− Olyan mennyiségben zúdul ránk a hollywoodi tömegfilm, hogy lassan nem jut el hozzánk az, hogy milyen magyarnak, franciának, németnek, olasznak vagy csehnek lenni, miközben szinte mindent tudunk az amerikai ítélkezési rendszerről − fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve, hogy éppen ezért fontos Koltai Lajos tavaly novemberben a magyar mozikban bemutatott történelmi alkotása, amely sikerrel vette fel a versenyt az amerikai filmekkel.
A Semmelweis a maga 250 ezres hazai nézőszámával óriási siker és komoly áttörés, hiszen ez lett az elmúlt öt év legnézettebb magyar filmje − emelte ki a kormánybiztos. A Semmelweis Magyarországon nézettségben leelőzött olyan hollywoodi produkciókat is, mint Ridley Scott Napóleonja vagy Martin Scorsese Megfojtott virágok című munkája. Koltai Lajos és alkotótársai olyan filmet készítettek, amiben mélyen benne van a magyar néplélek, miközben nemzetközi filmnyelven mesél, és legalább ennyire fontos, hogy a Semmelweisnek van egy jól behatárolható, világszintű célcsoportja: az orvosok és egészségügyi dolgozók, akik ismerik és tisztelik Semmelweis Ignác munkásságát
− mutatott rá Káel Csaba.
A most készülő történelmi sorozat, a Hunyadi, egy nagy nemzetközi forgalmazó, a Beta részvételével indult, és a nemzetközi együttműködés azt is jelenti, hogy a vezető magyar színészek mellett ismert európai színészek is szerepelnek benne.
− Nekünk nem a képzelet világából kell megteremteni a szuperhőseinket, hanem a valóságból, mert rengeteg a megfilmesítésre méltó ember a magyar történelemben és a jelenben is. Gondoljunk csak a friss Nobel-díjasainkra – emelte ki, hozzátéve, hogy ehhez szükség van egy dinamikusan fejlődő filmiparra, ami hozzátesz a magyar értékekhez.
A kormánybiztos felidézte, hogy a Nemzeti Filmintézet 2019-es megalakulása óta megháromszorozódott a külföldi produkciók magyarországi költése és ezzel a magyar filmipar teljesítménye is. Hozzátette: 2019-ben 100 milliárd, tavaly pedig már több mint 300 milliárd forint költés realizálódott a magyar filmiparban, és több mint 20 ezer fős, dinamikusan fejlődő magyar filmes ágazat szolgálja ki a magyar filmeket, az itt forgató legnagyobb hollywoodi produkciókat. Ezek stábjában a magyar szakemberek részvételi aránya sokszor meghaladja a 80 százalékot.
Káel Csaba ezzel kapcsolatban példaként említette a tavalyi velencei filmfesztivál fődíjasát, a két Golden Globe-díjjal és 11 BAFTA- jelöléssel, valamint az idei Oscar-díj egyik nagy esélyesének tartott Jórgosz Lánthimosz rendező Szegény párák című alkotását, amelyet 2021-ben Magyarországon forgattak, és a stáb 80 százaléka magyar szakemberekből állt.
Kiemelte, hogy a külföldi produkcióknak biztosított filmszolgáltatások terén hatalmas a verseny a régióban, de sok év komoly munkája révén London után ma Budapest a második legnagyobb európai filmes gyártóbázis. A külföldi szervizprodukciók beépültek a magyar gazdaság szerkezetébe, csökkent az importigényük és egyre magasabb értékben teremtenek a hazai vállalkozásoknak bevételt.
Káel Csaba elmondta, hogy ez nagy részben köszönhető az állami részvételnek, hiszen például a 30 százalékos adókedvezményt, amit a külföldi produkciók közvetett támogatásként kapnak, az elmúlt időszakban a kormányzat mindvégig megbízhatóan és kiszámíthatóan biztosította.
A 300 milliárd forintos költés már a GDP-ben is egy komoly, jól látható növekedés, a nagy költségvetésű nemzetközi produkciók esetén a közvetett támogatáshoz képest 3,2-szer nagyobb bruttó jövedelem keletkezik így a magyar gazdaságban. Mindezeken felül a külföldi produkciók költésének az idegenforgalom tekintetében is sok pozitívuma van, például az ötcsillagos szállodák, magas színvonalú éttermek igénybevétele esetében nemcsak a főszezonban, hanem egész évben. „Megfizethetetlen reklámnak” nevezte továbbá az olyan nagy sikereket, mint Sipos Zsuzsanna tavalyi Oscar-díja, amelyet Patrice Vermette-vel együtt nyert el a legjobb produkciós tervezés kategóriában a Magyarországon forgatott Dűne című filmért.
A kormánybiztos beszélt arról is, hogy jelenleg Budapesten és környékén nyolc nagyobb stúdiókomplexum üzemel, amelyekben összesen 43 műterem található. Kiemelte: ahhoz, hogy lépést lehessen tartani az igényekkel, a meglévő infrastruktúrát és a filmes oktatást, a technológiai hátteret is folyamatosan fejleszteni kell. Ehhez kapcsolódnak például az olyan állami beruházások, mint a fóti filmgyártó komplexum korszerűsítése vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), vagy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen induló filmes képzések is.
