Bő évtizede foglalkoztatják az idő és a létezés alapkérdései Fürjesi Csaba festő- és grafikusművészt, aki a szubjektív idő és a lineáris idő tartamérzetének újra megélésével, a mostani világ éppen történő eseményeinek időbeli áthelyezésével dolgozik. A felejtés határai című időszaki kiállítása a szubjektív idő és felejtés kapcsolatát vizsgálja képi elemekkel, egy-egy epizód vagy élethelyzet, stációszerű felidézésével. Véleménye szerint nem a felejtés élettani hatásvizsgálata a lényeges, sokkal inkább egy tudatalatti személyes referencia, kvázi egy emlékdoboz pillanatnyi felnyitásának élménye.
Fürjesi Csaba alkotásai a fikció és valóság közötti atmoszférát teremtik meg
Fürjesi Csaba kísérletező alkat, aki bátran és tudatosan emeli ki motívumait (legyen az egy szokatlan tárgy, anyag, felület vagy téma) eredeti kontextusukból, amellyel azok elvesztik stabilnak vélt ismérveiket és támpontjaikat, s így egy relatív, többértelmű, paradoxon helyzet áll elő. Az alkotások szinte mindegyike mélyebb, szélesebb kontextusban értelmezhető, újabb és újabb gondolatokat, benyomásokat, érzéseket és kérdéseket idéznek elő. Az egyidejű jelenlétükkel ugyanakkor a fikció és valóság közötti atmoszférát teremtik meg, miközben reflektálnak a múltra, a világ, a társadalom és az egyén változásaira, de a jelenre is.
Fürjesi Csaba különös módon kapcsolja össze munkáiban a tér és az idő dimenzióit, közben folyamatosan elemez, kitágítja a tudatalatti és az emlékezés határait.
A tárlat az utóbbi két-három évben készült munkákat mutatja be. A művész elmondása szerint azokat az alkotásokat válogatta ki, amelyek egy térben együtt tudnak működni, így párbeszédbe is kerülnek egymással, bennünk pedig egyfajta asszociációs láncot indítanak el. Néha a konceptualitás területére mennek, illetve bizonyos esetekben installációkban jelennek meg. Talán a Nobless oblige című installáción a legszembetűnőbb a művész által kifejlesztett Multitypie (többször ismételt nyomtatási mechanizmus, ami a sablonok bevonásával háromdimenziós hatást eredményez) grafikai eljárás.
A régi liszteszsákokra nyomtatott, cserkészeket ábrázoló kép jobb széle olyan, mintha fényt kapott volna vagy nem lenne befejezve, ami azt szemlélteti, hogy nincs vége ennek a történetnek
– avatott be.
Ha körbenézünk, láthatjuk, hogy ugyanezzel a grafikai eljárással készült a többi alkotás is, egyet kivéve (Elhasznált időpont). A Mások szerint a világ című képen a különböző rétegek egymásra, majd egymás mellé nyomtatása az idő múlását, az egyén változását érzékelteti.
Az Utóhatás című alkotáson a pandémia időszakát különös módon ragadta meg a grafikusművész. Itt a torok orvosi vizsgálatára használt spatulák adják a kép kiindulási pontját és egyben felületét. Erre nyomtatott rá egy a női portrét, aki nem felénk néz, csupán hátulról látjuk.
Feltűnt, hogy a Régi ember című képet nem védi üveg, így közelről szemügyre vehetjük, ahogy a sorozatos rányomtatás miatt festményszerűvé vált a kép, amely az elmúlást, a megtisztulást, az önkeresést egyaránt felidézheti.
De Fürjesi Csaba egy több mint kétszáz éves szentkép hátsó fabetétjére (Évgyűrű) is nyomtatott, amelynek erezete, hol érintkezik a nyomtatással, hol nem. A vágyak szokatlan időszerűsége című alkotáson pedig a szecesszióra jellemző, ellipszis formájú szekrény hátlapja a hordozó.
A felületre nyomtatott fotón egy többszörösen elzárt karakternek a gondolati kivetüléseit láthatjuk az élő és a játék lóval. Ez a történet a realitás és a szürrealitás között áll
– mutatott rá Fürjesi Csaba, aki szerint fontos, hogy a kortárs művészet ne valamiféle örök érvényű igazságot közvetítsen, hanem kérdéseket tegyen fel.
– Az alkotásoknak számos olvasata lehet attól függően, hogy mennyit akar az ember belőlük kiolvasni – jegyezte meg a grafikusművész, akitől azt is megtudtuk, hogy idén harmincéves az általa alapított Ceredi Kortárs Nemzetközi Művésztelep, amely visegrádi kulturális nagydíjat kapott. Az elismerést augusztus 9-én adják át az ArtPiknik Cereden.
A felejtés határai című tárlat február 14-ig (szerdától péntekig 12 és 18 óra között vagy bejelentkezéssel) látogatható a The Space Contemporary Art Galleryben.
