időjárás 8°C Hajnalka 2023. március 27.
logo
Nem érhet véget a vitézi misszió!

Utolsó számához ért a Néző Pont?

Faggyas Sándor
2023.02.07. 14:22 2023.02.07. 14:53
Utolsó számához ért a Néző Pont?

Jelképes, spirituális számhoz érkezett Vitéz Ferenc irodalmi és művészeti folyóirata, a Néző Pont, amelynek legutóbbi, 111. kötete a múlt év végén jelent meg. A debreceni költő, író, újságíró, irodalomtörténész, kritikus, tanszékvezető tanár – egyúttal jelenleg a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese – 2006 őszén indította el egyszemélyes vagy inkább szerzői folyóiratát, a Néző Pontot, amelynek ihlető mintája (mások mellett) főként Bródy Sándor Fehér Könyve és Szabó Dezső Lúdas Mátyás Füzetek sorozata volt.

Nem kívánt ugyan versenyre kelni velük, mára mégis meghaladta mindegyik példaképét a Néző Pont kötetszáma, terjedelme – több mint 10 ezer oldal! –, sőt a műfaji-tematikai kínálata is. Hiszen található benne vers és próza, esszé és irodalmi tanulmány, portré és tárca, könyvrecenzió és képzőművészeti szemle, dokumentumfotó, művészeti reprodukció és több más műfaj, rovat is. A folyóirat írója-szerkesztője mellett az ötvenedik kötet óta rendszeresen vendégszerzők is helyet kaptak, s többen közülük, akik itt debütáltak, már önálló kötettel rendelkeznek. 

Utoljára jelent meg Vitéz Ferenc lapja, a Néző Pont?


A 111. kötet szokás szerint különleges szellemi és esztétikai élményt nyújt az olvasónak. A gazdag kínálatból mindenképp kiemelendő a szerző két írása a 125 éve született, „megkerülhetetlen” Tamási Áronról és a Szép Domokos Anna című balladai novellájáról, már csak azért is, mert Vitéz három hónapja I. díjat kapott a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Írószövetség által meghirdetett Tamási Áron esszépályázaton. Emellett a kötet egyik legfontosabb írása a száz évvel ezelőtt elhunyt Gárdonyi Gézáról szóló nagyívű tanulmány és nyolc remek kisesszé az irodalomról. Ez utóbbiakban Vitéz (többek között) arra keresi a választ, hogy mire jó az irodalom, hogyan hatnak olvasmányaink a valóságképünkre, mit ne olvassunk el és mit olvassunk újra, mit tanulhatunk a kvantumpoétika nevű új értelmezési mód által, és hányféle értelmezése lehetséges Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című ikonikus versének. Különleges csemegék a kötetben bemutatott képzőművészeti művek – festmények, grafikák, tűzzománcok, szobrok – által ihletett asszociációs versek, stílusgyakorlatok, amelyek egyébként Vitéz régóta tapasztalható „művészetközi”, illetve holisztikus érdeklődésének, törekvéseinek jellegzetes darabjai.
 

A legutóbbi a Néző Pont 111. kötete, ahogy fent írtam, vagy netán a legutolsó? 

Az író-szerkesztő a bevezetőben bejelenti, hogy részben anyagi-pénzügyi nehézségek, részben rengeteg más feladata (tanítás, kutatás, egyetemi hivatal stb.) és családi kötelességei miatt (talán átmeneti időre) felfüggeszti a folyóirat kiadását. Ez azért fájdalmas döntés számára, mert a hobbijáról és szenvedélyéről – ami egyúttal „a kultúra missziója” – tizenhét év után nehezen mond le az ember. 


Miért nem írt Beethoven harmadik tételt az opus 111-es szonátához? – kérdezi Wendell Kretzschmar orgonista-zeneszerző a Doktor Faustusban, s azt válaszolja, azért, mert a második tétel transzcendens búcsúmotívumával a konkrét mű, sőt a szonáta mint olyan elérte célját, ezen túl már nem lehet menni. De a 111-es szám spirituális üzenete az is lehet, hogy egy korszak véget ér és következik egy másik – írja Vitéz. És megígéri: alkalmas időben újra jelentkezik.
Ne búcsúzzunk hát el ettől a kivételes kultúraőrző és -közvetítő vállalkozástól, hanem bízzunk abban, hogy a Néző Pont után nem egy, hanem három pont kerül. S ahogy Ady írta: „Tartsd magad, / Mert most az a leggazdagabb, / Ki várni érez, várni tud.”  

Borítókép: Vitéz Ferenc író, költő, újságíró (Fotó: Reformátusok Lapja)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.