Nagyszabású gálával nyílik meg a régi-új színházépület
Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen új igazgatója a fővárosi sajtóeseményen úgy fogalmazott, hogy habár sosem készült színházigazgatónak, szerteágazó művészeti tanulmányai mégis ebbe az irányba vezették. Elmesélte, hogy egy-két évvel ötvenéves kora előtt fogalmazódott meg benne az, hogy nemcsak képes lenne, hanem szeretne is egy háromtagozatos (opera, próza és tánc) teátrumot megteremteni, majd menedzselni. Mint mondta, Debrecenben most olyan financiális, kulturális együttállás adatott meg, amely lehetővé teszi a koncepció minőségi kivitelezését.
Ehhez pedig a tér is adott, hiszen a 2023–24-es évadtól, szabadtéri színpadon túl, két helyszínen várják a közönséget: egyrészt a három játszóterű komplexumban, a Csokonai Fórumban, másrészt a 2019 és 2023 között teljesen felújított Csokonai Nemzeti Színház épületében, amelynek ünnepélyes megnyitóját szeptember 16-án tartják.
Puskás István, a Hajdú-Bihar vármegyei település kulturális alpolgármestere az impozáns infrastrukturális fejlesztéshez kapcsolódva kifejtette:
Büszkék vagyunk rá, ami Debrecenben a kultúra területén és a színházban történik.
Bár a cívisekről létezik az a sztereotípia, hogy zárkózottak és nehezen fogadják be az újat, ám ha egyszer valamit megszeretnek, akkor arra büszkék. Így volt ez az 1800-as években, amikor Debrecen polgársága közadakozásból nekiállt a színház építésének, ami később felvette Csokonai nevét, majd pedig a nemzeti színházi státust, amellyel egyaránt része lett a városi és a nemzeti kultúrának.
„Költözzünk vissza egymásba”
Komoly léptékváltás történik – gondoljunk csak például a világszínvonalú színpadtechnikára –, az új vezetőség pedig próbálja tartalommal megtölteni a játszóhelyeket.
Szabó K. István művészeti vezető merész és erős évadot ígér, amelynek mottója: „Költözzünk vissza egymásba”. Ez a kontextusból kiragadott Latinovits Zoltán-idézet kitűnően jelzi a vezetőség azon ambícióját, hogy a színház és a város közössége újból egymásra találjon.
Fókuszban a zene, a tánc és a próza – Kiépül a háromtagozatos struktúra
A debreceni színház egyebek között a Nemes Zsófia által vezetett tánctagozattal és operabérlettel is várja régi-új közönségét. A teátrumhoz csatlakozik az idén húszéves PR-Evolution Debrecen Kortárs Táncegyüttes.
Nemes Zsófia kiemelte, hogy három repertorár-elődás (a Blue Men/És Fehér, az Agapé és a Da vince mosolya) mellet Weörös Sándor ihletésű előadás születik A teljesség felé című mű nyomán. De emellett nagy hangsúlyt szeretnének fektetni a fiatal tehetségek felkutatására, így elindítanak egy junior programot is.
Az új koncepció része az is, hogy a régi-új teátrum színpadán négy saját bemutatót láthat a nagyérdemű: októberben Puccini Bohémélete Szikora János rendezésében, novemberben Csokonai Dorottyája Szabó K. István rendezésében, jövő januárban pedig Moliére és Lully Úrhatnám polgára kerül színre Keresztes Attila rendezésében. Dosztojevszkij Ördögök című művének adaptációját a macedón Dejan Projkovszki rendezi, bemutatóját 2024 áprilisára tervezik. Az új zenei vezető, Sándor Szabolcs és Kesselyák Gergely karmester az operajátszás megújításáról is beszélt, hiszen fontos a fővároson kívüli operaélet is. A Csokonai Fórum játszóhelyei is számos érdekességet kínálnak majd. Sőt, az évadterv önmagán túlmutat, hiszen az új vezetőség a budapesti sajtóeseményen is hangsúlyozta, szeretnék, ha a Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen a jövőben országos és nemzetközi szinten meghatározóvá váljon, amelyhez közelebb hozhatja őket a megújulást szavatoló és egyben új színházi koncepció.
Borítókép: Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen új igazgatója a hétfői sajtótájékoztatón (Fotó: Kovács Milán)
