Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára a szalagátvágás előtt elmondta, hogy a Lázár János miniszter által kezdeményezett beruházáshoz három év munkája mellett 1,9 milliárd forintnyi uniós és nemzeti forrás biztosítására volt szükség.
Ágh Péter kiemelte, a felújítás megvalósítása meggyőző példája annak, hogy a műemlékek felújításához és üzemeltetéséhez az államnak partnerekre van szüksége.
A kastélytörvény – tette hozzá a politikus – lehetőséget biztosít arra, hogy a jelentős vagyonok felett rendelkező magyar elit a sport mellett
tekintse küldetésének és történelmi felelősségének a nemzet kulturális örökségének megőrzését és gyarapítását, az abban való részvételt is.
Ágh Péter hangsúlyozta, hogy Károlyi György a kastély utolsó tulajdonosának leszármazottjaként negyedszázada jó gazdaként egy vagyonkezelő részvénytársaságot irányít, miközben az épületegyüttes tulajdonosa a magyar állam.
Az üzemeltetés és a felújítás mögött az állam és a magántőke példás együttműködése áll, ez a működési modell megelőzte korát – zárta köszöntőjét az államtitkár.
Károlyi György elmondta, hogy a Nemzeti Kastély és Várprogramban a Károlyi József Alapítvány másfél milliárd forintos uniós támogatás és hazai források felhasználásával a turisztikai vonzerő növelése érdekében végzett fejlesztéseket.
Megvalósult a nagyistálló épületének műemléki felújítása, benne egy új látogatóközpont kialakítása és a Károlyi család életét bemutató kiállítás létrehozása, valamint a kastélyban található történeti termeket műtárgyakkal és korhű bútorokkal rendezték be.
A felújítást az alapítvány konzorciumban valósította meg a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-vel.
Beszámolt arról is, hogy idén befejeződött a jogi értelemben vett birtokegyesítés. Az alapítvány az évi harmincezer látogatót fogadó ingatlanegyüttes minden helyrajzi számára használati jogot kapott, tekintettel arra, hogy közfeladatot lát el, beleértve a 22 hektáros arborétumot is.
A kastély építtetője, Károlyi György a reformkor egyik legfontosabb szereplője volt. Az 1838-as pesti árvíz idején evezősökkel csatlakozott Wesselényihez, az árvízi hajóshoz, és körülbelül kétszáz ember lelt menedékre a Károlyi-palotában.
Károlyi György dédunokája, István volt a fehérvárcsurgói uradalom utolsó birtokosa. István a kultúra területén alkotott maradandót, hiszen húszévesen színházat alapított: 1940. november 29-én nyílt meg a Madách Színház Pünkösdi Andor vezetésével.
A II. világháború után a kastély az állam tulajdonába került. 1946-ban üdülőhelyként, utána pedig nevelőotthonként működött egészen 1979-ig. Végül az addig Párizsban élő Károlyi György 1984-ben létrehozta a Károlyi József Alapítványt, amelynek fő célja volt a kastély felújítása.
