„Isten az igaz ügyet nem hagyja el”

A békediktátum századik évfordulóján arra vártam, hogy több rendező álljon elő a maga kimunkált, korszerű Trianon-filmjével. Több kezdeményezésről tudok, de ismereteim szerint mostanáig csak kettő készült el. Biztos vagyok benne, hogy nem csupán a magam elégedetlenségének adok hangot, ha mindezt keveslem.

A Jelenczki István dokumentumfilmjének díszbemutatójára készült plakát

Jelenczki a tőle megszokott alapossággal látott munkához, és csak azért nem lepődtem meg a színvonalas végeredményen, mert ismerem korábbi filmjeit. Tudom, mennyire elkötelezett a nemzete iránt, és milyen igényes a források és az igazság tekintetében. A Nem, nem, sohának két nagyon fontos, közvetlen előzménye van, ezek pedig az ÖN-TÉR-KÉP – a magyar nemzet lelkiállapota I–II. (2016), és a Reményik Sándorról készült kétrészes portréfilm, az Öröktűz I–II. (2018). Az ÖN-TÉR-KÉP tudományos pszichológiai módszerrel vizsgálja és bizonyítja a nemzet lelkében, tudattalan szintjén hordozott traumákat, amelyek jelentős hányada a nemzet és az ország száz évvel korábbi feldarabolásából ered. A Reményik-portréfilm, a költő Végvári néven írt, a korban az olvasók széles rétegére nagy hatást gyakorolt Trianon-versei miatt foglalkozik a témával. A filmben ezenkívül van egy hosszabb kitérő, mondhatni egy önálló kisfilm Trianonról, ami már úgy, önmagában is a legjobb, ami a műfajban és a témában ez idáig született.

Reményik költészete a Nem, nem, soha tetralógiában is fontos szerepet kap néhány kortársa verseivel együtt, amelyek gondolati és érzelmi sűrítményként összegzik a békediktátum okozta nemzeti tragédia okait, a belőle való felemelkedés és az újjászületés lehetőségét is. Egy-egy tematikus részt zárnak le a filmben ezek a versek, több Reményik- és József Attila-költemény, de a rendező belekomponálta a nagy szerkezetbe Dsida Jenő Psalmus Hungaricusának három részletét is. Itt utalnék – ezúttal csak röviden – a stílusra, hogy Jelenczki az általa kimunkált filmvers műfajában és stílusában dolgozta fel a verseket, versrészleteket. A mozgókép hang- és képösszetevőinek olyan tartalmi sűrítései ezek a filmversek, amelyek önmagukban is értékes alkotások. Ezek adják a dokumentumfilm érzelmi csúcspontjait, ezek által élheti meg a néző a katarzist, a megtisztulást, amelyet a feltárt igazságtalanságok bemutatása készít elő.

A Nem, nem, soha I–IV. azonban dokumentumfilm, így a műfaj teljes kelléktárával következetesen él is, kivéve a dramatizált jeleneteket, mert azokra nem futotta a bizonyára szűkös költségvetésből.

Az anyag gerincét a megszólaló történészek és szakértők adják, akik elmondják a Trianonnal kapcsolatos legfontosabb tényeket, illetve azok értelmezéseit.

Ezeket a megszólalásokat rengeteg képi és dokumentumanyag egészíti ki, közülük többet narrátor is megszólaltat (például gróf Tisza István levelét és gróf Apponyi Albert beszédét), a nagyobb tematikus egységeket pedig, mint említettem, filmversek zárják le. Ennél is magasabb szerkezeti szintet azok a nagyobb részek képviselnek, amelyek önálló címet kaptak: I. Magyarország Archiregnum, II. Nemzetgyilkossági gyakorlat, III. Folyamatos Trianon, IV. Magyar feltámadás. Már a címek is jelzik, hogy a film a trianoni tragédiát tág kontextusban tárgyalja, a több mint ezeréves történelmi távlat, a Szent Korona-tan, illetve a közelebbi múltból a Monarchia külső és belső konfliktusaitól és az első világháború okaitól, az azt kirobbantó érdekektől a baloldali és bolsevik, forradalomnak nevezett puccsokig.

A következetesen felépített szerkezet pontosan felvázolja, miért állt útjában az európai és távolabbi nagyhatalmaknak az Európa szláv közegébe beékelődött, a tatárok, majd a törökök által meggyengített magyar állam, és a törvényességet kijátszó titkos társaságok milyen közvetett és közvetlen módon járultak hozzá ennek az országnak a megszüntetési kísérletéhez, megvalósult szétdarabolásához.

A felelősség kérdését természetesen részletesen és tág merítéssel járja körül. A nagyívű munka bemutatja azt is, hogy bár a szétesést külső és belső okok együttesen okozták, Magyarország feldarabolása nem véletlen, hiszen a később és lényegében mindmáig fennálló világpolitikai erőviszonyok aknamunkáinak az eredménye, és a belső okok is részben külső okok, ha például a bolsevizmus és a titkos társaságok szerepét nézzük. Természetesen a film arányosan megfelelő figyelmet szentel a trauma feldolgozásának, az újjáépítésnek, a megmaradás csodájának, illetve a magyar feltámadás lehetőségeinek. Ennyit minden felnövekvő nemzedéknek tudnia kell nemzeti önazonosságunkról, akár kötelező tananyagként.

Jelenczki filmjében több jeles szakértő: történész, hadtörténész, jogász, pszichológus működött közre, akik szakterületük legjobbjaiként saját kutatási eredményeikre támaszkodva járulnak hozzá Trianon értelmezéséhez. Kiemelik sok egyéb fontos tény mellett például azt is, hogy gróf Tisza István miniszterelnök kezdetben, a Ferenc Józsefnek írt levele alapján bizonyíthatóan ellenezte a háborúba való belépést (a hadüzenetet Szerbiának); és hogy

a trianoni békediktátumnak több fontos jogi alapja nem érvényes, mert egyebek mellett nem legitim jogi személyek között köttetett.

Például az első világháborút lezáró békét még a Monarchia részét képező Magyarország kormánya nevében írták alá, de a békediktátumot már csak a csonka Magyarország népképviseletének kormánya képviselői látták el kézjegyükkel, és ugyanígy a már akkor eleve csonka haza Országgyűlése szavazta meg, azt is kényszerhelyzet hatására. A filmben megszólaló szakértő közreműködők: Babucs Zoltán, Bagdy Emőke, Bogár László, Csere Péter, Domonkos László, Kahler Frigyes, Popély Gyula, Raffay Ernő, Szidiropulosz Archimédesz, Vincze Gábor, Zinner Tibor. A film szakértő közreműködői az okok mellett a legizgalmasabb „Mi a megoldás?” kérdésre is meglepően sokféle választ adnak. Van, aki a nemzetközi erőviszonyokra hivatkozva úgy véli, hogy nem tehetünk semmit; van, aki megelégszik a veszteség feldolgozásával, a nemzeti önbecsülés és önazonosság lelki szintű visszaszerzésével; de vannak, akik hisznek a békés jogi, diplomáciai vagy akár katonai igazságtételben, a területi autonómiák kiharcolásában vagy a területi revízióban. Aki pedig kompetens, cselekvésre hivatott, az az, aki eddig is a legtöbbet tette a nemzet egységesítéséért, felemelkedéséért: Magyarország nemzeti kormánya.

Hogy e tömör összegzés ne lógjon a levegőben, egy gondolat erejéig térjünk még vissza a film szerkezetéhez, terjedelméhez, ívéhez. Az egyes részek prológussal indulnak, mind a négy rész egy művészeti-érzelmi és egy gondolati felvezetővel kezdődik. Képek a Tejútról, az égen felhő képében szálló angyalról, a Kárpát-medence legszebb tájairól, a történelmi lobogókról, a Szent Koronáról, mindez megindító szépségű és üzenetű népi énekkel, imádságokkal aláfestve Navratil Andrea előadásában, Hortobágyi László a filmhez komponált kísérőzenéjével.

A Jelenczki István dokumentumfilmjének díszbemutatójára készült plakát

A képek sugallta távlat a történelmi, a mitikus, sőt, bizonyos értelemben a kozmikus idő. Erre a távlatra utalva szólal meg korábbi felvételről Tóth Zoltán József, a két és fél éve rejtélyes körülmények között, senki másra nem ártalmas vírus miatt elhunyt jogász szakértő, a Szent Korona-tan legfelkészültebb, legelhivatottabb kutatója, aki elmondja, hogy

Magyarország archiregnum, Szűz Mária országa, azaz olyan szellemi-fizikai élettér, amit nem vehetnek el tőlünk, mert nem lehet sem adásvétel, sem rablás tárgya.

Ebben a távlatban a Trianont okozó politikusok, katonák és más felelősök csak percemberkék, a jelenlegi széttagoltság csak pillanatnyi. Az első és a legfontosabb lépés pedig a nemzeti önbecsülésünk és önazonosságunk visszaszerzéséhez, illetve az igazságtétel megvalósításához: az ima.

Díszbemutató az Urániában

Jelenczki István Nem, nem, soha I–IV. – „Isten az igaz ügyet nem hagyja el” című filmjének díszbemutatójára a járványhelyzet miatt online kerül sor december 19-én és 20-án. Jegyvásárlásra az Uránia Nemzeti Filmszínházon keresztül nyílik majd lehetőség a filmszínház internetes híroldalán. A megváltott jegy ellenében az érdeklődők internetes elérhetőséget kapnak, így otthonukból tekinthetik meg a filmet.