Aki kereszténnyé tette Skóciát

„Szent István királyunk unokája. Magyarországon, Mecseknádasd mellett született 1046 körül, amikor atyja ott élt száműzetésben. III. Malcolm skót királyhoz adták feleségül, akinek nyolc gyermeket szült. Az igazi édesanya és királyné példaképe. Edinburghban halt meg 1093. november 16-án.” Ennyit ír róla a breviárium. Életrajzában sok a bizonytalanság. Ám a tudományos vitán túllép a hagyomány. XII. Piusnak Árpád-házi Szent Margitról írott beszédében szerepel a magyar királyi család szentjei között, s ez le is zárja a vitát: Szent István „unokája, Skóciai Szent Margit, akinek angyali erénye férjének és új népének szívébe árasztotta az evangélium szelíd tisztaságát” – így tartották számon a Vatikánban 1943-ban.

Skóciai Szent Margit kora igencsak rokon a mai világgal. Vajon meg tudja-e nevelni az egyház a barbár Európát, vagy a „sötét középkor” átterjed a XI. századra is? A helyzet akkor reménytelennek látszott. De néhány rendkívüli egyéniség éleslátása, kemény akarata és szolgálatra vállalkozó életáldozata megszabta Európa további fejlődésének irányát. Ezek közé tartozott Szent István és Skóciai Szent Margit is. 

Skóciai Szent Margit oltára (Forrás: Wikipédia/Szilas)

Nem tudjuk, hogy szülőföldjén milyen nevelésben részesült, de írástudatlan férjével ellentétben testvéreivel együtt nemcsak írni, olvasni tudott, de több nyelven beszélt, többek között latinul is. Legkedvesebb könyve egy evangéliumos könyv volt, amelyet ma Oxfordban őriznek, s amelyről feltételezik, hogy Pécs püspökének, Szent Mórnak az ajándéka. 

Margit evangéliumoskönyvének részlete (Forrás: Magyar Kurír)

Margit Skóciába érkezésekor az ország már keresztény volt, a hitélet és a liturgia azonban megújításra szorult. Ő vezettette be a latin nyelvű misét, amivel hozzájárult a különféle törzsek egyesítéséhez, mondhatjuk úgy, a nemzetépítéshez. Teológiai kérdésekben is jártas volt. Zsinatot hívott össze, hogy a liturgiát a római szokásokhoz igazítsák. Akkoriban éles viták folytak arról, hogy a bűnös embernek egyáltalán szabad-e Krisztus testét magához vennie. Margit azt a nézetet képviselte, hogy – hiszen valamennyien bűnös emberek vagyunk – ha valaki meggyónt, megbánta bűneit, megtette az elégtételt, és hittel járulna a szentáldozáshoz, nyugodtan teheti. Templomokat épített, kolostorokat alapított. Egy zarándokútvonal megkönnyítése érdekében kompjáratot indított, amit a mai napig is a Királyné kompjának neveznek. Pártfogolta, támogatta a szegényeket. 

Nagy Kázmér (1920–1985), egy 1968 után Angliában élt újságíró 1970-ben Skóciában Szent Margit nyomait kereste. Eredményesen. Látta azt a csontereklyét, amelyet Margit-napon olyan ünnepélyes körmenetben visznek keresztül a városon, mint itthon a Szent Jobbot. Megtapasztalta, hogy Szent Margit emléke mennyire élő. Egy autóbuszsofőr például szabatosan el tudta mondani Szent Margit életét, a magyar vonatkozásokat is. 

Sírját Kossuth Lajos is felkereste. Nevét skót–magyar ösztöndíj is viseli. Fontos ő számunkra, de többről van szó, mint nemzeti büszkeségről. Már a pápai beszéd is rámutat: nagy szerepe volt a skótok evangelizációjában. Időszerű példakép lehet. Ünnepe november 16-a.

Borítókép: Skóciai Szent Margit képe romantikus üvegablakon  (Forrás: Magyar Kurír)