A Hagyományok Háza 2021-ben kezdte el óvodapedagógus-képzését, amit a vajdasági pedagógusvezetők – a helyi viszonyokat és az igényeket figyelembe véve – akkreditáltak. Ennek nyomán három alkalmat hirdettek meg, a Zentán novemberben tartott gyermekjátékok és néptáncos mozgás kurzust ezúttal a népzene- és népdaltanfolyam követte Óbecsén, s a sorozat márciusban folytatódik.
Tálas Ágnes a Útravaló tanfolyam kapcsán elmondta, hogy az óvodapedagógusok szabadon választhattak a tanfolyamok között, amelyek valójában egymásra épültek.
Örömmel töltött el, hogy az óvónők fele a második, a zenei anyanyelvre fókuszáló találkozóra is jelentkezett
– fogalmazott, majd így folytatta: a január végi hétvégén meggyőződhettünk a délvidéki pedagógusok igényességéről, nyitottságáról, s az is segítette a közös munkát, hogy az összejövetel vidám hangulatban telt el. Annak ellenére volt kiváló a légkör, hogy a tematika igen feszített volt, pénteken két órától estig, s másnap egész nap tartottak a foglalkozások a kitartó, páratlan figyelem mellett. A kérdések ugyancsak motiválták az előadókat, hiszen ezáltal párbeszéd, eszmecsere alakulhatott ki a jelenlevőkkel.
Munkánk eredményének tekintem, hogy működnek azok a módszerek, amiket közvetíteni szeretnénk e találkozókon. Azt a szellemiséget, amit megosztunk, hogy a játékosság ne legyen didaktikus, a jelenlévők elfogadják, magyarán, egy húron pendülünk. Igen, a pedagógus igazi minta, s ebben a vajdasági kollégák példát mutatnak.
– foglalta össze.
Benedek Árpád zenepedagógus is megosztotta tapasztalatait. Mint mondta, a vajdasági pedagógusoknak is nagyon fontos a hagyományok éltetése, a népi gyerekjátékok módszeres oktatása. – Előadásaim a zenei anyanyelv elsajátítását – a népi gyerekjátékok dallamain keresztül – állították a középpontba – mutatott rá.
Ahogyan fejlődnek a gyerekek, a hangterjedelmük is bővül a kéthangostól akár a nyolchangos dallamkészletig. E fejlődés figyelemmel kísérése, módszeres oktatása a pedagógusok feladata.
Ezúttal mintegy harminc hallgatóval foglalkoztak, nagyon érdeklődő társaság jött össze e hétvégén.
Mivel a játék párbeszéden alapul, s sokat segít a gyermek szocializálódásában, ezt nem lehet csak játéknak felfogni, hiszen sokkal komplexebb.
– hangsúlyozta, hozzátéve: ezt nagy elődeink is felismerték, például a híres magyar író-költő, Kosztolányi Dezső a Bácskai Hírlapban 1905-ben fejtette ki, hogy ha megnézünk egy játszó gyereket, akkor észre kell vennünk, hogy nem is játszik, hanem igazából élni tanul. E gondolat jegyében a játék egy olyan sajátos tevékenység, amiben a pedagógusok – ha nem is élni tanulnak – viszont egy adott élethelyzetben, partnerként kapnak szerepet.
