– Elmegy idén a csíksomlyói búcsúra?
A Vígszínház a 128. születésnapját ünnepli május elsején
A teátrum következő évadjának programját is ismertetik a Vígmajálison.
– Elmegy idén a csíksomlyói búcsúra?
– Kétezer óta minden évben elzarándokoltunk a búcsúra, és még biztos menni fogok, de idén nem valószínű. Éppen ezért igyekszem ezt a színházban pótolni: idehozom Csíksomlyót, passiójáték formájában. Ezzel az előadással kezdjük az idei VI. Keresztény Színházi Fesztivált.
– A Kerényi Imre-féle változatot adják elő. A tavaly elhunyt direktor többször rendezett a színházukban.
– A Csíksomlyói passiót közel negyven évvel ezelőtt rendezte meg először a Várszínházban, és ez Kerényi életének talán legnagyobb sikere volt. Ezt mondják azok a színészek is, akik játszottak benne. De a Csíksomlyói passió nem egyfajta szomorkodás Jézus halála fölött. Ez egy különleges darab, mert Krisztus szenvedéstörténetén túl egy összetett történetet mond el a paradicsomból való kiűzetéstől kezdve Lucifer meg Isten harcáig, amit az ember lelkéért vívnak. Persze mindezt székely góbésággal, pazar nyelvezettel és jobbnál jobb, élvezetes szerepekkel.
– A vallásosság tesz kereszténnyé egy színdarabot vagy valami más?
– Egyáltalán nem kell, hogy vallásos témájú legyen, de az ég felé kell mutatnia, hogy az, aki kijön az előadásról, jobb emberré váljon, és az, aki játssza, szintén megtisztuljon. Ezt a fajta szakralitást akármilyen banális történet hordozhatja, csak olyan példázat kell a végére, amelyből a néző el tudja dönteni, hogy a főhős az égbe vagy a pokolba kerül. Páskándi Géza Lélekharangja vagy Fekete Sándor Lenkey tábornokja sem vallásos témájú, mégis felér egy gyónással.
– Mit gondol, változhat a jelenlegi európai gondolkodásmód és politika?
– Nagyon remélem, hogy egyre többen és egyre nagyobb nyilvánosság előtt mondják ki azt az igazságot, amelyre egész Európa vár. Bízom benne, hogy lesz változás, és szerintem ez a változás csak egyet jelenthet: visszafordulást a hagyományos értékeinkhez, mert a XXI. században nincs annál nagyobb progresszió, mint az, hogy újra a hagyományainkat kezdjük el követni. Nekünk, magyaroknak kötelességünk védeni a kereszténységet, hiszen alig van a földön olyan nép, amelyik a saját véreit ölte volna azért, hogy fölvegye a keresztény hitet. Mindezt azért tettük, hogy megfeleljünk a korabeli Európának. Ez sikerült. Győzött a kereszténység, és ha már ekkora áldozatot hoztunk érte, akkor azt a végletekig védenünk kell, mert ez tartott meg minket ezer éven át. Mi, művészek a magunk eszközeivel tudjuk ezt szolgálni.
– Visszatérve a fesztiválra: korábban külföldi társulatokat is meghívtak. Idén miért hiányoznak?
– Ez egyrészt az anyagiak miatt van, de találtunk olyan izgalmas hazai előadásokat, amelyek meg tudnak tölteni egy ötnapos, sűrű fesztivált. Szerencsére Csernus Mariann elvállalta, hogy előadja A vizsolyi biblia című előadását. Örültem, hogy elfogadta a felkérést. De ennek ellenére nem tettem le arról a tervemről sem, hogy egy valódi, keresztény színházi centrumot fejlesszünk ki az Újszínház körül. Ki szeretném teljesíteni a fesztivált, más magyar és külföldi színházakat is belevonva a programokba.
– A színház igazgatása mellett van ideje fellépni? Hát Eddie Murphyt vagy Mel Gibsont szinkronizálni?
– Színházvezetőként nem „játszom el” a szerepeket más tehetséges színészek elől, és pironkodnék is, ha magamra osztanék egy szerepet. Más színházakban, filmekben viszont boldogan játszom, ha felkérnek, még akkor is, ha elfoglalt vagyok. A szinkronizálást pedig folyamatosan csinálom.
– A Rettenthetetlen című történelmi filmben is ön volt Mel Gibson magyar hangja. Mostanában sokat vitatkoznak arról, hogy kellenek-e magyar történelmi filmek, és általában erre a mozira hivatkoznak példaként.
– Szerintem is kellenek. Sőt, tartalmazniuk kell a hazaszeretet érzését, azt a fajta rettenthetetlenséget, ami A hazafi című filmből is sugárzik. Mel Gibson furcsa módon a hazaszeretet jelképévé vált a nemzetközi filmgyártásban, és valószínű, hogy ez nem véletlen. Mint ahogy az sem, hogy ő rendezte A passiót. Művészileg rokonnak érzem azt a fajta színészi és rendezői magatartást, amit ő képvisel. Ez a dolgunk, ezt kell csinálnunk.
A teátrum következő évadjának programját is ismertetik a Vígmajálison.
A Magyar Állami Népi Együttes újra színpadra állítja az Édeskeserű című darabot.
Hogyan tudnék élni nélküled? címmel már javában forog a következő sikervárományos zenés vígjáték.
A Pál utcai fiúkról és a regény adaptációiról beszélgettek a Szélesvásznú történelem című műsorban.
Hidvéghi Balázs: Összegyűjtöttük a szükséges számú aláírást Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelöltségéhez!
G.w.M elmondta, mitől érzi nőnek magát egy nő
Mit főzz hétvégén? Ötletek a vasárnapi családi ebédhez
Hiába adna egy magyar cég havi 600–700 ezer nettót, nincs jelentkező az állásra
Orvosra lehet szüksége: fiatal, kék szemű lány tűnt el Budapesten
Tisztességtelenül és jogszerűtlenül járhatott el Magyarék honlapja
Rengeteg ukrán embert mészárolhatnak le az új ukrán taktika miatt
Marhapörkölt német módra - készítsd el barna sörrel, isteni lesz a végeredmény!
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Mutatjuk, mennyi idő alatt gyűjtötte össze a Fidesz–KDNP a szükséges aláírásokat
Az Orbán-gyűlölő Lilu hatalmas öngólt lőtt, ezt nagyon benézte
A teátrum következő évadjának programját is ismertetik a Vígmajálison.
A Magyar Állami Népi Együttes újra színpadra állítja az Édeskeserű című darabot.
Hogyan tudnék élni nélküled? címmel már javában forog a következő sikervárományos zenés vígjáték.
A Pál utcai fiúkról és a regény adaptációiról beszélgettek a Szélesvásznú történelem című műsorban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.