– Kontrasztban Exupéry létfilozófiai súlyosságával, az új lemez a progresszív rock hagyományát könnyed köntösbe öltözteti. Milyen zenei elvek alapján születtek a dalok?
– A szimfonikus progresszív rockzene kompozíciós zene. Bár ez bonyolultan összerakott, nehezebben emészthető stílus, hangsúlyos, hogy az üzenet szépen átjöjjön, ezért fontos, hogy a zene dallamorientált legyen, ne öncélú. Az üzenet érthető, könnyen kapcsolatot teremtő, fülbe ragadó dallamon szólaljon meg.
– Mi az Exupéry-lemez egészének mondanivalója?
– Elengedés. Az ember az életében sok mindent elenged, és a Kis herceg történetéből is az az egyik fő utórezgésem, hogy az elengedésről szól. A megkönnyebbülés akkor jön, amikor a Kis herceg elmondja, nem kell sírni, csak el kell őt engedni, és a csillagok közé felnézve halljuk majd a kacagását. Ez mindig megszorongatta a lelkemet. A zenekar billentyűse, Enyedi Zsolt a lemez készítése előtt meghalt. Ahogy írtuk a dalokat, ott volt annak az árnyéka, hogy az egyik legfőbb játszótársunkat veszítettük el. Az elengedés allegóriája, a búcsú ténye belejátszott a dalokba.
– A felvételekhez a nagykárolyi Károlyi-kastély régi Petrof zongoráján játszottak. Miért tartották fontosnak a valódi hangszer használatát?
– A virtuális hangszerek, főképp a zongora, túl tökéletesek. Egy valódi zongora, a picit elhangoltságával organikusabb, fülközelibb, emberbarátibb hangzású. Törekszünk arra, hogy a zenénkben ne legyen túlpolírozott hangzás, hanem az igazi dolgokat közvetítse hangzásban is.
Borítókép: Bogáti-Bokor Ákos (Fotó: Bogáti-Bokor Ákos)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!