Öt érdekesség: ettől egyedi a Müpa világrekorder orgonája

Összegyűjtöttük, mitől különleges az egyik legnagyobb hangszer.

2024. 03. 06. 7:00
egyedi orgona
A Müpa orgonája Forrás: Müpa
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem véletlenül hívják az orgonát a hangszerek királynőjének: ezek a gigantikus zenei eszközök ugyanis a legnagyobbak és a leghangosabbak, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. A Müpa orgonájának pedig a legek között is bérelt helye van. Öt érdekes tényen keresztül mutatjuk be, mitől egyedi az orgona Magyarországon

Orgona Müpa
A Müpa orgonája. Fotó: MTI/Mohai Balázs

1. Valójában minden egyes orgona egyedi hangszer, de a Müpa orgonája már építésekor kitűnt a többi közül. Ezt ugyanis a bevett gyakorlattól eltérően nem a neki otthont adó hangversenyterem elkészülte után kezdték el építeni, hanem az épülettel együtt, fokozatosan nyerte el végső formáját. Helyszíni beépítése 2004 októberében kezdődött, végül 2006. május 22-én avatták fel. Méretéhez híven a hangolása sem pár perces művelet: az intonációval együtt a folyamat majdnem egy teljes évet vett igénybe, miután elkészült a hangszer.  

2. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben található orgonát a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra és a Mühleisen Orgelbau Stuttgart készítette, építését szakértőként Baróti István és Fassang László felügyelte. A 92 regiszteres, ötmanuálos hangszernek 6804 sípja van, ezek nagy része ón és ólom megfelelő arányú keverékéből készült, de közülük 470 darab fasíp.

Bár a nézőtér felől látható 92 síp önmagában is hatalmas hangszert sejtet, az orgona nagy része emögött helyezkedik el, mintegy négy, átlagos lakás területét kitevő területen. 

3. A hangszer legkisebb, arasznyi sípja mellett a legnagyobb 9,5 méter magas és majdnem fél tonnát nyom (egészen pontosan 480 kilogrammot). Tizennyolc évvel ezelőtt ez önmagában is rekordnak számított, addig ugyanis a leghosszabb orgonasíp Magyarországon hatméteres volt. Az ország legnagyobb nem hangversenytermi orgonája egyébként a szegedi dómban található, amelynek viszont csak ötméteres a leghosszabb sípja. A Mátyás-templom orgonájának van ugyan több mint tízméteres sípja is, ez azonban csak „feltekerve” fér el a templomtérben, ezért a tényleges hossza rövidebb.

4. A Müpa orgonája két játszóasztalról is megszólaltatható. A hangszerrel fizikai összeköttetésben lévő mechanikus játszóasztal a szokásos módon odafönt, a karzaton kapott helyet. A második játszóasztalt viszont, amely elektronikusan kapcsolódik a hangszerhez, a színpadon bárhol el lehet helyezni, így koncertek, hangversenyek esetén a zenekarral vagy kórussal könnyebben együttműködhet az orgonista, és a közönség is nyomon követheti a művész játékát, amit hagyományos orgonák esetében legfeljebb kivetítőn keresztül tehetne meg.

5. Különlegesség, hogy a hangszer a katedrálisok klasszikus orgonáinak tudását nyújtja, ám a legkorszerűbb technológiát is beépítették. Memóriája több ezer kombinációt képes eltárolni, melyek ráadásul USB-n keresztül le is menthetők, így később számítógépen is lehet őket szerkeszteni, módosítani. Az orgona kimeríthetetlen lehetőségeket rejt magában, ha az általa nyújtott összes hangszín-kombinációt végig szeretnék hallgatni, 1,5 trillió évbe telne.

 

Borítókép: A Müpa orgonája (Fotó: Müpa)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.