„Sokaknak szégyenérzetük volt, mintha ők tehetnének a történtekről”

– Vannak, akik még mindig nem tudták feldolgozni, hogy szerettei­ket málenkij robotra hurcolták és mindenüket elvették. Ez egy transzgenerációs trauma, amely máig hat az elhurcoltak és családjuk egészségi, lelki és sokszor anyagi állapotára is – mondta Makra Mónika történész, a Málenkij robot emlékhely koordinátora, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának titkára. A fiatal kutatót az életben maradottak lelki állapotáról, az emlékhelyről és a jövő kutatási lehetőségeiről kérdeztük.

Nagy Mátyás
2019. 11. 25. 12:24
null
Makra Mónika történész: Kiderülhet, milyen arányban voltak hadifoglyok és civilek a lágerekben Fotó: Katona Vanda
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Emlékezz ránk! …azokra, akik „egy kis munkán” voltunk a Szovjetunióban – ezzel a címmel jelent meg Makra Mónika és Gárdonyi Adrienn könyve, amelyben Taksony és Dunavarsány sorstragé­diáit dolgozták fel, ahonnan 1944 szep­temberétől mintegy nyolcszáz civilt hurcoltak el két hullámban a szovjetek. Makra Mónika csaknem száz korábbi elhurcolttal és családtagjaikkal készített interjúkat, amelyek alapján szemléltették a lágeréletet és a hazatérésük körülményeit. Tapasztalatai szerint mindenkiben másként él tovább a szörnyűségek emléke. – Felszabadultságot láttam azokon, akik már feldolgozták a történteket, könnyebben megnyílnak, örülnek, hogy valaki meghallgatja őket, hogy fontos a mondanivalójuk. Ám sokan máig nem tudták feldolgozni a borzalmakat, ők nem szívesen emlékeznek, nekik még mindig fáj a múlt, szemükben megkeseredettség látszik. Ez főként azokra igaz, akiket megerőszakoltak vagy több halálesetet láttak. Megdöbbentem, hogy sokaknak emiatt szégyenérzetük volt, mintha ők tehetnének a történtekről. Ki kell gyógyítani ebből a társadalmat, mert az áldozatok nem tehetnek arról, amit elszenvedtek – summázta a kutató a tapasztalatait.

A történész szerint sokan nem is tudják, hogy felmenőik málenkij roboton voltak, mert a családok nem beszéltek róla, így a legfiatalabb nemzedékekhez ennek nem jutott el a híre. És csak részben azért, mert a kilencvenes évekig ez tabutémának számított, ebben a még élénk fájdalmak is közrejátszottak. – Megrázó volt, amikor megtudtam, hogy az üknagyapám is kint halt meg. Szökés közben lőtték agyon, és ezt egy túlélő rokona mesélte el nekem, ugyanis teljesen kikopott családunk emlékezetéből az ő története – idézte fel a kutató.

Makra Mónika történész: Kiderülhet, milyen arányban voltak hadifoglyok és civilek a lágerekben
Fotó: Katona Vanda

Az idén tízéves Gulág- és Gupvi­kutatók Nemzetközi Társasága ma konferenciát tart az Országházban, ahol beszámolnak az elmúlt évtized kutatási eredményeiről. – A társaság elnöke, Bognár Zalán történész készített egy részletes monográfiát, amelyben több mint ezerötszáz olyan Kárpát-medencei településnév szerepel, ahonnan elhurcoltak embereket. Most a mély kutatások következnek, ellenőriznünk kell helyi szinten a levéltári anyagokat – mondta Makra Mónika, aki szerint ebben nagy segítségükre lesz annak a 682 131 elhurcolt magyar állampolgár nyilvántartó kartonjának másolata, amely a magyar állam sokévnyi diplomáciai munkájának köszönhe­tően érkezik haza a moszkvai levéltárból.

Ez a szám viszont csak azokra vonatkozik, akiket a kiérkezés után regisztráltak, sokan útközben haltak meg, sokakat pedig nem is regisztráltak. Régebben hatszázezerre becsülték a korabeli Magyarországról elhurcoltak számát, ma már látszik, hogy ez az állítást felül kell vizsgálni, hisz a Bognár Zalán által vezetett legújabb kutatások szerint közel egymillió lehet az elhurcoltak száma. – A kartonok tizen­nyolc pontban tartalmaznak személyi adatokat, szerepel rajtuk az elhurcolt neve, születési éve és származási helye. Nagy előrelépés, hogy lesz egy részletes listánk azokról, akik egészen biztosan kint voltak valamelyik lágerben, ám mivel ez a több százezer dokumentum cirill betűkkel van írva, a fordításuk legalább egy évbe telik, az adatok feldolgozása pedig akár egy évtizedig is eltarthat. Utána végre kiderül, milyen arányban voltak hadifoglyok és civilek a lágerekben, és sok új információt tudhatunk meg az elhurcoltak személyes életútjáról is – mondta a kutató.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.