A kelet-európai államok csatlakozási kérelme nyomán 1993-ban már felmerült a kisebbségek védelme, de a bővítés után csak a 2007-es lisszaboni szerződésbe kerül bele
– emlékeztetett Vizi Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar nemzetközi jogi tanszékének egyetemi docense. Hozzátette: azóta a tagállamok kényesen ügyelnek arra, hogy a vitás kérdésekkel kapcsolatban semmit ne rögzítsenek jogforrásban. Szerinte a tagállamok nem tudnának konszenzusra jutni a kisebbségek ügyében, és ezt politikailag túl kényesnek tartják ahhoz, hogy ebben állást foglaljanak.
A könyv ötvözi az európai uniós színterű nemzeti kisebbségvédelmet és az európai polgári kezdeményezés intézményét – mondta el a kötet szerzője, Tárnok Balázs, az EJKK ESKI vezetője. Hozzáfűzte, hogy a Minority SafePack mellett vizsgálta a nemzeti régiós kezdeményezést is. Szerinte a fő kérdés az, hogy a polgári kezdeményezés alkalmas-e arra, hogy előmozdítsa a nemzeti kisebbségek védelmét. A FUEN becslése szerint mintegy ötvenmillió uniós polgár vallja magát egy-egy őshonos vagy nemzeti kisebbséghez tartozónak, másodlagos jogalkotás mégsem történt ebben az ügyben. Könyvében ezért bemutatja azokat a jogszabályokat, amelyek a kisebbségek védelmével foglalkoznak, illetve vizsgálta azt is, hogy az uniós intézmények támogatták, vagy ellenezték-e az ügyet.
Borítókép: Gyurcsík Iván megnyitja a rendezvényt (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!