– Édesapja, Záborszky József alapította meg a zenekar elődjét, egy tizenöt tagból álló, gimnáziumi zenekart. Hogy váltak hivatásos szimfonikus együttessé?
– A zenekart édesapám 1954-ben alapította az akkori I. István Gimnáziumban. Már az első két év elteltével nyolcvan főre nőtt a létszáma. Alapítása után két évvel az együttes már a Zeneakadémián adott koncertet, ahol 1958-tól éves bérletsorozatuk volt. Sosem a négy falnak akartunk muzsikálni, hanem a kezdetektől fogva szerettük volna a nyilvánosság elé vinni a produkciókat. 1965-ben Ferencsik János is bekapcsolódott a zenekar szakmai nevelésébe, haláláig rendszeres vendégkarmestere volt az együttesnek. 1988-ban vettem át édesapámtól a zenekar vezetését. A Zuglói Filharmónia ötven évig amatőr ifjúsági zenekarként működött, majd 2006-ban Zugló önkormányzata támogatásával hivatásos együttessé vált. Értékteremtő és ifjúságnevelő munkánk elismeréseként 2000-ben Magyar Örökség-díjat kapott a zenekar, valamint 2011–2017 között folyamatosan a Nemzeti Ifjúsági Zenekar cím kitüntetettje volt. A zenekari munkát további két karmester, Horváth Gábor és Ménesi Gergely is segíti. 2020 decemberétől új névvel, mint Szent István Filharmonikusok szerepelünk a hazai komolyzenei életben, fenntartónk a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. lett.
– Hogy választotta hangszeréül a csellót? Karmesterként mennyire jó az, hogy vonósként kezdte a pályáját?
– Édesapám hegedűsnek szánt, azonban elkísértem bátyámat az első csellóórájára Zsámboki Miklóshoz, aki még magától Popper Dávidtól tanulhatott. Olyan nagyszerű pedagógusi munkát végzett, hogy számomra ez az egyetlen alkalom elég volt ahhoz, hogy én is ezt az hangszert válasszam. A zenetanulásnál az, hogy ki a tanár, eldönt mindent. A nagy karmesterek többsége, Toscanini, Zubin Mehta, Ferencsik mind játszott vonóshangszeren. S amikor az ember találkozik a zenekarral, akkor egy pillanat alatt meg tudja állapítani, hogy milyen a vonás, hol helyezkedik el a vonó, hiszen ez nagyon meghatározó az előadás karakterét illetően. Ehhez azonban nagyon jól kell ismerni ezeket a hangszereket. Csellista-karmesterként nagy segítséget tudok adni a zenekarnak. Ráadásul meg is tudom mutatni a hangszeren, hogy mit, miért és hogyan kérek.
– Páratlan zenekari műhelyt épített. Egykori növendékeit megtalálni a világ legnevesebb együtteseiben. Jól látom, hogy szorosan összefonódik az életében a hivatásos zenélés és az oktatás?
– A pedagógusi és az előadóművészi hivatás segítik és kiegészítik egymást. Jelenleg a zeneiskola Tücsökzenekarát, a szakgimnázium vonószenekarát, az oratóriumkórust és a Szent István Filharmonikusokat vezetem. A Szent István Filharmonikusokat a többi kiváló zenekartól páratlan színvonalon szerkesztett ifjúsági programjai különböztetik meg. 2003-ban készült egy felmérés, amely szerint a fiatalok 3-4 százaléka fogyaszt magaskultúrát, klasszikus zenét. Mérhetetlenül elkeserített ez az eredmény, akkor kezdtem gondolkodni azon, hogyan lehetne a diákokat iskolaidőben, szervezetten hangversenyre invitálni. Mindeközben már sikerrel ment kisgyermekes családoknak szóló sorozatunk Pastorale címmel. Ezek a hangversenyek számos gyakorlati tapasztattal gazdagítottak, hogyan lehet a mai fiatalokhoz fordulni, akik új igényekkel rendelkező közönségként a 21. század komplexitásának megfelelően képesek hangversenyélményt befogadni. 2011-ben indult Felfedezőúton hangversenysorozatunk Zuglóban. Elértük, hogy Zugló valamennyi önkormányzati fenntartású iskolájában tanuló diák évente egyszer térítésmentesen részt vehessen kiemelkedő színvonalú hangversenyen. A sorozat középpontjában az élő zene áll, de az élményt a társművészetek is növelik, különösen fontos szerepet kap a tánc és a vetítés, valamint az igényes összekötő szöveg.
– A Szent István Filharmonikusok évadának kiemelt eseménye a Gaudeamus bérlet harmadik nagykoncertje, vasárnap este. Milyen programmal készülnek?
– A koncert az Emlékezés nagyjainkra címet kapta. Ekkor ünnepeljük Petőfi Sándor 200. és Kacsóh Pongrác születésének 150. évfordulóját. Petőfi Sándor négy versét Hirtling István színművész szavalja el, Kacsóh – Bakonyi – Heltai: János vitéz Bagó dalát, valamint Kacsóh: Rákóczi megtérése részletét Fekete Attila operaénekes adja elő. Lajtha Lászlóra születésének 2022-ben 130., halálának 2023-ban 60. évfordulója alkalmából emlékezünk a Mise a szorongattatás napjaiban 1950 című művével, amelyben közreműködik a Szent István Király Oratóriumkórus. 1950-ben Lajta László négy hónap alatt írta meg ezt a művét, hihetetlen sebességgel komponált. Hadd mondjam el, hogy a szorongattatás benne van a mű hangjában. Ez a hang az, amely engem a legjobban inspirált, a magyarság több évszázados küzdelmének, fájdalmának, keserves életének a hangja. Megszólal a hangversenyen továbbá Mozart: C-dúr zongoraversenye, amelyet Berecz Mihály, a fiatal magyar zongoristageneráció egyik legkiemelkedőbb egyéniségének előadásában hallgathat meg a közönség.
