Az ezeréves múltra visszatekintő szerzetesközösség fontosnak tartja, hogy a jelen művészetével párbeszédet folytasson, mert vallja, hogy Isten a jelen kor kultúráján, kérdésfeltevésén, gondjain és félelmein keresztül is szólongatja, folytonosan változásra hívja. A XIX. Arcus Temporum pannonhalmi művészeti fesztivál témája idén a zarándoklat. Egyrészt azért, mert a pannonhalmi szerzetesközösség is úton van: készül a pannonhalmi bazilika nyolcszáz éves felszentelési évfordulójára, amelyet jövőre ünnepelnek, másrészt úton van az egyház is: Ferenc pápa 2021 és 2024 között közös „szinodális” gondolkodásra hívja meg a katolikusokat, arra keresve a választ, miként kellene a harmadik évezredben közösségben és párbeszédben Isten zarándoknépeként élni.
Az Arcus Temporum fesztivál művészeti vezetője idén a Győri Noémi és Madaras Gergely fuvolaművész házaspár, akik egyedi hangulatú, összművészeti zarándoklatra invitálják a Pannonhalmi Bencés Főapátságba látogatókat.
A célunk az volt, hogy a fesztivál programjainak gerincét képező öt hangverseny mind hangulatában, mind lélektanában egy zarándoklat ívét rajzolja meg. Így a koncertek mindegyike egy-egy állomást jelképez – innen erednek a Hívás, az Elszakadás, Az út, a Merengés, végül a Megérkezés címek is
– avatott be Győri Noémi, aki szerint az Arcus Temporum művészeti fesztivál alkalmat ad arra, hogy ha csak rövid időre is, de kiléphetünk a mindennapok forgatagából és közösen töltekezhetünk.
A művészek a fesztivál első napján részt vesznek a Zarándoktapasztalatok című beszélgetésen, amelyen megosztják saját élményeiket. Madaras Gergely elmondta, hogy tizenhét évvel ezelőtt két gyerekkori barátjával végigjárta a Camino de Santiago zarándokutat Spanyolországban. – Nagyon különleges, életre szóló élmény volt számomra ez a zarándoklat: közel negyven napon át, nyolcszáz kilométert gyalogoltunk. Ez a közös utazás, „úton levés” egy életre elmélyítette a kapcsolatunkat, és önmagamat is jobban megismertem – fejtette ki. Bár feleségének nincs ilyen jellegű, fizikális zarándoklattapasztalata, mégis úgy érzi, hogy az élete során sok olyan helyzettel vagy nehézséggel találta szemben magát, amelyek megértéséhez, feldolgozásához igazi belső vándorutat kellett bejárnia, így egyszerre volt természetes és felvillanyozó a zarándoklat tematikájába még részletesebben beleásnia magát az idei fesztivál tervezésekor. Mint mondta, ezekből a személyes, belső tapasztalatokból szeretne néhányat megosztani a közönséggel a beszélgetésen.
A hangversenyek a fesztivál hagyományaihoz híven két szerző műveire fókuszálnak. A kortárs észt zeneszerző Arvo Part, valamint Joseph Haydn kamara-, kórus- és zenekari művei olyan kiemelkedő művészek előadásában hangzanak el, mint Fejérvári Zoltán zongoraművész, Rohmann Ditta csellista, Clara Dent-Bogányi oboaművész, Pierre Génisson klarinétművész, Bogányi Bence fagottművész, Szőke Zoltán kürtművész, a Talich Quartet, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Cythera Európai Kamarakórus – amely tizennyolc taggal érkezett Európa legkülönbözőbb pontjairól –, valamint Győri Noémi és Madaras Gergely, akik fuvolaszólistaként, duóként és karmesteri minőségben is fellépnek. A felkészülésről Győri Noémi elmondta: – A fuvoladuóművek között szerepel egy átirat, Samuel Arnold londoni zeneszerző még Haydn korában készített egy kétfuvolás verziót a D-dúr, „Napfelkelte” vonósnégyesből. Ennek az előadása duó verzióban nagy kihívás, már önmagában a kotta beszerzése is majdnem lehetetlen vállalkozás volt. A többi közös művön egyénileg dolgozunk, ezeket a fesztivált megelőző héten próbáljuk a meghívott művészekkel és együttesekkel.
Ügyeltünk arra, hogy a korábbi fesztiválokhoz képest új szerzők kerüljenek a fókuszba, a legfontosabb az volt, hogy a zeneművek organikusan illeszkedjenek az általunk megálmodott spirituális, mégis emberközeli hangulatba. Arvo Part és Haydn zenéje – persze ennél azért árnyaltabban –, de pont ezt a két pólust képviseli
– mutatott rá Madaras Gergely, majd felesége így folytatta: – Mindketten úgy éreztük, hogy Part szokatlanul áttetsző, mégis kivételesen elmélyült zenéi mellé tökéletesen illeszkednének Haydn hol törékeny, hol éppen humoros vagy játékosan lendületes darabjai. Emellett az is motiválta őket, hogy noha Part a legjátszottabb kortárs szerzők közé tartozik, Magyarországon aligha volt eddig olyan fesztivál, ahol ilyen nagy számban hangzottak volna el a művei.
Az Arcus Temporum irodalmi eseményei is szervesen kötődnek a tematikához és hangversenyekhez
Mint megtudtuk, minden koncert Barnás Ferenc egy-egy művéből választott mottóval indul, melyet a szerző maga olvas majd fel. A felolvasószínházi előadáson pedig megjelenik egy-egy rezidens muzsikus. – Ezenkívül játszunk a zenészek térbeli elhelyezkedésével, néhány művet pedig szokatlan módon kapcsolunk egymásba. A fesztivál hagyományos, szombat esti „sétálós koncertjét” pedig úgy időzítettük, hogy a hangverseny két félideje közti közös „zarándoklat” alatt megcsodálhassuk a pannonhalmi naplementét – magyarázta Madaras Gergely.
Győri Noémi elárulta, hogy egyik vágya is teljesül majd a kora hajnali „Merengés”-koncerten. Mint mondta, egészen bensőséges, meditatív művek hangzanak majd el a bazilika szentélyében, ahol közösen merülhetünk el a zenében, miközben a felkelő nap első sugarai beszűrődnek az ablakon.
– Biztos vagyok benne, hogy ez a koncert éppen a kora hajnali hangulata miatt szokatlanul felemelő és emlékezetes élményt nyújt majd a résztvevőknek – tette hozzá.
Az Arcus Temporum fesztiválon a képzőművészet iránt érdeklődőket szólítja meg a Zarándoklat című időszaki kiállítás, valamint a képzőművészeti egyetem hallgatóinak performansza, míg a spiritualitás területén bencés szerzetesek vezetnek beszélgetéseket, imádságokat, és gondolkodnak arról, hogy mit jelent zarándokúton lenni.
