranysarkantyús táncostól, táncpedagógustól, koreográfustól, az Örökség Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Népművészeti Egyesület elnökétől megtudtam – felkerült az UNESCO Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

A verbunk elnevezése a német werbung, azaz toborzás szóból származik. A katonák verbuválása táncra is alkalmat adó, mulatsággal járó eseménynek számított, s hozzájárult a kötetlen szerkezetű, gazdag motívumkincsű férfitánc kialakulásához. Számos toborzást megörökítő képi ábrázolásról lehet ismerős majd mindegyikünk számára.

A régi stílusú ugrósból alakult ki, éppen az olyan alkalmakra, mint a sorozás, a berukkolás

– magyarázta Sikentáncz Szilveszter.

Nemzeti táncaink megszületése a XVIII–XIX. századra datálható, a folyamat a későbbiekben meghatározta a néptánc formálódását. A közép- és nyugat-európai polgárosultabb tánc­életből már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncrendjében még jelentős szerepet játszottak. A régi stílusú táncainkra jellemző improvizatív táncalkotás a verbunkban élt tovább. A másik új stílusú táncunk a csárdás.

Erdélyben, Szabolcsban és a Felvidéken rögtönzésszerűen, míg a Rábaközben, Szigetközben szabályozottan táncolták

– avatott be a táncpedagógus, kiemelve: a verbunk magyar nemzeti tánc. – Ha kiejtjük a szót: verbunk, a Kárpát-medencében mindenki felkapja a fejét, függetlenül attól, tisztában van-e azzal, mi is pontosan ez a tánc – jelentette ki Sikentáncz Szilveszter –, hiszen ismerős a verbuválásból vagy az énekórákon hallottakból, hogy verbunkszerű zenei zárlat. A táncoktató kifejtette: a csárdás szintén a nemzeti romantika ébredésével került, a reformkor tájékán, a közfigyelem középpontjába. Ekkortájt a báltermek megteltek magyar zenével, a tánclépéseket pedig stilizált módon emelték át a paraszti kultúrából.

– Ma is élő hagyomány, táncegyütteseink életben tartják az egész Kárpát-medencében – mondta Sikentáncz Szilveszter, hozzáfűzve: 

szerepet játszik nemzeti identitásunk megőrzésé­ben, amikor is bizonyos ismereteket visszaillesztünk a köztudatba.

– Az én olvasatomban a verbunk éppen ilyen ismeret – szögezte le a táncpedagógus.

Sikentáncz Szilveszter azt vallja: a népi kultúra nem a kultúra egy része, hanem a kultúra maga, amit mindenkinek meg kell ismernie. A következőkben felidézte, hogy a legényavatás fontos része volt a körverbunk. Emellett ismeretes a szólóverbunk, de létezett párostánc, sőt női verbunk egyaránt az egyes tájegységekre ­jellemzően. – Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Martin György, Pesovár Ferenc és Ernő gyűjtötték fel mások mellett, Paulinyi Béla, a Gyöngyösbokréta mozgalom elindítója biztosította megőrzését, később a táncházmozgalom, illetve a jelenkor alap- és középfokú művészetoktatása az adatközlők szintjére fejlesztette a gyerekek verbunktudását – árulta el Sikentáncz Szilveszter.

A Hagyományok Háza indította kezdeményezés nyomán született a verbunk napja, 

amelyhez csatlakozott az Örökség Gyermek- és ifjúsági Népművészeti Egyesület, a Martin György Néptáncszövetség, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, az Erdélyi Néptánc Szövetség, a felvidéki Táncfórum-Szlovákia, amely szervezetek Székelyudvarhelyen, Zselízben, Szombathelyen, Nyíregyházán és a Hagyományok Házában várják az érdeklődőket színes programokkal október 1-jén.

Borítókép: Verbunk a javából (Forrás: Facebook)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.