Nemcsak az épített és természeti örökség, de a hangszerek tekintetében is különleges hely a pannonhalmi monostor. Dr. Szigeti Kilián bencés szerzetes még az 1970-es években fektette le egy muzeális orgonagyűjtemény alapjait. Egyedülálló gyűjtőmunkájával még a huszonegyedik órában mentett meg késő reneszánsz és kora barokk hangszereket, amelyekre egyébként a biztos pusztulás várt volna. Ezt az értékmentő munkát folytatják a mai szerzetesek is. A főapátság hét orgonája közül három huszadik-huszonegyedik századi, négy pedig a 1700–1800-as évekből való. Ez utóbbiak restaurálását kezdte meg a közösség az elmúlt években.
Elsőként a mintegy háromszáz éves Podkonický-orgona újulhatott meg, mára pedig a Boldogasszony-kápolna 1820-ban készült hangszere is régi fényében ragyog.
Bors László erdélyi orgonaépítő műhelyéből a napokban érkezett vissza a kápolnába a felújított orgona darabokban. A szakember a helyszínen építette össze aprólékos munkával, valahogy úgy, ahogy kétszáz évvel ezelőtt tehette ezt Elgasz Ferenc ugyanitt. Győr akkori egyetlen orgonaépítője kimondottan ide, a kápolnába készítette a hangszert. Az elmúlt két évszázadban többször hozzá kellett nyúlni a hatregiszteres, pozitív orgonához. A felújítások során azonban az esetek többségében nem törekedtek arra, hogy korhűn őrizzék meg a hangszert, hanem az épp beszerezhető alkatrészekkel pótolták az elhasználódott, megrongálódott elemeket.
A Pannonhalmi Főapátság értékmentő munkája részeként az orgonát az egy évig tartó restaurálás során eredeti állapotába állították vissza Homolya Dávid orgonaszakértő irányításával, így idén májusban úgy térhetett haza, ahogy azt Elgasz Ferenc 1820-ban megálmodta.
A szíjhúzós fújtató mellett azért egy motort is elrejtettek az orgonaládában, hogy egyedül is meg lehessen szólaltatni a hangszert.
– Az orgona már régóta nemcsak a liturgikus alkalmakon szolgál, hanem a pannonhalmi koncertéletet is gazdagítja. Lehotka Gábor Liszt Ferenc-díjas orgonaművész is azon játszott az 1970-es lemezfelvételéhez
– mondta el Dejcsics Konrád atya, a főapátság kulturális igazgatója. Június 24-én pedig egy különleges hangszerpárosításban szólal meg ismét az orgona a nagyközönség előtt. Dankos Attila orgonaművész mellett Kárász András Péter csellójátékát élvezheti a hallgatóság a Múzeumok éjszakáján az igazán egyedi akusztikájú Boldogasszony-kápolnában.
A koncert a Pannonhalmi Főapátság több mint ötvenéves orgonahangverseny-sorozatának új eleme. Ahogy az augusztus 5-i alkalom is, amikor az Orgonák éjszakáján szintén a Boldogasszony-kápolna most felújított hangszerén szólalnak meg a művek Kiss Zsolt, a pannonhalmi Szent Márton-bazilika karnagyának tolmácsolásában. Eddig ugyanis hagyományosan húsvéthétfőn, Szent István király ünnepén, a zene világnapján és karácsony másnapján a bazilikában csendült fel orgonaszó minden évben, de az idei évtől a sorozat a két esti előadással is kiegészül.
A Múzeumok éjszakáján hallható orgonahangversenyről a Pannonhalmi Főapátság turisztikai oldalán találhatnak bővebb információt, az orgonahangverseny-sorozatról pedig a Pannonhalmi Főapátság hivatalos oldalán.
Borítókép: A Pannonhalmi Főapátság felújított orgonája (Forrás: Pannonhalmi Főapátság)
