Az öt legjobb Tom Hanks-film – Ryan közlegény megmentése

Mesterien megkomponált háborús dráma, ami méltán vált klasszikussá.

Forrás: UIP-Duna Film

Tom Hanks filmjeit bemutató mini toplistánkban ezen a héten már a bronzérmes alkotáshoz értünk. Ezúttal is egy történelmi témájú filmre esett a választás. Azonban most egy kicsit visszább forgatjuk az idő kerekét, hiszen a Kémek hídja a hidegháború időszakában játszódott, mostani filmünk pedig egyenesen a második világháború poklába vezet minket. Bronzérmes filmünk nem más, mint az 1998-as Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan) című háborús dráma.

3. Ryan közlegény megmentése (1998)

A filmet Steven Spielberg rendezte, a forgatókönyvet Robert Rodat írta, az operatőre pedig Janusz Kaminski volt. A mozi egy szélben lobogó csillagos, sávos amerikai zászló képével kezdődik és ugyanezzel a képpel is ér véget. Ez a művészi húzás nagyszerűen foglalja keretbe a filmtörténet egyik legjobb háborús drámáját, amely kritikusai szerint nagyon pátoszos, szentimentális és túlzó. Ezek a jelzők egytől egyig igazak, de pont ezért zseniális és felejthetetlen a mű. A történet úgy kezdődik, hogy egy idős férfi zokogva letérdel a Colleville-sur-meri amerikai katonai temető egyik fehér keresztjénél és visszaemlékszik az életére és azokra a történelmi eseményekre, amelyeknek részese volt. 1944. június 6-án a szövetségesek partra szállnak Normandiában. Az amerikai katonák John H. Miller százados (Tom Hanks) vezetésével érnek partot, ahol gyakorlatilag a németek pergőtüze fogadja őket. A mozi első első huszonnégy perce úgy mutatja be a normandiai partraszállást, ahogy azt még nem sikerült senkinek filmre vinni. Közeli képekkel, kézikamerás és víz alatti felvételekkel sikerült olyan valóságosan ábrázolni ezt a történelemkönyvek lapjairól jól ismert, de erről az oldaláról soha meg nem mutatott eseményt, hogy az valósággal sokkolja a nézőt. Leszakadó végtagok, haláltusájukat vívó katonák és vér mindenhol. Hátborzongató, ahogy például egy sebesült katona a saját leszakadt kezét keresi a halott társai között.

Fotó: UIP-Duna Film

Szenzációsak a hangeffektusok is. A fülünk mellett süvítenek el a golyók, kapkodjuk a fejünket nehogy véletlenül eltaláljon minket az egyikük. Méltán tartják számon ezt a huszonnégy percet minden idők legjobb csatajelenetei között. Miller százados nagyon sok emberét veszíti el a partraszállás során, de nincs megállás egy nagyon fontos küldetéssel bízzák meg: meg kell találnia Ryan közlegényt (Matt Damon), akinek már három testvére esett el a fronton, ezért nemzeti ügy, hogy legalább őt épségben hazaküldjék az édesanyjához. A százados a legjobb embereit maga mellé veszi és elindul a lehetetlennek tűnő feladatot teljesíteni, megkeresni Ryant. 

Felkavaró történet, amely felvet morális, emberi kérdéseket. Hány emberi életet lehet kockára tenni azért, hogy egy kiválasztott ember életben maradjon? Ugyanakkor, mit érezhet egy anya, aki a háborúban már három fiát elvesztette és a negyedik is a fronton harcol? Mi a helyes döntés? Ezekre a kérdésekre nem kapunk kielégítő választ. Mindenki eldöntheti saját vérmérséklete szerint, mi a helyes és mi szerinte a helytelen. Még maga az idős Ryan közlegény sem tudja igazán feldolgozni, hogy sok ember adta egykor az életét azért, hogy ő élhessen. (A Miller vezette mentőcsapatból, mindössze ketten maradnak életben.) 

A valósághű képi világot nagyszerűen egészíti ki a filmben a színészek játéka. Hanks remekel Miller százados személyében, Horvath őrmesterként Tom Sizemore is nagyot alakít, de sokat tesz a filmhez Vin Diesel is, aki a kissé pokróc Adrian Caparzo közlegényt alakítja. Egy kis hiányérzetünk talán pont a Ryan közlegényt alakító Matt Damonnal kapcsolatban lehet, de mindent összevetve nagyon jó volt a karakterek kiválasztása. Míg az eddig háborús témájú filmek – a teljesség igénye nélkül – a maga nemében szintén zseniális Piszkos tizenkettő (The Dirty Dozen, 1967), Kelly hősei (Kelly’s Heroes, 1970), Kémek a sasfészekben (Where Eagles Dare, 1968), vagy éppen a Navarone ágyúi (The Guns of Navarone, 1961) idézőjelbe téve „csak” izgalmas háborús filmek voltak, nem akartak többek lenni, addig a Ryan közlegény megmentése sokkal több mint egy háborús, történelmi film. Hiszen egyszerre vet fel morális kérdéseket és foglal állást markánsan a háború ellen. A közönség és kritikusok is kedvelték a filmet, öt Oscar-szobrot gyűjtött be az alkotás. A legjobb rendező, legjobb operatőr, legjobb hangeffektusok, legjobb hang és a legjobb vágás kategóriájában is első tudott lenni. 

Néhány érdekesség a filmmel kapcsolatban. A történet forgatókönyvéhez az ötletet Robert Rodat állítólag onnan merítette, hogy látott egy olyan emlékművet New Hampshire egyik városában, amely nyolc – az amerikai polgárháborúban elesett – fivérnek állított emléket. A filmben feltűnő Omaha Beach helyszínét Írországban építették fel, a díszlet mintegy 11 millió dollárba került.  A Wikipédián olvasható információk szerint a stáb 40 hordó „hamis” vért használt fel arra a részre, ahol a katonákat a víz alatt éri találat. Azonban legnagyobb gondot a film készítőinek az okozta, hogy kevés második világháborús, működő német páncélozott jármű maradt fenn a történelem során, így a filmben feltűnő Tigris tankok mindegyike másolat. 

A Ryan közlegény megmentése egy rendkívül jó film, igazi klasszikus. Az a 24 perces tömény háborús akció pedig a film elején, még a mai számítógépes trükkök világában edződött szemmel nézve is lenyűgöző, káprázatos filmes teljesítmény. Sorozatunkban méltán foglalhatja el az előkelő harmadik helyet.

Idővonal: A Ryan közlegény megmentése című filmet 1998-ban mutatták be, abban az évben amikor megalakult az első Orbán Viktor vezette kormány; a dél-tiroli Cavalesében az amerikai légierő túl alacsonyan szálló Grumman EA–6B Prowler vadászgépe letépte a Monte Cermisre vivő függővasút kábelét. (A lezuhanó kabinban húsz utasa az életét vesztette.) Magyarország nevében Martonyi János átvette Strasbourgban Görögországtól az ET Miniszteri Tanácsának soros elnöki tisztét; a májusi népszavazáson Észak-Írországban elfogadott megállapodást ellenző, a katolikus Ír Köztársasági Hadseregből (IRA) kivált Valódi IRA 29 áldozatot követelő bombamerényletet hajtott végre Omagh városában; Bill Clinton beleegyezett abba, hogy 850 ezer dollárt fizet Paula Jonesnak azért, hogy ejtse a szexuális zaklatás vádját; a brazil gazdaság összeomlását nemzetközi összefogással sikerül megakadályozni egy, összesen 41 milliárd dolláros hitelcsomag segítségével és Franciaország nyerte meg az 1998-as labdarúgó-világbajnokságot, miután a döntőben 3:0 arányban legyőzte Brazíliát. (Wikipédia)

A Tom Hanks filmjeit bemutató toplistánkon a jövő héten már az ezüstérmes mozival jelentkezünk.

Borítókép: Miller százados (Tom Hanks), Ryan közlegény (Matt Damon) és Robert Reiben közlegény (Edward Burns) fedezékben (Fotó: UIP–Duna Film)