Megújult a tihanyi Apátsági lépcső és a korábbi Csokonai liget

Aki az elmúlt években ellátogatott Tihanyba, jellemzően vagy a lenyűgöző panorámát kínáló Pisky sétányon, vagy a község központjából induló lépcsősoron érte el a település hírességét, a bencés apátságot. A sétány 2013-ban kapott új arculatot, idén nyáron azonban az apátsághoz vezető lépcső is megújult, sőt a Csokonai liget helyén kialakított Pünkösdi liget is elkészült. Vajon az új építkezések hogyan formálták a Balaton-part egyik legtöbb látogatót vonzó településének arculatát, hangulatát?

Felújított lépcső vezet a restaurálás alatt álló apátsági templomhoz. Az épített örökségnek bele kell simulnia a természeti környezetbe Fotó: Havran Zoltán

Az útvesztők jelképei

A lépcsőt megmászva bal kéz felé feltűnik a Pünkösdi liget.

– Az apátságot 1950-ben államosította az akkori hatalom, és Csokonai ligetként kezdték emlegetni a területet, amelyen addig az épületegyüttes kertje terült el. Ez az elnevezés meglehetősen önkényes volt, hiszen Csokonai Vitéz Mihálynak – azontúl, hogy írt egy, a tihanyi ekhóhoz címzett verset, amely amúgy nem Tihanyról szól – vajmi kevés köze volt a településhez. Ezért úgy gondoltuk, hogy a liget külsejének átalakításával – mellyel párhuzamosan új funkciót is kapott, hiszen lingvisztikai tanösvény költözött bele – a nevét is megváltoztatjuk, Pünkösdi ligetre.

A koncepciót elődöm, a magyar–orosz tanári végzettségű Korzenszky Richárd atya dolgozta ki – mondja Jeromos atya.

A liget bejáratát két egymás mellé állított kőtábla jelzi, rajtuk az elgondolás lényegére rávilágító újszövetségi idézetekkel és egyéb feliratokkal.

– A pünkösd a Szentlélek kiáradásának, egyben a nyelvek csodájának ünnepe, amikor valamennyi jelen lévő a maga anyanyelvén értesült Isten tetteiről. Vagyis: a szónak közösségteremtő ereje van. Ezért szerettük volna, hogy a ligetet bejárók felfedezhessék a saját nyelvük szépségeit, továbbá képet kaphassanak arról, hogy a szomszédos országokban élő alkotók hogyan gondolkodnak a maguk anyanyelvéről – tájékozta a perjel.

Az örökzöld tiszafák közé állított táblaköveken így magyar alkotóktól származó, valamint a világirodalom jeles személyiségei által más nyelveken papírra vetett gondolatok, idézetek olvashatók. Például: „Nekünk egyetlen hazánk van, ez a magyar nyelv” (Kányádi Sándor). Vagy: „Ha a gondolkodás elrontja a nyelvet, a nyelv megronthatja a gondolkodást” (George Orwell). A kőtáblákat elválasztó örökzöld növények ugyanakkor labirintussá formálják a díszkertet, így a látogató nemcsak fizikai távolságot járhat be, hanem ezzel egyidejűleg szellemit is.

– Valamennyi labirintus alapvetően szakrális tér. Aki a közepére ér, az teljesítette a felső – vagyis isteni – világhoz való kapcsolódás feltételeit – mondja Herczeg Ágnes.

A Pünkösdi liget szívében ezért egy ültetett fa – az életfa – szomszédságában két felirat nélküli, geometrikus tömb várja az érkezőt: egy tökéletes gömb, valamint egy csonka kocka. Eredetijeik Albrecht Dürer Melankólia című, 1514-ben készült metszetén láthatók.

– A kutatók többféleképpen értelmezik az alkotás szimbolikáját, mi úgy véljük, hogy a mester az ember és az univerzum egységét akarta ábrázolni e két alakzattal – említi a vezető tervező.

Belépünk a labirintusba, s megindulunk a közepe felé. Közben franciául csevegő biciklisták érkeznek a sétány felől, hogy kerékpárjaikat letámasztva az örökzöldek felé induljanak. Aztán cserkészcsapat tűnik fel odakint, hogy egy vallásos dalra menetelve, élénk tempóban tova is masírozzon. A tiszafák által körülzárt térben egy édesanya fejből tovább citálja az egyik kőtáblára vésett Radnóti-idézetet, majd a fiához fordul: – Ezért jó, ha sok verset tudsz kívülről. Látod, gond nélkül tudtam folytatni.

Egy, lábait a kocka tetején megvető, szőke apróság alighanem a labirintus úrnőjének képzeli magát, néhány fordulóval távolabb pedig felhangzik a jól ismert felszólítás – „Aki bújt, aki nem…”–, és egy tizenéves lány keresni kezdi az örökzöldek közé rejtőzött kishúgát, akinek hollétét csak izgatott sikkantásai árulták el a közelben tartózkodóknak…

Bensőségesebb élmények

– Mindez teljességgel rendben van – bólint Herczeg Ágnes. – A labirintusmotívumnak profán tartalmai is vannak. Az európai kastélyok kertjében kialakított útvesztők például a szerelem, a beteljesülés jelképei, az pedig, hogy egy gyerek más szándékkal közelít egy ilyen helyhez, mint egy felnőtt, természetes. Nem kell mindig intellektuálisnak lenni, egy gyerek számára az itt szerzett élmény a fontos, annak minőségétől függően akár évekkel később is felismerheti benne a szellemi tartalmat.

Az újonnan kialakított Pünkösdi liget tehát nemcsak meditációk terepe, rendhagyó irodalomórák helyszíne lehet, de olyan „egyszerű”, hétköznapi programoké is, mint a gyermekeinkkel vagy unokáinkkal tett séta. A lépcső és a liget, valamint a korábban megújult – és a XVI. századi várkapitányról, Pisky Istvánról elnevezett – sétány tökéletesen illeszkedik egymáshoz. Mindez csak úgy lehetséges, hogy mindhárom egy valamennyi tájépítészeti elemre kiterjedő, egységes koncepció része.

– Az épített örökségnek bele kell simulnia a természeti környezetbe. Elemeit tehát igyekeztünk úgy kialakítani, hogy aki bármely pontján leül, rácsodálkozhasson a táj szépségére, és teljesebb, bensőségesebb élménnyel távozhasson – mondja az elgondolás lényegéről Jeromos atya.

A jelenet, melyet távozóban, a sétány apátság felőli végén csípünk el, sajátos módon igazolja a főpap szavait. Egy kisebb csoport egyik – a helyi sajátosságokkal tisztában nem lévő – tagja megjegyzi, hogy szívesen meghallgatná a tihanyi ekhót. Társai sajnálkozva felvilágosítják, hogy a környék beépítése miatt immár nem hallható. (A sétány felújítása óta egyébként ismét hallható a Vissz­hang-dombról, csak csend kell hozzá.)

IV. Károlyról nevezik el a lépcsőt

– A mintegy 246 millió forintból megvalósított lépcső névadó ünnepségét jövő tavaszra tervezzük. A képviselő-testület döntése alapján IV. Károlyról, az utolsó magyar királyról nevezzük el – mondja Tósoki Imre, Tihany polgármestere, hozzátéve: – A Pünkösdi liget hivatalos átadása szintén jövő tavasszal várható, a lépcső névadó ünnepségével egy időben. A liget felújítására mintegy négyszázmillió forint támogatási pénzt költöttünk.

A most megvalósított fejlesztés a 2010-ben elindított Tihanyi Legenda program eleme.

E beruházásoknak is köszönhetően egyre nagyobb az esélye, hogy Tihany a világörökségi várományos helyszín státuszból eggyel előrébb lépjen.

Borítókép: Felújított lépcső vezet a restaurálás alatt álló apátsági templomhoz. Az épített örökségnek bele kell simulnia a természeti környezetbe (Fotó: Havran Zoltán)