Jobbnál jobb színészi teljesítmények segítik és erősítik végig a filmet, amit nagyon erős párbeszédek és talán annál is erősebb monológok jellemeznek. Belegondolni is rossz, hogy Andrew Beckett szerepére eredetileg Daniel Day-Lewist, William Baldwint, Tim Robbinst, Andy Garciát vagy Michael Keatont szerették volna megnyerni. Végül jó döntést született. Tom Hanks zseniálisan játssza el az egyre jobban leépülő beteg férfit és Joe Miller szerepében Denzel Washington is nagyot alakít.
Néhány érdekesség a filmhez: Hanksnek csaknem tizenöt kilót kellett lefogynia ahhoz, hogy megfelelően betegnek és megviseltnek tűnjön a tárgyalótermi jelenetekhez, a film végén látható gyerekkori videók Andrew-ról Tom Hanks valódi gyerekkori videói és a filmben látható tárgyalóterem egy valódi tárgyalóterem, amit a város bocsátott a stáb rendelkezésére.
Sok megható, érzelemdús jelenettel átitatott, a tárgyalótermi filmek feszültségét maradéktalanul átadó film a Philadelphia, amelyet a közönség mellett a szakmai is elismert. Túl azon, hogy 1993-ban a kilencedik legtöbb bevételt hozó film volt, az öt Oscar-jelöléséből kettőt be is húzott, a legjobb férfi főszereplő (Tom Hanks) és a legjobb eredeti dal (Bruce Springsteen) kategóriáját. Hanks maximálisan megérdemelte élete első Oscar-díját, míg Bruce Springsteen, a Streets of Philadelphia című szerzeményével valóban örök érvényű dalt szerzett a filmhez, ami méltán vált slágerré. A mozi hatásának vizsgálatakor nem mehetünk el a társadalmi vonatkozása mellett sem.
A Philadelphia azért is fontos film, mert ennyi év távlatából nézve, könyörtelenül rámutat a meleglobbi negatív hatást kiváltó ténykedésére. Hiszen a film annak idején együttérzést és szolidaritást váltott ki az emberekből egy beteg meleg férfi iránt, annak ellenére, hogy erre az emberi gesztusra erőszakosan felhívták volna a figyelmet, a ma oly agresszívan nyomuló LMBTQ-szervezetek. Ez a film által kiváltott érzés, a szolidaritás ma már csak nagyon nehezen lenne megismételhető, mert azóta a ránk erőltetett másságpropaganda megfékezhetetlennek tűnő terjeszkedése sok emberben pont az ellenérzéseket erősítette fel. Felmerül a költői kérdés: megérte ez az arcátlan, pimasz nyomulás az élet minden területén, így a film világában is, a magukat módfelett liberálisnak mondó lobbistáknak? Ezt döntsék el önök.
Mindenesetre a Philadelphia remek film, nagyszerű színészi játékkal megfűszerezve. Toplistánkon a második helye mindenképpen indokolt.
Idővonal: A Philadelphia – Az érinthetetlen című filmet 1993-ban mutatták be, abban az évben, amikor Magyarországon, a pörbölyi tragédiában tizenkét ember vesztette az életét, mert iskolásokat szállító autóbusz hajtott a sínekre a Tolna megyei Pörbölynél; Csehszlovákia két önálló országra, Csehországra és Szlovákiára bomlott; George Bush és Borisz Jelcin elnök aláírta Moszkvában a START–II szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadó fegyvereket az összes több robbanófejes ICBM felszámolásával, és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével; Habsburg Károly – Habsburg Ottó fia – és Francesca Thyssen–Bornemisza bárónő a stájerországi Mariazellben házasságot kötött; II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatta a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. Többek közt az érsekségek számát háromról négyre emelte, új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget; az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját és 61 éves korában meghalt Antall József, Magyarország miniszterelnöke. Az új miniszterelnök, Boross Péter december 21-én alakította meg kormányát. (Wikipédia)
A jövő héten kiderül, hogy melyik film végzett az első helyen a Tom Hanks filmjeit bemutató toplistánkon.
Filmkép
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!