időjárás 1°C Rómeó , Tódor 2023. február 7.
logo
Színes programokkal indult az Európa kulturális fővárosa programsorozat

Veszprém a művészeté

Magyar Nemzet
2023.01.22. 20:15 2023.01.22. 21:17
Veszprém a művészeté

2023-ban Veszprém viselheti a megtisztelő Európa kulturális fővárosa címet, amelynek jegyében nagyszabású, a barokk kor óta nem látott fejlesztések folynak a várhegyen és a város is számos új, színes és tartalmas kulturális programot kínál egész évben. Hétvégén Veszprém és a Bakony–Balaton régió a magyar Himnusz megszületésének 200. évfordulójához, valamint a magyar kultúra napjához csatlakozva látványos ünnepséggel és kulturális kísérő programokkal indította az Európa kulturális fővárosa programévet. A két nap programjaiból, hangulatából adunk ízelítőt riportunkban.

Már 10 órakor elkezdődtek a programok a belváros számos pontján szombaton. A Papírkutyában koncertek várták a zenekedvelőket. A Művészetek Háza az összes helyszínén fogadta a látogatókat, hiszen a héten számos kiállítás nyílt. Láthatták Carl-Jürgen Schroth művészeti gyűjteményét, a dán üvegművészek alkotásait bemutató kiállítást, a megújult Tegulárium csodáit és a Balaton retró kiállítást.

A Pannon Egyetem aulájában 11 órakor kezdődött a nemzetközi sajtótájékoztató, ahol Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, az EKF-nek kettős célja van: egyrészről feltárni azokat a közös kulturális szálakat, amelyek összekötik Európa nemzeteit, másrészről pedig megmutatni a helyi sajátosságokat, amelyek egyediséget adnak a nemzeteknek. 

Porga Gyula, Veszprém polgármestere felvázolta a város célját, hogy 2030-ra Veszprém Európa legélhetőbb városai közé tartozzon. Hozzátette, a program során felépült vagy megújult infrastrukturális beruházások is a fenntarthatóság jegyében készültek, hogy azok a jövőben ne költségként, hanem a városnak bevételforrásaként működjenek. Markovits Alíz, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója a sajtótájékoztatón bemutatta az EKF összes jelentősebb programelemét.

Közben egyre nőtt a tömeg Veszprém óvárosában. Nagyon sokan érkeztek családdal, gyerekekkel.

Az Expresszó előtt családok hosszú sora kígyózott, hogy bejussanak a PomPom-partyra, ahol elektronikus zenére táncolhattak együtt, mindezt gyerekbarát hangerőn és környezetben.

A Bástyába operettel érkezett 11 órakor a veszprémi Petőfi Színház, műsorukra rendkívül nagy volt az érdeklődés. Délután egy órakor már a hó is hullani kezdett, ami különös hangulatot varázsolt a város utcáira, tereire, de nem tántorította el az ünneplőket. Mindkét napon indultak séták a veszprémi érsekség jóvoltából, az azokon résztvevők betekintést nyerhettek az éppen zajló munkálatokba és ezzel együtt a város történelmébe is. A Szent Imre téren elhelyezett színpadon a népzene és a néptánc szerelmeseit várta a Naszály zenekar, a Balatonalmádi Néptáncműhellyel és a Márkói Cserdülők, Zöldág Néptáncegyüttessel léptek színre. A Hangvilla előtti téren vasárnap hajnalig bárzongoristák kápráztatták el a műfaj kedvelőit. A városháza előtti téren az ének került fókuszba: veszprémi és régiós énekkarok daloltak a közönségnek és a közönséggel. Az EKF-iroda Kossuth utcai kirakatában a Little Moon produkció tehetséges zenészei zenéltek. A téli utcai zenélés nyilvánvaló nehézségét több helyszínen úgy oldották meg, hogy a zenészek apró buboréksátrakban muzsikáltak, körülöttük pedig foroghatott a tánc.

Két program között vagy éppen a megnyitóra várva érdemes volt elidőzni a Kossuth utcán, nagyszerű látványt nyújtottak a fényfestésbe öltöztetett házak.

 

A zárt körű hivatalos megnyitót délután öt órakor tartották a Hangvillában, ezzel hivatalosan is elkezdődött az Európa kulturális fővárosa év. Az eseményen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök és Zoran Milanovic horvát államfő is. Novák Katalin köztársasági elnök beszédében kiemelte, hogy kettős ünnepre gyűltünk össze, hiszen ünnepeljük azt, hogy Veszprém és a Bakony–Balaton régió Európa figyelmének középpontjába kerül, ünnepeljük a Himnusz születésének kétszázadik évfordulóját is. Kölcsey költeményével ünnepeljük győzelmeinket, siratjuk el veszteségeinket. A Himnusz csak a magyar lélekben rezonál, zsigereinkben érezzük, mit jelent megbűnhődni múltat és jövendőt, és képesek vagyunk együtt áldást kérni Istentől. Ez a közös fohász adja meg alkalomról alkalomra a magyarság összetartozását. Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy vészterhes időket élünk, azonban a járványok, háborúk, válságok közepette az élet utat tör magának, a művészek is tovább alkotnak. A kultúra segíti a megbékélést, emlékeztet arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell. A nehéz időkben a kultúráról lemondani a fizikai és szellemi önfeladással érne fel. Képes felemelni a szívünket, ünneplőbe öltöztetni a szívünket, és ezért éppen a nehéz időkben van rá a leginkább szükségünk. Tudjuk, hogy nemcsak őriznünk kell, amit elődeink ránk hagytak, hanem gyarapítani is azt. „Mi, magyarok, most is töretlenül építkezünk. Tudjuk, hogy nemcsak őriznünk, védenünk, továbbadnunk kell azt, amit elődeink ránk örökül hagytak, hanem gyarapítanunk is” – hangsúlyozta Novák Katalin. „Ezért épült az elmúlt évtizedben kétszáz új templom, virágzik régi pompájában az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a két Vigadó, ezért újultak meg a vidéki kastélyok, várak. Ezért hozunk létre újat a Magyar Zene Házával, a Néprajzi Múzeummal vagy a Debreceni Csokonai Fórummal. Ezért állítjuk helyre a budai Várnegyedet és ezért alakítunk közösségi tereket a legkisebb településeken is” – sorolta a példákat az államfő.

Mint mondta, ehhez már csak az kell, hogy legyen, aki átadja, s legyen, aki átveszi a gazdag örökséget. 

A kultúra bölcsője is a család. A magyar kultúráé és az európai kultúráé. Az európai kultúra is a családban gyökerezik

– hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a magyar kultúrát ünnepeljük, akkor nem valami elszigetelt, különös képződményt próbálunk Európának bemutatni. A különösben az egyetemest, a közös európai kultúrát ünnepeljük.

Hozzátette: „ezért lehet ma velünk Horvátország köztársasági elnöke, aki vendégségbe jött, haza, hiszen a horvát és a magyar kultúra ezer szállal kötődik egymáshoz. Az olyanok életművei, mint Zrínyi Miklós, Miroslav Krleza, Verancsics Fausztusz, Manuel Strlek vagy éppen közös királyunk, Könyves Kálmán azt a közép-európai kulturális gazdagságot fejezik ki, amely a politikán, a gazdaságon túlmutatóan alapozza meg stratégiai szövetségünket.”

Este nyolckor kezdődött három helyszínen a látványos show-elemekkel tűzdelt Ragyogj! című megnyitó show. Fényfestés és mapping, zene, tánc, különleges koreográfiák, zenei és látványelemek szőtték át Veszprém belvárosának utcáit, miközben megelevenedett a város történelme, a régió sokszínűsége, értékei és az Európa kulturális fővárosa program víziója. Az este felejthetetlen vizuális élményt kínált olyan közreműködők segítségével, mint Bozsik Yvette és társulata, a fénymunkáikról híres Kiégő Izzók csapata vagy ifj. Zsuráfszky Zoltán tánckoreográfus. A látványos show után kilenc órától városszerte folytatódott az este a lenyűgöző utcaszínházi dob show-val, a Spark!-kal. A posta előtti téren pedig Neccparty kezdődött 21 órától. 22 órakor az Óváros téren a méltán híres bécsi Kruder & Dorfmeister DJ-duó produkcióját az Európa kulturális fővárosa 2023 címet viselő másik két várost képviselő temesvári és elefszínai DJ-k műsora egészítette ki. 

Vasárnap a magyar kultúra napját ünnepelték Veszprémben. Folytatódtak az előző napi programok, majd 17 órától a Pannon Egyetem aulájában Bősze Ádám és Nyáry Krisztián előadását hallgathatták meg a Mendelssohn zenekar közreműködésével, fókuszban a Himnusz 200. évfordulója. A Veszprémi Petőfi Színház két produkcióval készült ezen a napon is: a 17 órakor kezdődő Ádámok és Évák ünnepe után a Himnusz születésének 200. évfordulója alkalmából egy közös szavalást tartottak a fáklyákkal kivilágított színházkertben.

Borítókép: A program megnyitóján a veszprémi Óváros téren  (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.