Veszprémben a januári nyitóünnepen több tízezer ember volt kíváncsi arra, milyen is lesz a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (EKF) program. A kultúra rajongóit Veszprémben és a régió 116 településén idén csaknem háromezer eseménnyel várják a szervezők, amelyben kardinális rész jut az irodalmi programoknak is. A KultúrSzikrák Európa kulturális fővárosából címmel útjára indult kerekasztal-beszélgetés során havi rendszerességgel az EKF-program legfontosabb témáit járják körül a szakértők. A keddi, irodalomfókuszú eseményt Forró Bence moderálta, amelyen Ugron Zsolna író, az EKF irodalmi koncepciójának egyik kidolgozója, Horváth Anna, a Poket-zsebkönyvek kommunikációs vezetője, Balla Gergő, a Platanov Karataev zenekar szövegírója és frontembere, Can Togay, az EKF művészetei és kreatív főtanácsadója és Varga Richárd, az EKF irodalmi és színházi projektmenedzsere vett részt.
– Azt szerettük volna elérni, hogy az irodalom minél közelebb kerüljön az emberekhez – magyarázta Ugron Zsolna. Mint mondta, a 21. században nem lehet elvárni a közönségtől – hiszen olyan információáradat és zaj vesz körül minket –, hogy megtalálja az irodalmat, hanem az alkotóknak, a szervezőknek kell megtalálniuk a közönséget.
Tehát azt szerettük volna, hogy az irodalom kimásszon az elefántcsonttoronyból, újraértelmezze kicsit magát és találja meg a saját közönségét. Legyen kézzelfogható, élő és emberközeli
– tette hozzá az írónő.
AZ EKF szándékával így találkozott a Poket-zsebkönyvek küldetése is. Ahogy arra Horváth Panna is kitért, annyi minden történik a világban, és a fiatalok szinte fuldokolnak a sok információtól. – A Poket pedig erre az általunk adott megoldás – mondta. A közösség létrehozásában rejlik a zsebkönyvek ereje, ami az EKF alatt újabb kötetekkel bővült, amelyek a Balaton környékéről és irodalmáról szólnak.
Can Togay a Holtszezon fesztivál létrejöttéről beszélt és arról, milyen folyamatok katalizátora lehet az irodalom a város és a régió jövője szempontjából:
– Azokkal a kulturális eszközökkel, amelyek adatnak ebben az évben, valamiféleképpen a térséget és a várost arra ösztönzi, hogy egyfajta kulturális, kreatív régióvá emelkedjen. Ilyen értelemben az irodalom nemcsak önmagára mutat, hanem arra, hogyan lehet esetleg aktivizálni egy régiót, és hogy lehet vonzóvá tenni azoknak, akikre szüksége van a régiónak, nevezetesen a fiatalokra. Idén pedig már az EKF programjai közé tartozik a Holtszezon nemzetközi kortárs irodalmi fesztivál, amely a tavalyihoz képest egy nappal tovább, azaz négy napon keresztül (február 23–26. között), tizenhárom helyszínen és több mint száz programmal várja az irodalom szerelmeseit Veszprémben.
A fesztivál a határműfajok jegyében ismertebb és ifjú (például a Móricz-ösztöndíjasok), pályakezdő művészeknek és a legkülönbözőbb műfajok képviselőinek ad platformot.
– Lesz többek között kreatív írás műfaj és graffitiműhely is – példálózott Varga Richárd.
Szóba került az est során többek között az is, hogy az EKF szervezőinek kiemelt célkitűzése, hogy ne csak idén legyenek programok Veszprémben és a régióban, hanem hogy a következő években organikusan tovább éljenek a kezdeményezések. – A fenntarthatóság fontos jelszava az egész EKF-nek. Ezt értjük egyrészt a környezettudatos megoldásokon is, de azon is, hogy ne csupán 2023-ról szóljon ez a program. Ez csak a startvonal – hangsúlyozta Varga Richárd.
Lehet klasszikus, lehet kortárs, lehet régi, lehet rendhagyó – az EKF irodalmi eseményeinek szervezői határműfajokban gondolkodnak, amelyekkel minden korosztálynak igyekeznek szellemi csemegét biztosítani Veszprémben és a régióban idén és remélhetőleg a következő évtizedekben is.
Borítókép: Pillanatkép a keddi eseményről (Fotó: VEB2023 EKF – Toroczkai Csaba)
