Minden dobos így akar játszani
Nyolc év után ismét Budapesten lép fel a jazz- és popvilág egyik legkeresettebb és legnagyobb hatású dobosa, Steve Gadd és nem kevésbé kiváló zenésztársai. Elképesztő stílusérzéke, összetéveszthetetlen lüktetésű játéka miatt Gaddet a legnagyobb sztárok hívják lemezfelvételeikre és koncertturnéikra. Köztük van Frank Sinatra, Paul Simon, Al Di Meola, Eric Clapton, Paul McCartney, Chick Corea és David Sanborn is. Gadd vallja, hogy a zene műfajfüggetlen, a jazz lényege pedig a nyitottság. Ott volt a smooth jazz születésénél, de ő dobolta fel például a szombat esti láz hullámát elindító The Hustle című diszkóslágert is, Paul Simon Fifty Ways To Leave Your Lover című számának Gadd által dobolt intróját pedig minden idők legsikerültebbjei között tartják számon.
Chick Corea szerint minden dobos úgy akar játszani, mint Steve Gadd, ugyanis ő tökéletes.
Zenésztársai is zseniálisak, hiszen Michael Landau pengetett Miles Davisszel, Michael Jacksonnal, a Pink Floyddal és Joni Mitchellel, Walt Fowler trombita játéka Frank Zappa, Ray Charles és a Toto produkcióit gazdagította. Larry Goldings erősítette Pat Metheny, Al Jarreau, Robben Ford, John Scofield és David Sanborn zenekarát, de kísérte Tracy Chapmant és Melody Gardot-t is.
Műfajokon átlépő játék
Idei egyetlen budapesti koncertjét az őszi Jazzfest Budapesten adja Snétberger Ferenc, ezúttal szólóban – egy szál gitárral – hallhatjuk őt. A Berlinben élő gitárművész és zeneszerző világszerte ismert improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően.
Snétberger Ferenc szintó zenészcsalád tagjaként 1957-ben Salgótarjánban született. Már gyermekkorában édesapja volt a példaképe, aki szintén gitározott.
Klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Repertoárját a hazai roma hagyományok, a brazil zene és a flamenco éppúgy inspirálja, mint a klasszikus gitár és a jazz.
Számos szólólemeze jelent meg, és több albumon működik közre partnerként.
A fellépők névsorát erősíti Snétberger mellett Richard Bona is, így adta magát a kérdés, hogy ezúttal színpadra lépnek-e együtt. Először 2009 májusában a Müpa közönségét kápráztatták el, legfőképp a Kis kece lányom-feldolgozásukkal, újabb, 2013-as találkozásuk pedig az év egyik zenei szenzációjának számított. A 2009-es koncerttel kapcsolatban Snétberger Ferenc így fogalmazott lapunknak:
Nagyon szép koncert volt, rengetegen megnézték a róla készült felvételt is. De ha jól tudom, Bona és zenekara egy nappal később lép fel a fesztiválon, mint én, úgyhogy most nem hiszem, hogy összejön a közös zenélés. De egész biztosan fogunk még együtt játszani.
A gitárművész a koncertrepertoárt ezúttal sem gondolta túl (megjegyzem, nincs is rá szüksége). – Köztudott, hogy szeretek improvizálni, így az egész este a szabad játékra, a spontaneitásra fog épülni. Biztosan fogok játszani régi kompozíciókat, de többnyire az improvizáció lesz a középpontban – mutatott rá Snétberger Ferenc, hozzátéve: nem játszott még az Erkel Színházban, és mivel nagy játszóhelyről van szó, van benne némi izgalom.
A Kossuth-díjas zenészt arról is kérdeztük, szerinte tanulható-e az improvizáció. Mint elmondta, tanulni mindent lehet, az improvizációt is, más kérdés, hogy hogyan sikerül.
Általában előnyben vannak azok a jazz-zenészek, akik klasszikus zenén nőttek föl. Kell egy klasszikus alapképzés, ami szerintem minden zenének az alapja. És nagyszerű, ha a kötött zenei formák mellett jelen van az improvizációs készség is.
Arról, hogy „kihallja-e” egy-egy produkcióból, hogy az ösztönös vagy tanult improvizáció, a gitárművész egyértelmű igennel válaszolt. – Persze, hogy kihallja az ember. A rögtönzésben épp az az izgalmas, hogy kiismerhetetlen. Tehát ha, mondjuk, egy lemez felvételekor a producer arra kérne, játszam el még egyszer ugyanazt, nem menne. A téma, a melódia valószínűleg meglenne, de az improvizáció mindig más – mondta Snétberger Ferenc.
A zenész kitért arra is, hogy a Snétberger Zenei Tehetség Központban is először a szabad játékot tanítják a gyerekeknek. – Először játszunk, és utána fokozatosan megyünk bele a zene logikájába. Fontos az is, hogy személyre szabottan tanítunk, valaki lassabban tanul, valaki gyorsabban, de minden gyereknél meg lehet találni azt a pontot, ahonnan el lehet indulni – tette hozzá a zenész.
Érkezik a fesztiválra a már említett, Grammy-díjas Richard Bona, a világ egyik legkiválóbb basszusgitárosa, zeneszerző és multi-instrumentalista, akinek a koncertjei telt házasak mind az öt kontinensen. Zenéje Afrika hagyományait, kultúráját, szépségét és problémáit dolgozza fel. Az az egészen egyedi mód, ahogyan a közönségével kapcsolatot teremt, a világzene, a jazz és az afropop egyik meghatározó nevévé tette őt. Hosszú azok listája, akikkel Richard Bona turnézott, de köztük van Herbie Hancock, Chick Corea, Cesária Évora, Sting, Mike Stern és a felfedezője, Joe Zawinul is. Ezúttal legújabb formációjával érkezik Budapestre.
Utánozhatatlan énekhang
Nem először tér vissza Budapestre Patricia Barber – utánozhatatlan énekhangjával és játékával egy szűk körű, beszélgetéssel egybekötött exkluzív koncerten, majd egy nagykoncerten is elvarázsolja közönségét. A TIME magazin szerint „ha Diana Krallt Susan Sontaggal keresztezzük, Patricia Barbert kapjuk”. A chicagói jazz-zongorista, énekes fülledt hangulatot sugárzó énekhangjával, lenyűgöző zongorajátékával szerzett nemzetközi elismerést, és mára jelentős amerikai zeneszerzőnek is tekintik. Barber, aki Chicagótól, Párizson át Oslóig a legkitűnőbb jazzklubok és fesztiválok vendége, novemberi európai turnéjának részeként egy egészen különleges, intim és interaktív koncerttel áll a közönség elé kvartettjével Budapest zenei tematikájú luxus szállodájában, az Aria Hotelben. A fellépést a zenészek mélyebb betekintést nyújtó történetekkel színesítik. A koncertet követően a beszélgetést egy ital vagy vacsora mellett folytathatják a résztvevők.
Patricai Barber két nappal később az Erkel Színházban ad koncertet.
Kevés olyan előadó van a jazzben vagy azon kívül, aki olyan következetesen briliáns, mint Patricia Barber
– írta róla a Jazz Times. A kortárs jazz poétikus, különutas énekesnője, a melodikus zenei világot sötét tónusú, misztikus alt hanggal és merész zongorajátékkal ötvöző Patrica Barber így nyilatkozott: „Dalszerző vagyok, ami nem azonos a költővel. A költészet szenvedély, vezetőm, aki mindig kéznél van, és a legfőbb inspirációm. A zene nyelvével szemben a szavak mindenki számára elérhetők. Akár a költészetet tanulmányozom, akár a zenét, közvetlenül az eredeti forrásból várom az útmutatást. Mivel a költészet zene, és a zene mágikus minőség, így a költészet is az.”
A Jazzfest Budapest őszi koncertjeinek az Erkel Színház, a szűk körű koncertnek az Aria Hotel ad otthont.
