A magyarországi egyházi építészet egyik legfontosabb kincse kapta vissza régi fényét: lezárult a bélapátfalvi ciszterci apátsági templom átfogó műemléki helyreállítása. A Bél-kő lábánál, a Háromkút-forrás mellett magasodó épületegyüttes még az Árpádok idején, 1232-ben épült.
Nyolcszáz éves apátság, modern vendégfogadás
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom Magyarország egyetlen olyan ciszterci apátsági temploma, amely szinte épségben vészelte át az évszázadok viharait. A 2022-ben megkezdett nagyszabású munkálatok során az EBH Invest Kft. szakemberei nem csupán az épület külső és belső szerkezeti elemeit újították meg, hanem kiemelt figyelmet fordítottak a templom közvetlen környezetére is.
A beruházásnak köszönhetően a helyszín mostantól két új épülettel várja a zarándokokat és a turistákat, modern infrastruktúrát biztosítva a látogatóknak a hegyek ölelésében
– közölte a Magyar Kurír.
A romanika és a gótika találkozása a Bél-kő alatt
A templom különlegessége a torony nélküli, háromhajós és kereszthajós szerkezet, amely hűen tükrözi a ciszterci rend puritán, mégis monumentális építészeti szemléletét. A nyugati főhomlokzaton díszlő nagy méretű, bélletes kapu és a felette található rózsaablak
a késő romanika legszebb hazai példái közé tartozik,
de a 14–15. századi gótikus átépítések nyomai is jól kivehetőek a falakon.
A rekonstrukció során érintették a 18. században hozzáépített barokk sekrestyeházat is, így az épület különböző korszakai – a középkortól a barokkig – harmonikus egységben mutatkoznak meg az ide érkezők előtt.
Ünnepi hálaadás az egri érsekkel
A felújított templom ünnepélyes megáldására május 30-án, szombaton kerül sor. Az esemény csúcspontja a 10 óra 30 perckor kezdődő szentmise lesz, amelyet Ternyák Csaba egri érsek mutat be az egyházmegye papságának, híveinek és a meghívott vendégeknek a részvételével.
Az épületegyüttes története a magyar történelem viharainak lenyomata. Az épülő monostort már az 1241–42-es tatárjárás során feldúlták, majd az újjáépítést követően a 16. századra a reformáció térhódítása és az oszmán előretörés miatt teljesen elnéptelenedett. A kolostorépület elpusztult, a rend előírásai szerint épült nyugati előcsarnok megsemmisült. Bár a török kiűzése után a ciszterciek nem tértek vissza, a romos templomot Erdődi Gábor egri püspök a 18. század harmincas éveiben barokk stílusjegyekkel kiegészítve újjáépíttette. A 19. században a műemlék déli oldalán, a középkori kolostor alapjain kőedénygyár létesült, amely 1927-ig működött, súlyos statikai károkat okozva az ősi falmaradványokban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!