Kamarazenészként 2016-ban Kevin Liu Yuxi hegedűművészt kísérte a Pekingi Központi Konzervatóriumban, egy olyan programban, amely Franck hegedűszonátáját kombinálta Liu hagyományos kínai erhu zenéből készített saját hegedű-átirataival. 2017-ben Dakota Scott-Digout-val közösen mutatták be Rahmanyinov Szimfonikus táncok c. művét a Jean-Eudes Vaillancourt-i „Les Chambristes Stupéfiantes” című kamarazenei koncertsorozaton. 2019 nyarán kísérőként működött közre az Été Musical de Barachois rendezvényen, ahol közös koncertet adott Léa Weilbrenner és Roseline Marois-Bernier énekesekkel Maritimes tartomány városaiban. Kevin filmet, irodalmat és politikatudományt hallgatott a UC San Diego főiskolán, és a közelmúltban szerzett mesterfokozatot zongoraművészetből a Montreáli Egyetemen Paul Stewart keze alatt. A következő művészekkel tanult együtt: Oxana Yablonskaya, Eduardo Delgado, Leonid Levitsky, valamint David Butler Cannata.

MŰSOR:
Scriabin: Prelude Op.37. No.1.
Scriabin: Poème Op.32. No.1.
Scriabin: Fantasie Op. 28.
Rameau: Fanfarinette
Rameau: L’Enharmonique
Rameau: Les trois mains
Albéniz: La Vega
Medtner: Piano Sonata „The Night Wind” Op.25. No.2.
Schulz-Evler: Arabesken über „An der schönen blauen Donau”

A virtuóz zongoraművész gondolatai műsoráról: Ami Medtner Éjszakai szél szonátáját illeti, azért választottam ezt a darabot, mert Paul Stewart, a professzorom révén megszerettem, akinél a Montréali Egyetemen tanultam. A világjárvány alatt az Éjszakai szél szonáta kolosszális projekt lett számomra, hiszen folyamatosan más tanulmányaim hátterében dolgoztam rajta, amíg úgy nem éreztem, hogy készen állok az előadásra. Ami a programban szereplő többi művet illeti, a Szkrjabin-fantáziára azért esett a választásom, mert mindig is szerettem volna eljátszani, és Szkrjabin születésének évfordulóját megfelelő évnek találtam hozzá. Albeniz La Vega című művét szintén Volodos művészetén keresztül fedeztem fel. A darab az Alhambra derűs pompáját és fenséges nagyságát idézi. Rameau nemrégiben jutott el hozzám, amikor az Université de Montréalban lehetőségem volt részt venni egy órán, amely olyan barokk udvari zeneszerzők munkásságát vizsgálta, mint Rameau, Lully, Couperin és Gluck. Végül Strauss Kék Duna keringőjének Schulz-Evler-átirata méltó lezárása a programnak, tekintve, hogy a Duna Magyarországon van! Egyedül azt sajnálom, hogy nem hoztam magammal Liszt művei közül, de remélem, legközelebb ezt is megtehetem.

Jegyvásárlás: ITT