Nagyszabású gálával nyílik meg a régi-új színházépület
Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen új igazgatója a fővárosi sajtóeseményen úgy fogalmazott, hogy habár sosem készült színházigazgatónak, szerteágazó művészeti tanulmányai mégis ebbe az irányba vezették. Elmesélte, hogy egy-két évvel ötvenéves kora előtt fogalmazódott meg benne az, hogy nemcsak képes lenne, hanem szeretne is egy háromtagozatos (opera, próza és tánc) teátrumot megteremteni, majd menedzselni. Mint mondta, Debrecenben most olyan financiális, kulturális együttállás adatott meg, amely lehetővé teszi a koncepció minőségi kivitelezését.
Ehhez pedig a tér is adott, hiszen a 2023–24-es évadtól, szabadtéri színpadon túl, két helyszínen várják a közönséget: egyrészt a három játszóterű komplexumban, a Csokonai Fórumban, másrészt a 2019 és 2023 között teljesen felújított Csokonai Nemzeti Színház épületében, amelynek ünnepélyes megnyitóját szeptember 16-án tartják.
Puskás István, a Hajdú-Bihar vármegyei település kulturális alpolgármestere az impozáns infrastrukturális fejlesztéshez kapcsolódva kifejtette:
Büszkék vagyunk rá, ami Debrecenben a kultúra területén és a színházban történik.
Bár a cívisekről létezik az a sztereotípia, hogy zárkózottak és nehezen fogadják be az újat, ám ha egyszer valamit megszeretnek, akkor arra büszkék. Így volt ez az 1800-as években, amikor Debrecen polgársága közadakozásból nekiállt a színház építésének, ami később felvette Csokonai nevét, majd pedig a nemzeti színházi státust, amellyel egyaránt része lett a városi és a nemzeti kultúrának.
„Költözzünk vissza egymásba”
Komoly léptékváltás történik – gondoljunk csak például a világszínvonalú színpadtechnikára –, az új vezetőség pedig próbálja tartalommal megtölteni a játszóhelyeket.
Szabó K. István művészeti vezető merész és erős évadot ígér, amelynek mottója: „Költözzünk vissza egymásba”. Ez a kontextusból kiragadott Latinovits Zoltán-idézet kitűnően jelzi a vezetőség azon ambícióját, hogy a színház és a város közössége újból egymásra találjon.
