Brüsszelben kitört a vita Ukrajna EU-csatlakozásáról

Brüsszelben új lendületet kapott az EU bővítése: a bizottság szerint reális cél, hogy 2030-ra új országok csatlakozzanak. A vita középpontjában Ukrajna áll, de több tagállam súlyos aggályokat fogalmaz meg a kijevi korrupció és a jogállamisági problémák miatt.

Kaja Kallas és Ursula von der Leyen Fotó: NICOLAS TUCAT Forrás: AFP

A hónap elején közzétett bővítési felülvizsgálat után Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, hogy az EU-hoz való csatlakozás folyamata ma gyorsabban halad, mint az elmúlt 15 évben, és szerinte reális cél, hogy 2030-ra új tagokkal bővüljön az unió.

Az EU bővítése olyan politika, amelyet a Bizottság aktívan képvisel. Kallas és Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyaránt biztonsági kérdésként kezelik a bővítést.

– írja a The Journal.

Mindez egy hosszabb stagnálási időszakot követően került napirendre, hiszen 2013 – Horvátország csatlakozása – óta nem lépett be új tag az EU-ba. Papíron jelenleg Montenegró, Albánia, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Törökország és Grúzia számít hivatalos EU-tagjelöltnek.

Ezek az országok azonban nagyon eltérő fázisban tartanak. Például Törökországgal a csatlakozási tárgyalások 2018 óta szinte teljesen leálltak.

A mai EU-bővítési fórumon Ursula von der Leyen amellett érvelt, hogy a bővítés a változó globális környezetben a stabil Európába való befektetés egyik módja.

A tagállamok és az európai polgárok azonban nem értenek egyhangúan egyet ezzel a megközelítéssel, márpedig az új tag felvételéhez mind a 27 tagállam jóváhagyása szükséges.

Számos tagállam tart az új országok befogadásától, elsősorban a demokrácia helyzete, a jogállamiság és a korrupció miatt felmerülő aggályok okán.

New countries could join the EU in 2030!

Kaja Kallas, the representative for Foreign Affairs of the EU, has said. pic.twitter.com/cqO3RADYnR

— NXT EU (@NXT4EU) November 5, 2025

A dán európai ügyekért felelős miniszter, Marie Bjerre ma talán a legélesebben fogalmazta meg ezeket az aggodalmakat, amikor azt mondta: „Őszinte leszek, ezt a kérdést kapom minden alkalommal, amikor egy nyilvános politikai fórumon a bővítésről beszélek. Azt kérdezik: akarunk-e még egy Magyarországot az EU-ban? És elnézést kérek, hogy ennyire nyílt vagyok, de ez az, amit az emberek kérdeznek. Ha Magyarországot nézzük, ez az EU legkorruptabb országa. Problémánk van a sajtószabadsággal, a független igazságszolgáltatással. Hogyan kezeljük ezt?”

A Magyarországgal – amely 2004-ben csatlakozott – kapcsolatos aggályokat széles körben osztják az EU-ban, tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök polgári szabadságjogokat érintő intézkedéseire, valamint az EU-s értékekkel és a nemzetközi joggal szembeni nyílt szembenállására. 2025-ben Magyarország harmadik egymást követő évben végzett az EU legkorruptabb országaként a Transparency International korrupcióérzékelési indexén.

Bjerre azt is hangsúlyozta, hogy a tagjelöltek is küzdenek a korrupcióval, példaként Ukrajnát hozva.

„Ők még magasabban szerepelnek a barométeren. Ezzel foglalkoznunk kell, és komolyan kell vennünk […] Reformokra van szükség ahhoz, hogy egy ország EU-tag lehessen” — mondta. Bjerre egy panelbeszélgetésen vett részt Thomas Byrne ír európai ügyekért felelős államtitkárral, aki más megközelítést képviselt. 

Szerinte ha egy ország azért vezeti be az antikorrupciós intézményeket, hogy közelebb kerüljön az EU-hoz, akkor nem meglepő, ha közben korrupciós ügyekre derül fény.

„Ha kiirtani próbálják, akkor találni is fognak – ezért nem kell pánikba esni minden alkalommal, amikor valami rosszat találnak egy csatlakozásra váró országban, mert ez bizonyos értelemben annak a jele, hogy a folyamatok működni kezdenek” – mondta Byrne.

Borítókép: Kaja Kallas és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)