A Concerto Budapest tematikus napjai közt immár harmadik éve jelenik meg kiemelten egy-egy zeneszerző, Beethoven és Brahms után ezúttal Schubertre esett a választás.
A Hallgassunk Schubertet! napot 2022. december elejéről kellett elhalasztani idén januárra, és most három koncertre sűrítve kerül megrendezésre a Zeneakadémián.
„Bár mindig azt nyilatkoztam, hogy Bartók és Beethoven áll hozzám a legközelebb, valószínűleg Schubertet is nagyon szerethetem, hiszen az életem fontos fordulópontjain Schubert ott volt velem mindig” – hangsúlyozta Keller András zeneigazgató a témaválasztás indoklásaként.
A Concerto Budapest Franz Schubertnek szentelt tematikus napja a kora délutáni koncerten az A-dúr Pisztráng-zongoraötössel, az A-dúr Rondóval és a h-moll „Befejezetlen” szimfóniával indul. Ezt követi a Kupolateremben az f-moll fantázia és a d-moll, „A halál és a lányka” vonósnégyes, az esti nagykoncerten az a-moll Arpeggione szonáta után a szerző gazdag daltermésének gyöngyszemei szólalnak meg a világszerte ünnepelt német szoprán, Juliane Banse előadásában, majd a „Nagy” C-dúr szimfónia zárja a programot. Baráti Kristóf hegedűművészként és karmesterként is közreműködik a koncerteken, először vezényli vendégkarmesterként a Concerto Budapest zenekart.
A Nagyteremben 15 órától elhangzó első koncert különlegességét az adja, hogy a Virtuózokból megismert egészen fiatal, kiváló művészek Maxim Rysanov mentorálásával és aktív közreműködésével adják elő a „Pisztráng” zongoraötöst.
Fontosnak tartom, hogy tehetséges fiatalok egy ilyen nagy művésszel közösen adhassanak koncertet
– fűzte hozzá Keller András, a Concerto Budapest Kossuth- és Prima Primissima díjas zeneigazgatója és karmestere. A koncert második felében kettős minőségben is találkozhat a közönség Baráti Kristóffal, aki az A-dúr Rondót szólaltatja meg, és a „Befejezetlen” szimfóniát dirigálja.
A Kupolateremben 17.30-kor egy ingyenes kamarakoncert kezdődik, ahol a Virtuózok két kiemelkedő zongoristája, Rozsonits Ildikó és Boros Mihály a csodálatos f-moll fantáziát adja elő, majd a Keller Quartet a híres d-moll vonósnégyest játssza. „A halál és a lányka” az egyik kedvenc vonósnégyese a Keller Quartet alapítójának, amelyhez nagyon sok személyes emlék kapcsolódik:
A kvartettünk születésekor ebben a műben találtunk egymásra, és találtuk meg a saját hangunkat. Első koncertünkön, 1987. március 14-én játszottuk először ezt a darabot, és az egyetlen Magyarországon kiadott lemezünkön is szerepel.
A 19.30-as esti koncerten a kamarazene mellett Schubert nagyzenekari művei kerülnek előtérbe. A Maxim Rysanov és Rozsonits Ildikó által előadott Arpeggione szonátát követően Juliane Banse lesz a koncert első részének főszereplője, aki Schubert legnépszerűbb dalait Liszt, Brahms, Berlioz, Reger és Webern hangszerelésében adja elő a Concerto Budapesttel, Baráti Kristóf vezényletével.
Az együttműködés Juliane Banséval nem újkeletű. Julianéval Kurtág György egyik fő művét, a Kafka Fragmente szopránra és hegedűre írt egész estés dalciklusát világszerte előadtuk és díjnyertes lemez is készült belőle. Juliane fantasztikusan énekli Schubert dalait, és bizonyos vagyok abban, hogy művészete különleges élmény lesz a közönség számára
– ajánlja Keller András a zeneszerző gazdag daltermésének gyöngyszemeit bemutató előadást.
A koncertet és a tematikus napot végül Schubert talán legmonumentálisabb műve, a „Nagy” C-dúr szimfónia zárja.
Talán nevezhettük volna úgy is a programot, hogy Hallgassunk Schubertet… minden nap! Zenéje nyugalmat és békét ad a világnak, hisz épp olyan emberi, esendő és törékeny, mint mi mindannyian, csak ő ezt meg is meri mutatni. Ebben a zenében a fájdalom és az öröm is egy finom fátyol mögül jelenik meg előttünk, amelyet nem tudunk megérinteni, ő mégis megérint mindannyiunkat
– zárja személyes ajánlóját Keller András.
Borítókép: Keller András (Fotó: Marjai Judit)
