A veszprémi könyvesék régiféle, Rezeda Kázmér kedvére való emberek. Kosztolányit kedvelő emberek. Régiségboltokat, kicsike piacokat járó emberek, és a házaspár nagyobb hatalmú, erősebb akaratú tagja, Andrea öreg, molyette, cipőgombszemű mackókat vagy öreg, megkövesedett bőrű gyerekcipőket szokott ajándékozni barátainak.
– Ki tudja, talán Ady Endre járt ebben a kiscipőben – mondta, amikor átadta a szépséges csomagot, és Rezeda Kázmér, aki szeretett nagyon cinikus lenni, hogy elrejthesse sebezhető lelkét, félrenézett akkor egy kicsit. „Na most képzelhető, ha ez a nő hordja náluk a nadrágot az égig érő, korszerűtlen lelkével, akkor milyen lehet Péter, a férj?” – mosolygott magában, leginkább azért, mert Péter éppen olyan volt, mint ő maga, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a könyves Péter készítette a világ legjobb tatárját, és ezt Rezeda Kázmér soha nem bocsátotta meg neki.
A könyves Andi pedig a világ legjobb burekjét csinálta, ami szintúgy megbocsájthatatlan, különösképpen odalent az Adrián, a Zadar melletti kis falucskában, ahová mindig együtt jártak nyaralni, csinárt inni, sajtokat vacsorálni, melléje Dingačot kortyolni, a régi világ elmúltán keseregni.
Oda jártak Rezeda Kázmérék a könyvesékkel, meg az alsóörsi Felső Kocsmába, és ennyi nagyjából le is fedte már a bebarangolandó világot. Ez az egyik nagy haszna az öregedésnek, hogy nem kell messzire menni nagyot érezni.
De térjünk vissza a burekre meg a tatárra. Rezeda Kázmér sokévnyi életveszélyes fenyegetés, öngyilkossággal riogatás, ököllel mellet verés, zokogás és esküdözés árán végre hozzájutott a receptekhez úgy, hogy soha senkinek nem adja tovább, és leendő kriptájában külön kis fülkét készíttet majd a recepteknek, hogy kizárólag a meglepett utókor jusson hozzá, ugyanis a meglepett utókor valószínűleg már csak okosporokat és intelligenspasztákat fog fogyasztani a guminők és instant, alkoholmentes műborok mellé.
Rezeda Kázmér megígért mindent, és így megkapta a recepteket.
Andrea így csinálta a bureket: Végy két csomag réteslapot (ha már egyszer képtelen vagy rétestésztát gyúrni és nyújtani magad, ahogy hajdan nagyanyád tette – de ezt már csak Rezeda Kázmér tette hozzá magában). Szóval két csomagot, mert az 16 lap, és annyi kell éppen. Kell még ötven deka túró, egy deci tejfel, egy deci ásványvíz, egy tojás, egy evőkanál só. Ezekből készül a töltelék, ugye. Ha az megvan, akkor egy nagyjából öt centiméter magas tepsit veszünk – lehetőleg kerek legyen, a gusztálás jobb úgy –, kikened olajjal, és elkezded a pakolást. Fogsz négy lap rétestésztát, belerakod a tepsi aljába.