– A honlapján azt olvastam, hogy ötévesen kezdte a zenei tanulmányait. Már ekkor eldőlt, hogy zongoraművész lesz?
– Gyerekkoromtól zenei közeg vett körül, mivel édesapám karmester. Együtt hallgattuk nagy előadók bakelitlemez-felvételeit. Értelmiségi családból származom, így mindig jártunk operába, színházba, koncertekre és kiállításokra, a művészet napi szinten formált. Négyéves voltam, amikor nagyapámtól kaptunk egy Petrof pianínót, ez volt az első hangszerem. Nagyon korán megtanultam írni-olvasni, és valóban ötéves voltam, amikor zeneóvodába írattak, itt kezdtem zenét tanulni, majd Vermes Zsuzsannánál folytattam tanulmányaimat a Bartók Béla Zeneiskolában, Szolnokon. Ő volt az első meghatározó tanárom, aki elindított a zenei pályán, ráadásul a mai napig az ő tanításából is merítek. A zene mellett a néptáncot is nagyon szerettem, sokáig úgy volt, hogy táncos leszek. De később egyértelművé vált, hogy a zene kulcsfontosságú szerepet tölt be az életemben, ami egy komoly hivatás is egyben, rengeteg kitartást igényel és sokszor kihívásokkal teli.
Azt szoktam mondani, hogy a hivatásos zenész lét egy nagyon összetett életforma.
– És hogyan jött a Fejes Művészeti Akadémia gondolata?
– Egyszer felvetettem a kamarazenész barátaimnak egy próbánk szünetében, mi lenne, ha létrehoznánk egy művészeti akadémiát tehetséggondozás céljából. Ezt a beszélgetést ötletelés követte, majd 2020-ban tizenketten megalapítottuk a Fejes-akadémiát. Az egyesület alelnöke Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet igazgatója, aki az elmúlt három évben erőn felül segítette a munkánkat. A tagok között pedig olyan neves művészek foglalnak helyet, mint Onczay Zoltán csellóművész, Polgár Éva zongoraművész, Szabó Gábor hegedűművész és Szűcs Máté brácsaművész. Emellett egyesületi tagként Zsoldos Dávid a háttérmédiát biztosítja.
– Idehaza több zenei tehetséggondozó program működik. Mi a Fejes-akadémia irányelve?
– Folyamatosan találkozunk olyan tehetségekkel, akikben látjuk, hogy idehaza vagy nemzetközi szinten komoly karrier várhat rájuk. Az a célunk, hogy egy olyan tehetséggondozást nyújtsunk a fiataloknak, amely minőségi alapokat teremt és hosszú távú.
A magyar zenei tradíciókat ápolva tanítunk, hiszen mi is ezt kaptuk.
Mentorként mindig megpróbálom a tanítványaimat arra ösztökélni, hogy a kommunikációra is legyenek nyitottak, és a közösségi médiából próbálják meg a hasznos dolgokat kiszűrni, mert én annak idején diákként el sem tudtam volna képzelni, hogy pár év múlva milyen könnyen hozzá lehet majd jutni felvételekhez az internet segítségével. Annak idején mi könyvtárba jártunk vagy CD-t gyűjtöttünk. Felhívom a figyelmüket az olvasás fontosságára és arra, hogy a gyakorlás mellett háttéranyagokat is gyűjtsenek. Például egy Bartók- vagy Wagner-opera hatalmas háttéranyaggal rendelkezik, és hasznukra válhat, ha késői felvételeket hallgatnak.
Sajnos azt látom és tapasztalom, hogy globális szinten haladunk az „insta zongorázás” felé, ami nem a műről, hanem csak az előadóról szól. Ehelyett azt vallom, hogy ismerjék meg a zeneművek tartalmát, és legyenek képesek elmélyedni benne, mert ez ad nekik hosszú távon minőségi alapot az interpretálásukhoz. A magyar zenei tradíció valójában ezen alapszik.
– Erdélyi látogatásaikor mit tapasztalt, mire van a legnagyobb szükség a fiatalok zenei képzéséhez?
– Hallottam tehetséges gyerekeket, de azt is láttam, hogy nincs megfelelő hangszerük, ami egy kezdő vagy haladó zenét tanuló diáknál rendkívül fontos. Abban hiszek, hogy belülről kifelé haladva kell építkeznünk, így az elmúlt két évben négy erdélyi művészeti líceum – Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Nagyszeben – hangszerparkját újítottuk meg, és vásároltunk új hangszereket az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, amiért nagyon hálásak vagyunk. Emellett azt tapasztaltam, hogy önbizalomra van szükségük, és ebben is próbálunk nekik segíteni. Egy olyan újszerű, komplex programot állítottunk össze, amelyből megtanulhatják azt is, hogyan menedzseljék magukat.
Nem biztos, hogy minden mentoráltunkból nagy művész lesz. Lehet, hogy nagyon jó tanár válik belőlük, és ezáltal már adunk a társadalomnak olyan embereket, akik nevelnek és továbbadják a tudást. Ezért a Fejes-akadémia számomra egy társadalmi szerepvállalás is egyben.
– Ebből is látszik, hogy missziónak tartja a magyar zenei kultúra megbecsülését, terjesztését, határon innen és túl.
– Több mint tíz éve szabadúszó zongoraművész vagyok, éltem külföldön, tanítottam többek között Kínában, Dél-Amerikában, Mexikóban. Sok mindent láttam a világból. Rájöttem egyrészt arra, hogy szeretek tanítani, és úgy gondolom, hogy egy művésznek kötelessége segíteni. Másrészt magam is megtapasztaltam, milyen az, ha egy tehetség nem tud kibontakozni vagy nincs fellépési lehetősége. Elég fiatalon meghívást kaptam Mikhail Voskresenskytól, a nagy orosz iskola mesterétől, hogy tanuljak a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatóriumban, ami egy óriási megtiszteltetés volt számomra, de mivel abban az időben nem voltak állami ösztöndíjak, pályázatok, tehetséggondozó programok, mint napjainkban, így ez nem volt lehetséges számomra.
Mégis szerencsésnek mondhatom magam, mert kiváló tanáraim voltak a Zeneakadémián, köztük Némethy Attila és Szokolay Balázs, így sosem tanultam külföldön.
– Úgy tudom, nyáron első alkalommal rendezik meg a Káli Klasszikot. Milyen fesztiválra számíthat a közönség?
– Tavaly júliusban megszerveztük egynapos hagyományteremtő fesztiválunkat, a GernyeFestet Erdélyben, a gernyeszegi Teleki-kastélyban, ahol a klasszikus zene, a népzene és a dzsessz műfaj is képviseltette magát. Ennek folytatása a Káli Klasszik, amelynek a Balaton-felvidéki települések adnak otthont július 27. és 30. között. 2021 nyarán éppen Szigligeten nyaraltam, amikor kaptam egy hívást, hogy lenne-e kedvem átadni egy új Kawai zongorát Káptalantótiban, majd Ábrahámhegyen is. Ennek a sorsszerű helyzetnek köszönhetően szoros, emberi kapcsolat alakult ki a helyi polgármesterek között, így a fesztivál gondolata már 2021-ben felvetődött.
Hálásak vagyunk, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa programtól is kaptunk támogatást, így megvalósulhat a Káli Klasszik, amelynek közönségnevelő szándéka is van, szeretnénk a helyieket megszólítani.
Emellett a fesztivál egyben nyári akadémia, amelyen minden évben világhírű művészek tartanak mesterkurzusokat, ahogy idén is. A programok szervezését már elkezdtük, kamarakoncerteket hallhat a közönség, de a mentoráltjaink is bemutatkoznak.
– Az oldalán láttam, hogy a koncertnaptára tele van 2025-ig. A Fejes-akadémia elnökeként milyen tervei vannak a jövőre?
– A spanyol és a német menedzsmentemnek köszönhetően már készülök az amerikai szólóturnémra idén őszre, és sok koncertem lesz Németországban és Spanyolországban is, mesterkurzusokkal egybekötve.
A csapattal szeretnénk, ha a jövőben a képzőművészet is helyet kapna az egyesület életében, mivel a zene mellett ez is szívügyünk.
