Az eseményről a Magyar Kurír számolt be, Szörényi László, az akadémia emeritus tagja előadásából közölve összefoglalót.
– Árvai György (1697–1759) egri születésű jezsuita tanár és tudós volt, aki a leghosszabb ideig, húsz évig volt a kassai jezsuita egyetem professzora, sőt egy időben dékánja, majd rektora, végül még könyvtár- és nyomdaigazgatója is volt. A filológián és a teológián kívül leginkább magyar történelemmel foglalkozott. Minden művét latinul írta. Másodikként napvilágot látott műve, a Columen orbis Christiani Joannes Hunniades Victoriis de Otomannica potentia Clarissimus Epico carmine celebratus 1724-ben jelent meg Nagyszombatban – ismertette előadásában Árvai György életútját Szörényi László.
Az akadémikus Árvai Hunyadi személyének megformálásáról így fogalmazott:
Hunyadit olyan epikus hősnek ábrázolja a költő, mint aki a legfőbb dologban, tehát abban, hogy ő Istennek, illetve Máriának kiválasztott és oltalmazott hőse, teljességgel hasonlít a mű legfőbb költői mintaképének, Vergiliusnak Aeneasára. Ennek megfelelően a költemény végén úgy mutatja be Hunyadi halálát, amely rövid idővel a győztes várvédelem után következett be, mint élve mennybeszállást.
Szörényi László az előadást Markó Béla Zrínyi Miklós című szonettjének felolvasásával fejezte be.
A székfoglalóról készült tudósítást a Magyar Kurír oldalán olvashatják el teljes terjedelmében.
