Jó néhány éve volt, amikor kissé ijedten, rossz érzéssel sétáltam be a Párisi udvar eldugott térképboltjába, ahol egy ritka útikönyvet kerestem. Belül sötét passzázson át vezetett az út üresen álló, hajléktalanszagú üzlethelyiségek és eldobott szemetek között.

Negyvenegy esztendő az Iron Maidennel
Kábán nézünk magunk elé. Sodortatjuk magunkat a tömeggel. Ez most tényleg megtörtént?