Mindössze egyéves volt Károlyi György, amikor 1947-ben a családja kénytelen volt elhagyni Magyarországot, illetve otthonukat, a fehérvárcsurgói kastélyt, és Párizsba költöztek. Károlyi György az 1980-as évek közepéig nem járt szülőhazájában, első magyarországi látogatásakor azonban ellátogatott Fehérvárcsurgóra, hogy lássa családja lepusztult, elhagyatott kastélyát.
– Engem kisgyermekként sosem neveltek úgy, hogy siránkozni kell az elűzésünkön, mindazon, ami velünk történt. Szüleim és apai nagyanyám abban a szellemiségben nevelt, hogy a magyarországi életünknek vége, most Franciaországban kell boldogulni, egzisztenciát teremteni. Persze magyarok vagyunk, de az számunkra egy reménytelen országgá vált, oda nem tudunk visszamenni, tehát ezen hiába sajnálkozunk
– idézte fel Károlyi György, amikor a fehérvárcsurgói kastély egyik szalonjában fogadott minket. Mint fogalmazott, egy gyerek fejében azért mégis ott motoszkál, hogy mégis mi történt, hogy mi volt ott, Magyarországon? – Ez bennem volt mindig, noha a rendszerváltásig úgy éltünk, hogy Magyarország számunkra teljesen elveszett, ott semmi keresnivalónk nincs – mondta.
Amikor Károlyi György először járt Fehérvárcsurgón, már családja volt. – Látni akartam azokat a helyeket, amikről gyermekkorom óta hallottam, amikről fényképeket láttam. Tudtam, hogy van ez a kastély, tudtam, hogy édesapám itt született, hogy itt éltünk évszázadokon át. Így eljöttünk. Amikor megláttuk az épületet, az sokkoló volt. Elhagyatott volt, lepusztult, szinte romokkal találtuk szembe magunkat – emlékezett vissza Károlyi György, aki elmondta, a szomorú látvány ellenére mégis volt benne valami indíttatás arra, hogy valamit kezdjen az épülettel. – A rendszerváltásig erre nem kerülhetett sor, de mikor végre elkezdtük, nem éreztük magunkat idegeneknek. A magyar hatóságok segítségünkre voltak mindenben. Azt éreztem, lehet, hogy Franciaországban töltöttem életem nagy részét, de Magyarország befogad minket újra, így belevágtunk.
A kezdetek
A műemlék felújítása az 1990-es évek végén kezdődött. – Rengeteg tennivalóval kellett megküzdenünk: a faszerkezetet megette a könnyező házi gomba, a födém és a tető bedőlt, nem volt fűtés, nem volt villany. A kastélyhoz tartozó park is szörnyű állapotban volt, másfél méteres gazzal, kiszáradt tóval – idézte fel az elképzelhetetlen állapotokat Károlyi György. A nemesi család leszármazottja az állami és uniós támogatások mellett a saját vagyonát is befektette önrészként. Mint fogalmazott, eredeti elképzelésük egy kulturális találkozóközpont létrehozása volt, amely eredendően francia ötlet, és olyan műemlékekre alkalmazzák, amelyek elveszítették az eredeti funkciójukat. – Ez belefért az elképzelésünkbe, hiszen Fehérvárcsurgón egy család élt hatezer négyzetméteren. Ezek az épületek azért voltak ilyen nagyok, mert a személyzet nagy része is bent lakott, és rengeteg vendég jött, rokonok, barátok. Ezekből a vendégszobákból szállodai szobákat csináltunk, amivel a funkciót igyekeztünk megtartani. Az egyetlen különbség talán annyi, hogy annak idején a vendégek meg voltak híva, most pedig fizetnek a szállásért – mondta mosolyogva. Mint fogalmazott, ezzel a közérdekű funkciót meg tudták tartani, míg közhasznú célként egy európai kulturális találkozóközpont kialakítását tűzték ki Magyarország európai kötődésének az ápolásával, népszerűsítésével, megismertetésével a világban.
– Közel harminc éve dolgoztuk ki ezt, aktualitása mégis máig érvényes, hiszen Magyarország egy európai ország, ezt kell most külföldön is tudatosítani. Ezzel az elképzeléssel sikerült az épület felújítása és e cél megvalósítása is, karöltve egymással
– fogalmazott Károlyi György. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás utáni időkben az általa említett francia hálózat Kelet-Európa felé terjeszkedett, a fehérvárcsurgói kastély pedig elsőként került be ebbe a francia programba mint magyar műemlék. – A lényeg, hogy megőrizzük a műemlék kulturális és történelmi jellegét, és egyben létrehozni a felújítást megindokló és lehetővé tevő vendéglátást és szállodai egységet. Ez az épület nem egy tiszta múzeum és nemcsak kastélyszálló, hanem mindkettő, egy közös cél szolgálatában. Mi a kulturális eseményeket szívesen szervezzük, a kastély történetének és történelmének a szellemében csináljuk mindezt, nem akarjuk feláldozni a pénz oltárán. A szállodát és a vendéglátóipari részleget egy cégre bíztuk, ők működtetik – emelte ki.
Egyedülálló megoldás
Ahhoz, hogy egy állami tulajdonban lévő műemléket ilyen formában lehessen hasznosítani, Károlyi György első lépésként létrehozta nagyapja, Fejér megye egykori főispánjának a nevét viselő Károlyi József Alapítványt, amelynek alapszabályában lefektetett célja Magyarország európai felzárkózásának az elősegítése, valamint a fehérvárcsurgói kastély e célnak a szolgálatába állítása.
– Tulajdonképpen ugyanezt csináltam Magyarország párizsi nagyköveteként is, így a feladatom nem változott, a célok, az elképzelések ugyanazok. Amikor egy évvel ezelőtt elhagytam a párizsi nagykövetséget, többen kérdezték, mit fogok csinálni? Mondtam, ugyanezt, csak már nem a magyar állam kiküldöttjeként igyekszünk hangsúlyt adni annak, hogy Magyarország Európa része, és akként is kell ezzel az országgal bánni. Én ebben érzem magam otthon
– hangsúlyozta Károlyi György.
Hozzátette, az alapítvány mellett létrehoztak egy részvénytársaságot, amely a kastély üzleti részét kezeli, a cég pedig 99 évre vagyonkezelési jogot szerzett, azzal a feltétellel, hogy a műemléket felújítják. – Ezt a szerződésben határidővel rögzítettük is, és mi eleget is tettünk eme kötelezettségünknek azzal, hogy a kastély felújítása 2013-ra elkészült – mondta.
Diplomácia és kultúra
Az 1844–50 között épült fehérvárcsurgói kastély ma már nem őrzi eredeti formáját, a XX. század elején ugyanis, amikor bevezették az áramot és a központi fűtést, Károlyi József átépíttette a kastélyt. A jelenlegi épület azt a kort őrzi, a felújításkor csak kisebb átalakításokat végeztek, mint például a gyermekotthoni években felhúzott válaszfalak lebontása. Eredeti bútorok azonban nincsenek, a kastély ugyanis a háború alatt német és orosz hadikórház is volt, teljesen kifosztották. – A németek mindent elvittek azon a címen, hogy biztonságba helyezik őket. Erről annak idején az akkori gondnok horogkereszttel ellátott listát is kapott, dátummal ellátva. Még ma is nagy biztonságban lehetnek ezek a műkincsek valahol, de sajnos nem tudom, hol. Az oroszok pusztítottak. A könyveket elégették, a bútorokat kidobálták, mindent tönkretettek – mondta Károlyi György.
A kastély jelenleg hangversenyeknek, kiállításoknak, valamint konferenciáknak ad teret, persze európai dimenzióban.
– Európai és magyar együttesek adnak koncertet, a konferenciák pedig fontos kérdésekre fókuszálnak. Minden évben szervezünk egy nemzetközi tudományos találkozót egy aktuális társadalompolitikai vagy gazdasági téma apropóján. Mindegyik témakör magyar, amelyet nemzetközi összehasonlításban igyekszünk megvilágítani. Az új magyar alaptörvény elfogadásakor például olyan találkozót szerveztünk, ahol az európai alkotmányozás volt a téma egyes országok szakértőivel, nagyköveteivel, a magyar kormány egy tagjával. De tartottunk már rendezvényt a családról, a demokráciáról, az identitásról, a migrációról is – sorolta Károlyi György, aki elárulta, nyáron a visegrádi négyek házelnökei is Fehérvárcsurgón találkoztak.
Újabb felújítások
A Nemzeti kastélyprogramnak köszönhetően a fehérvárcsurgói kastély tovább szépülhet, jelenleg az egykori istállóépületet újítják fel, ahol család-, kastély- és zenetörténeti kiállítást, rendezvénytermet, kávézót és élménykertet alakítanak ki. Emellett a kastély főépületében történeti játékteret, gyerekfoglalkoztatót, történeti enteriőröket és új családtörténeti kiállítást alakítanak ki. A 2020-ban indult turisztikai célú fejlesztés másfél milliárd forint európai uniós, valamint közel négyszázmillió forint hazai forrásból valósul meg.
Otthon Magyarországon
– Ma már alig emlékszem a nehézségekre, amelyekkel meg kellett küzdenünk – mondta mosolyogva a gróf –, pedig sok ilyen volt. – Mindig azt mondtam, addig fogunk menni, amíg nem ütközünk olyan falba, amelyet sem megkerülni, sem átugrani nem tudunk. Mára rájöttem, ez csak egy lélektani fal volt – tette hozzá.
A nagykárolyi Károlyi család leszármazottja büszkén árulta el, hogy ehhez hasonló példa – mármint hogy az ember a saját pénzét más tulajdonába fekteti be – Magyarországon nincs. – Ennek nincs racionális gazdasági oka, érzelmi viszont annál több. Mi jól érezzük itt magunkat, és közcélokat is szolgálunk az országban. Egyfelől sikerült megmenteni egy pusztulásra ítélt épületet, fel tudtuk újítani, másrészt nemcsak egy holt múzeumot csináltuk, hanem életet is hoztunk a kastélyba a szállóvendégekkel. Sőt mi magunk is itt lakunk a déli szárnyban. Ez az otthonunk – fogalmazott Károlyi György.
(A Nemzeti kastély- és nemzeti várprogramba bevont harminc műemlékről szóló sorozatunk következő részében a péceli Ráday-kastélyt mutatjuk be.)
Borítókép: A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély (Fotó: Havran Zoltán)
