Szépet az ősemlékezetből

Nőalakjaiból tisztaság, kellem, báj és bölcsesség árad, megfoghatatlan, mégis közeli alakok. Vészabó Noémi író, festő kiállításmegnyitóval egybekötött kötetbemutatóján jártunk a Stefánia-palota — Honvéd Kulturális Központban, ahol nemcsak a művész új könyvébe és festményei-be pillanthattunk be, hanem érzékeny és szerény személyiségébe is.

– Egy egészséges nemzeti kultúrának sajátosnak és összetéveszthetetlennek kell lennie, saját kérdésekre saját válaszokat kell adnia. Vészabó Noémi festészetéből árad az életvidámság, a kereszténység világa, a sokoldalúság, az értékelvűség, a szenvedély. Novelláiból pedig a legfontosabb, a szerelem bonyolultságának és sokoldalúságának a kérdése.

A festők és írók hidak a lét és az örökkévalóság között, ezt egészíti ki Vészabó Noémi tiszta patrióta hitvallása, hiszen katolikus családból származik, nemzeti érzelmű művész, aki magyar földön akar alkotni – fogalmazott Szakács Árpád újságíró megnyitóbeszédében.

Vészabó Noémi szeretetteljes lénye minden alkotásából sugárzik, festményeit az élénk színek jellemzik, amelyeket tovább hangsúlyoz fémes festékek és csillámpor használatával. Ennek ellenére senki ne gondolja, hogy alkotásai giccsesek, elvontak vagy öncélúak, mert azért jöttek létre, hogy boldogságot szerezzenek.

A művész könnyed és lágy ecsetkezelésével jeleníti meg a női princípiumot, amelyet misztikummal, természeti ábrázolásokkal és az őselemekkel ölel körbe. Festészeti technikája nem mondható egyedinek, de letisztultnak és szemet gyönyörködtetőnek mindenképpen. Bár a tárlat gerincét az utóbbi évek festményei alkotják, a falakon az elmúlt harminc év lenyomatai is láthatók.

A mélyen vallásos művész munkáiban a kereszténység is megjelenik, például a Szent Györgyöt ábrázoló Sárkányölő, a Megváltó búcsúzása és a Mária madárral című festményeken, de az egyiken az ókori Egyiptomra is kikacsint. A kiállításon külön részt szenteltek az élethű portréknak, amelyekről többek között Bogányi Gergely zongoraművész és Latinovits Zoltán színész tekint vissza ránk. Ám a balerinaszekció mellett sem lehet szó nélkül elmenni, amely pillanatképként vetíti elénk a táncművészek életét, és ugyanígy figyelemre méltók az általa tervezett hollóházi „Hungarikum” porcelánok mintadarabjai is.

Vészabó Noémi könnyekig meghatódva adott hangot a boldogságának és mondott köszönetet a jelenlévőknek.

– A legtöbb művész azért születik, hogy valami szépet hozzon át valahonnan az ősemlékezetből, az angyaloktól, bárhonnan, kinek ahogy tetszik. Néha elbizonytalanodom az alkotást illetően, de látva ezt a sok szeretetteljes szempárt, most ismét bebizonyosodott, hogy magyar földön, magyar szívvel, magyar lélekkel, mi igenis a Parnasszus csúcsán vagyunk. Ebben hiszek, és ezt nagyon fontosnak tartom – fogalmazott a művész. A Galenus Kiadó gondozásában megjelent új könyvéről, a Szeretni egyszer bolondulásig című novelláskötetről pedig elárulta, hogy valódi szerelmi történeteket dolgozott fel, megőrizve az ihletet adó forrásai anonimitását.

A kiállítást március 23-ig lehet megtekinteni.