– A Hagyományok Háza nyolcadik éve vesz részt a nagy múltú fesztiválon, az első évben társrésztvevőként a Fonó Budai Zeneházzal és a Kobucival közös udvarban mutatkozott be, ezt követően viszont már önállóan szervezte a Folkudvarát – mondta el Hont Angéla, az intézmény kabinetvezetője, a programsorozat szakmai vezetője.
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza minden évben egy tematika köré szervezi a munkáját, ilyen volt a Népművészeti egyéniségek, A nők szerepe a hagyományos kultúrában, vagy az elmúlt évben a mozgalomnak emléket állító Táncház 50 programsorozat. Ebben az évben jelmondatuk: Üzenet a jövőnek.
„Ebben az évben a különböző tájegységekre helyezzük a hangsúlyt; mivel még köztünk vannak azok az idős emberek, akik elődeiktől kapott kultúrájukat természetes módon tanulták meg, ebbe nőttek bele, s él bennük az a tudás, amit az ifjabb generációnak át tudnak adni. Ezt a szellemi kincset szeretnénk a fesztiválozó közönségnek megmutatni, akik közül többen talán távolabb állnak a néptánc-népzene-népművészet sodrásától, s a Völgyben találkozhatnak először egy-egy idős énekessel vagy kézművessel” – mondta.
Mint Hont Angéla kifejtette, korábban is bemutatkoztak hagyományőrző mesterek az udvarukban, idei tervük szerint viszont három-négy napig egy tájegység kultúrájára koncentrálnak majd, s ennek szellemében ezekről a vidékekről hívnak meg mestereket.
Idén Gyimes, Kalotaszeg és Bakony kultúrájának bemutatására esett a választás, s innen érkeznek hozzánk kézművesek, énekesek és zenészek. Erdélyben könnyebb volt a megszólítás, de a Bakonyból is jönnek pásztoremberek, akiktől meghallgathatunk egy-egy nótát, s a pásztorfaragást is megszemlélhetjük. Ezek az emberek teljesen más világban nőttek fel, földet műveltek, állatokat tartottak, a faluközösség meghatározó közegében éltek
– mondta.
Ehhez képest – mondja Hont Angéla – a mai fiatalok teljesen másként szocializálódnak, más csatornákon szerzik be információikat, kvázi tudásukat. Kihívást jelent számukra, hogy e kettő hogyan állítható párhuzamba, párbeszédbe. „De nem lehetetlen, mindaz a közösségi élmény, amit mi nyújtunk például egy táncházzal, közös énekléssel, az egy mai fiatalt is megmozgat, s a saját kezével létrehozott tárgyak az alkotás örömét jelenthetik neki. Másrészt az a népi tapasztalat, amit mai életünkben használhatunk, mindenképpen gazdagít minket. Itt említhetem a népi gyógyászatról, a gyógynövényekről, a népi gasztronómiáról tartandó előadásokat, a sokfelé ágazó szabadegyetem-beszélgetéseket, s a divatra is kitérünk: a természetes anyagokat, technikákat, népi motívumokat hogyan lehet mai ékszerekbe, használati tárgyakba beépíteni.”
Minden évben sikerül új közönségnek is bemutatkozniuk, de az elmúlt évek során kialakult egy jelentős törzsközönség – tette hozzá. Mint mondta, a kézművesek minden évben örömmel üdvözlik a visszatérőket, akik akár több napot eltöltenek az asztalaiknál, hiszen munkájuk megbecsülését látják e vendégekben. A tánctanításnál ugyanez az érzés tapasztalható. A jelmondatuk szellemében a legkisebbekre is gondolnak: a Folkudvar mellett van egy másik udvaruk is, a Fűz népi játéktér, amely kosaras körhintával, vesszőből, természetes anyagokból készült ügyességi játékokkal várja a gyerekeket az árnyas fák alatt.
Borítókép: A Hagyományok Háza idei tematikája a jövőnek szánt üzenet (Fotó: Hagyományok Háza)
