Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo
A világ orvostársadalma felfigyel majd a Semmelweis-filmre

Káel Csaba: A nagy elmék a mi szuperhőseink

Szilléry Éva
2023.11.15. 13:00
Káel Csaba: A nagy elmék a mi szuperhőseink

– Nagyon jó időben került ki az amerikai premierre a Semmelweis Ignác életéről szóló játékfilm, amikor is két újabb magyar Nobel-díjtól hangos a világ. Azt szoktam mondani, hogy a magyar feltalálók, tudósok, művészek és sportolók a mi szuperhőseink, akik filmen világraszóló utat járhatnának be – mondta lapunknak Káel Csaba filmügyi kormánybiztos. Úgy véli, hogy a Semmelweis megtekintésének fontos célközönsége lesz a világ orvostársadalma. A Nemzeti Filmintézet elnöke büszke arra, hogy sok magyar film kiemelkedően szerepel a nemzetközi filmfesztiválokon, mint mondja, ma már mégsem ez a legfontosabb mércéje a sikernek. Sokkal lényegesebb, hogy miként juthat el a film a széles közönséghez, amit a fesztiválsiker korántsem biztos, hogy garantál egy produkciónak.

– Amerikában jártak a Semmelweis-film bemutatása miatt. Ön szerint milyen esélyei vannak ennek a filmnek a tengerentúlon?

– Két okból mentünk ki, egyrészt az American Film Marketen vettünk részt abból az alkalomból, hogy befejezéséhez közeledik a fóti filmgyártó bázis, az NFI Stúdió átfogó fejlesztése. Világsztenderdeknek megfelelő, új műtermeket építünk ötszörösére növelve a stúdiókapacitást, és az egész komplexumot korszerűsítjük. Ilyen volumenű állami fejlesztésre korábban még nem került sor. Ezeknek az újdonságoknak a bemutatását vállaltuk a világ legnagyobb filmvásárán, amelyhez Location Expo is kapcsolódik. Azt szeretnénk, ha az egész szakma profitálna ebből a fejlesztésből, a kisebb magyar filmek is stúdióhoz jutnának, és jóval nagyobb külföldi produkciókat is fogadhatnánk, akár egyszerre. Szerencsés időzítéssel került a köztudatba a Semmelweis-film Amerikában, éppen akkor, amikor magyar tudósok révén két új Nobel-díjnak örülhettünk. Semmelweis története szinte egyedülálló jelentőséggel bír, 

minden orvostanhallgató és minden orvos ismeri a nevét a világon.

_CZ_8900
„Ridley Scottól kezdve Spielbergen át sok komoly alkotó forgatott nálunk és jönnek folyamatosan”. Fotó: Kurucz Árpád

A kérdésre válaszolva: a Semmelweisnek fontos célcsoportja lesz a világ orvostársadalma. Mivel nehéz Európában készült filmeket az Egyesült Államokban forgalmazni, nagyon fontos a célcsoportok kiaknázása. A világpremierhez, melyet végül komoly kultúrdiplomáciai eseménnyé sikerült tennünk, a New York-i Liszt Intézet talált nekünk egy olyan helyszínt, a Mozgókép Múzeumát, ahol az ENSZ-főtitkár kabinetfőnöke, a WHO főigazgató-helyettese, több mint húsz ország nagykövete és az orvosi egyetemek is képviseltették magukat, ami nagyon jó indítás volt. Ráadásul beszédes egybeesés, hogy ez az impozáns helyszín a honfitársunk, Adolf Zukor által alapított Paramount Pictures egykori New York-i gyártóbázisa, a Kaufmann Studios szomszédságában áll. 

A Los Angeles-i magyar filmfesztivál megnyitója után még egy vetítést kellett szervezni a Semmelweis-filmnek, mert nem jutott be minden érdeklődő az elsőre. 

A rendezvényünkön részt vett Colleen Bell, a kaliforniai filmügyi biztos. Ő arról híres, hogy tekintélyes tévés-filmes producer hosszú évek óta, és Magyarországon nagykövetként dolgozott, jól ismeri a magyar filmipar adottságait és lehetőségeit. A Semmelweis-film olyan nyelven készült, ami világszerte érthető. Koltai Lajosnak nagy alkotói tapasztalata van, csodálatos magyar filmeket forgatott, és mivel rengeteget dolgozott Hollywoodban is, ezért speciális filmnyelvet használ. Ugyanakkor filmjeiben felismerhetően benne van a magyar lélek. Csodálatos film, arról a küzdő emberről, aki a tudományért, az emberi igazságért és az életért küzd, mindent bevet, és nem veszti el a hitét annak ellenére sem, hogy benne senki sem hisz.

– Az American Film Market panelbeszélgetése elsősorban a fejlesztésről szólt?

– Az új stúdióink és a magyar filmiparban lévő potenciál volt a fókuszban, illetve komoly cikket szentelt ennek a Variety című filmes magazin, amiben kifejtik, hogy miért érdemes Magyarországra hozni a forgatásokat. A beszélgetés során említettem, hogy lennie kell egy speciális „filmes DNS-nek”, vagyis, hogy a magyar filmszakmai tudást a kezdetektől nagy elismerés övezi. Ennek tudatában vannak az amerikaiak is. Ridley Scottól kezdve Spielbergen át sok komoly alkotó forgatott nálunk és jönnek folyamatosan. Nagyon jó az együttműködés a külföldi filmek gyártását szervező hazai cégekkel, segítjük egymás munkáját, számíthatunk egymásra – ezt kulcsfontosságúnak tartom a filmiparunk sikerében.

– Világszerte ismert nagyjaink sikert tudnak hozni a magyar filmnek a tengerentúlon is? Kikről terveznek forgatni a jövőben?

– Az amerikai filmesekkel mindig szóba kerül, és elcsodálkoznak, hogy a négy alapvető hollywoodi stúdióból kettőt magyar filmes alapított. Ez is arra mutat, hogy annyi zsenink és tehetségünk van, akinek nemcsak a találmánya, de az élete is nagyon érdekes. Megmutatták, hogy mi mindent kell legyőzni ahhoz, hogy korszakalkotó dolgokat hozzunk létre. Szoktam mondani, hogy ők a mi szuperhőseink, velük kell előállnunk. 

Pontosan olyan hősökről szeretnénk filmeket készíteni, akik Magyarországon és világszerte is ismertek. 

Colleen Bellel tanácskozva abban kértem a segítségét, hogy a forgatókönyvírásban és a disztribúcióban támogasson minket. Ezekben az amerikai filmesek elképesztően profik, van mit tanulnunk tőlük.
Hatalmas siker volt az Oscar-nevezett animációs filmünk, Gauder Áron filmje, a Kojot négy lelke is. 

Van világforgalmazója is a filmnek, ami nagyban növeli az esélyeit az Oscar-versenyben. Los Angelesben az a megtiszteltetés is érte, hogy nyitófilmjévé választotta a Red Nation fesztivál, amely a legjelentősebb fóruma az indián tematikájú filmeknek. Mel Gibsonnal is találkoztam egy készülő film kapcsán, amelynek belepillanthattam az utómunkálataiba. Vele egyébként már korábban, Magyarországon megismerkedtünk, nagyon szívélyesen fogadott. Mesélt néhány tervéről, amelyek közül az egyik itt, Magyarországon forogna. A nürnbergi per hátterét feldolgozó amerikai film producerével is találkoztam, nagyon izgalmas projekt a Gladiátor sztárja, Russell Crowe főszereplésével, és a jelenlegi tervek szerint Magyarországon fogják forgatni.

– Mennyire fontos, hogy a nemzetközi fesztiválokon megméresse magát a magyar film és sikert érjen el ezeken?

– Ez sokáig majdnem egyedüli szempont volt, elsősorban az alkotók számára, de azt kell mondjam, hogy ma messze nem nyújtanak a forgalmazásban akkora segítséget a fesztiválok, mint az korábban jellemző volt. Régebben, ha Cannes-ban nyert egy film, akkor az ajánló volt a világ összes forgalmazójának, tömegek akarták megnézni, de ez drasztikusan megváltozott az utóbbi időben. Még a legnagyobb fesztiválok fődíjas alkotásai sem hoznak kiemelkedő nézettségi eredményeket. 

Az nem szerencsés, ha a nézők helyett a fesztiválzsűriknek készülnek a filmek, ráadásul a fesztiválok egy része politikai színezetűvé vált. 

Nekünk fontosabb az, hogy minél többen nézzék meg a filmeket, főleg most, amikor az emberek, a fiatalok az információk túlnyomó részét a mozgóképekből merítik. Amikor néhány évvel ezelőtt a Filmiót elindítottuk, az Európa egyetlen olyan streamingcsatornája volt, ami az adott ország filmjeire fókuszál. Ha most visszatekintek a gyerekkoromra, amerikai filmeket aligha nézhettünk, de a környező országok filmjeit láttuk és értettük. Ma többet tudunk az amerikai mindennapokról, mint a környezetünkről, holott nekünk az európai életformával kellene foglalkozni, és azzal a csodálatos kultúrával, ami körbevesz minket. Ki kell alakítanunk a saját disztribúciós csatornáinkat.

– Mit jelent az, hogy politikai politikai színezetűvé váltak a fesztiválok? Miben nyilvánul meg ez a tendencia?

– Ma a fesztiválok 

nagy része politikai állásfoglalásokat tartalmazó filmeket részesít előnyben, és maga is politizál.

 Már bocsánat, de mi köze van az aktuálpolitikának a film ünnepéhez?  

– Hogyan látja az elmúlt időszakban készült magyar filmek sikerét?

– Az elmúlt három évben több mint ötven magyar mozifilm és koprodukció készült, és ebben komoly nemzetközi szakmai díjas alkotások is vannak. A már említett Kojot négy lelkét az animációk legnagyobb fesztiválján díjazták Annecy-ban és Sanghajban, a Hat hét sorra nyerte az európai fesztiválokat, míg a Műanyag égboltot most első magyar filmként Európai Filmdíjra jelölte az Európai Filmakadémia az animációs film kategóriában. Kétszáz körülire tehető az elkészült televíziós produkciók száma különböző formátumokban, kezdve a szórakoztató tévéjátékoktól a remek dokumentumfilmekig, és beindult a támogatott sorozatok gyártása is, hogy a kizárólag piaci alapon készülő kereskedelmi tévés sorozatok mellett értékteremtő alkotások is készülhessenek ebben a reneszánszát élő formátumban. Most éppen a Tündérkert van a televízió műsorán, modern, friss és élvezetes feldolgozása az erdélyi fejedelmek korának. 

Készül a Hunyadi-sorozat, ami azért is nagyon ígéretes, mert ebben jelenik meg először komolyabban egy nemzetközi együttműködés. 

A Beta nevű világforgalmazó – ami olyan sorozatokat vitt már sikerre, mint a Borgiák, a Babylon Berlin, a Gomorrah vagy a legutóbbi Sisi – is beszállt ebbe a produkcióba. Elemi érdekük, hogy minél többen lássák majd a sorozatot világszerte. Hunyadi története olyan gondolatokat fogalmaz meg, ami ma is nagyon aktuális az európai ember számára. Emellett végtelenül izgalmas Hunyadi János karaktere. Történelmi szuperhősünk, aki az Oszmán Birodalom terjeszkedését megállította, az európai történelem meghatározója lett, 

az ő harca ma arról szól, hogy az európai létformát védelmezte.

Magyar–kanadai–osztrák koprodukcióban készül a sorozat, olyan európai sztárokkal, akik nemzetközileg is ismertek, míg hazájukban a legnépszerűbbek. A török származású Murathan Muslu, a szerb Rade Serbedzijaaz, az olasz Francesco Acquaroli vagy a cseh Karel Roden neve itthon még nem ismerős, de hazájukban széles közönség kíváncsi rájuk. A sorozatgyártás maga után vonja azt is, hogy Magyarországon főként színházi színészek vannak, akik filmekben is szerepelnek, és nagyon nehéz a repertoárszínházakból kivenni őket egy sorozat több hónapos forgatásához.

– Sok megfilmesíthető témát lát még a magyar történelemben?

– Szokták mondani, hogy a magyar és az amerikai film különbsége, hogy nekik van egy jó témájuk és azt megcsinálják százféleképp, nekünk meg rengeteg jó történetünk van, amiről meg egyetlen filmet sem készítettünk. Nem kérdés, hogy van még mit elmesélni, és ne feledjük, hogy a történelmi témájú filmek szinte a mozgókép megjelenése óta divatban vannak és népszerűségük töretlen.

– Eddig a Blokád dolgozta fel játékfilmben a rendszerváltozás körüli időszakot, pedig korábban beszélt arról, hogy erről a változó időről több filmet várna. Nem mozgatta meg ez a téma az alkotók fantáziáját? Nem érkeznek jó filmtervek a témában?

– A rendszerváltozást azért is szoktam kiemelni, mert az én életem meghatározó élménye, hiszen a szocializmusban nőttem fel és pontosan éreztem annak a fojtogató szorítását. Örömmel látnék ebben a témában jó terveket, de ilyenkor mindig úgy tűnik, hogy ezzel én üzenek a pályázó filmeseknek. Valójában csak azt tudom üzenni, hogy minden műfajban és kategóriában várunk jó filmterveket. Amikor történelmi filmekről beszélünk, akkor szóba jönnek azok a történelembe ágyazott életsorsok, amiken keresztül megközelíthető az adott szituáció. Amikor rendszerváltásról beszélek, akkor arra is gondolok, hogy ahhoz képest, milyen korban élünk most. Akik ebbe születtek, nem is értik, hogy mi ez a lelkesedés. Emellett azt gondolom, hogy jó lenne a filmeknek az örömről, a szeretetről, a szépségről, a hitről is beszélni. Ezek mind olyan témák, amelyek háttérbe szorultak. Mi azt szeretnénk, ha a témák spektruma kitágulna, és minél egyedibben, színesebben lennének bemutatva. Ne csupán a korunk árnyoldalai legyenek ábrázolva!

– A filmklubok és a magyar filmnézés közösségi lehetőségeit is kiszélesíti az NFI. Hol tart ez a program és miért tartja lényegesnek?

– Annak idején azért határoztam el, hogy filmrendező akarok lenni, mert a Műegyetem klubjában láttam Luis Bunuel egyik alkotását, és olyan hatással volt rám, hogy a film felé fordultam. A közelmúltban az egyetemi filmklubok szinte teljesen eltűntek. Ezért kezdtünk el az egyetemekkel egy filmklubprogramot, szisztematikus építkezést, így ma már szinte minden határon túli és magyarországi egyetemen újra elérhetővé tettük a közösségi filmnézés ezen formáját. A másik kezdeményezés a Nemzeti Művelődési Intézettel közös, szintén országos program, Moziklub néven indul hamarosan. A művelődési házaknak komoly hálózata van Magyarországon és nagy részük alkalmas vetítésre, szinte minden településen működnek, azokon is, amelyek közelében már nem működik mozi. Ezzel a programmal, képzett filmklubvezetőkkel a moziélményt azokhoz is el tudjuk juttatni, akiket eddig nem értünk el a magyar filmekkel. 

Már javában megy a szervezés, és úgy tűnik, hogy június végéig 180 településen akár kétezer vetítésre is sor kerülhet.

Ugyanakkor lehetőséget kell biztosítanunk kifejezetten a mai tizenévesek számára is, hogy felfedezzék és megszeressék a mozizást és a magyar filmeket. A Klassz oktatási és ifjúsági programot, amely klasszikus magyar filmekre épül, a Filmintézet még 2020 márciusában indította el, és azóta sok ezer tantermi vetítést biztosítunk évente a diákoknak. Az Art-Mozi Egyesülettel szervezett új, közös program, a „Klassz napok” ezt a kezdeményezést bővíti tartalmában új magyar filmekkel, lefedettségében pedig országossá. Első körben tizennyolc város húsz mozija csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek fő célja, hogy a közös mozizásra és a magyar filmek megismerésre csábítsa a tizenéveseket kedvezményes jegyárakkal.

Káel Csaba
„A magyar filmszakmai tudást a kezdetektől nagy elismerés övezi”. Fotó: Kurucz Árpád

– Egyik legnézettebb dokumentumfilmünk, A nemzet aranyai, Zákonyi S. Tamás alkotása, ami a vízilabda-válogatott sikereiről szól. Milyen eredményt ért el ez a mű?

– Közel százezren látták már a mozikban, dokumentumfilm nézettségi rekordot döntött. Egy komoly streamingcsatorna azt tervezgeti, hogy ebből lehetne akár sorozatot is készíteni. Elképesztő sikertörténetről van szó. Ráadásul nem egy ember, hanem egy csapat sikere a téma, még akkor is, ha Kemény Dénes kezében volt a lehetőség, hogy ezt a társaságot sikerre vigye, de közben mégis egy csapatjátékról van szó. Látni a sok tehetséges fiatal arcot, akik meghódítják a vízilabdával a világot, eszméletlen energiát ad. Legalább ötször megnéztem, és minden egyes alkalommal csodálatos volt látni a moziból kijövet a boldog arcokat a közönség soraiban. Felemelő élmény.

– Amikor olyan nagy sztárok járnak és forgatnak Budapesten, mint Johnny Deep vagy Angelina Jolie, akkor nem gondolkoznak valami nyilvános közös megjelenésben?

– Budapest London után a legkeresettebb filmgyártási helyszín, ahova szívesen jönnek a világhírű produkciók forgatni. Annak is vitathatatlan szerepe van ebben, hogy Magyarország turisztikai kínálatával, gyönyörű szállodáival, éttermeivel mindenkit elvarázsol. Gyakran több hónapos ittlétükkor imádnak „kiszökni” kulturális eseményekre a Müpától kezdve az Operán át, mert olyan kulturális közeg van nálunk, ami elképesztő. Azonban nagyon szigorú szerződéseik vannak arra nézve, hogy hova mehetnek, milyen információkat oszthatnak meg a készülő produkciókról. Amikor John Travolta itt járt, találkozott Anna Netrebkóval a Müpában. Ilyen találkozások helyszíne lehet Budapest, vagyis hogy a különböző művészeti ágak sztárjai nálunk futhatnak össze. Az pedig, hogy a belvárosi szállodákból 20-30 perc alatt ki lehet érni a forgatásra, behozhatatlan előnye ennek a csodás városnak a filmkészítők szempontjából. 

Borítókép: Káel Csaba (Fotó: Kurucz Árpád) 

 


 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.