Menekülés

Jó érzés optimista véleményt olvasni. Hiszen a hírek, amelyekkel naponta szembesülünk, óhatatlanul torzítják az igazságot.

Budapesten is találkozhattak az érdeklődők a napokban Steven Pinker kanadai sztárpszichológussal, akinek legújabb könyve Felvilágosodás most címmel jelent meg magyarul. A töretlenül optimista szerző, a Harvard professzora azt a már sokak által megfogalmazott nézetet akarja alátámasztani okfejtésével, hogy soha ilyen jó sora még nem volt az emberiségnek. De nem Leibniz – vagy Voltaire őt gúnyoló regényhőse, Pangloss mester – metafizikai okoskodása szerint, hogy ez a világ minden világok legjobbika. Hanem evolucionista megközelítésben. Pinker szerint a felvilágosodás adott nagy lendületet az emberiség fejlődésének.

Sok tekintetben nehéz lenne vitatkozni vele. Napjainkban a földkerekségen kevesebb a háború, mint száz éve, hosszabb életre számíthatnak kortársaink, alacsonyabb a csecsemőhalandóság, ritkább jelenség az éhezés és a nélkülözés. De a XVIII. század óta mégis történt néhány olyan dolog is, amely ellentmond ennek a derűlátásnak. Érdekes, hogy Pinker csupán kis megtorpanásnak tartja a világháborúkat, a fasizmust, a kommunizmust, a spanyolnáthát és egyéb, az emberiség életét megrázkódtató eseményeket. Statisztikailag igaza lehet: a társadalom végső soron töretlenül fejlődik a glóbuszon.

Persze sok más évezredben is fejlődött az élet, már a felvilágosodás előtt is. A mozgalom eszméire a gondolkodók jelentős része a felemelkedés kezdeteként tekint, mások éppen ellenkezőleg látják a dolgot. Szerintük minden bajunk eredete, ősbűne, a gondolkodás és az emberi mentalitás megváltozása a XVII–XVIII. században kereshető. A XVIII. század el akarta pusztítani az egyházat, a XIX. század Istent, a XX. század az embert.

Pinker vélekedését nagy technikai apparátussal támasztja alá. Jó érzés ilyen optimista véleményt hallgatni vagy olvasni. Hiszen a hírek, amelyekkel naponta szembesülünk, óhatatlanul torzítják az igazságot. Ám ha valaki néhány évvel ezelőtt az NBC sorozatát vagy a BBC produkcióját nézte az öt-tíz éves „transznemű gyerekekről”, könnyen gondolhatja, hogy a töretlen optimizmus és a meggyőző statisztikák ellenére mutatkoznak bizonyos válságtünetek a nyugati társadalomban. A New Yorkban bejegyzett csatorna sok-sok érdekes esetet mutatott be. Legelőször egy ötesztendős kislányról készítettek dokumentumfilmet, aki egész pontosan tudta, hogy rossz testbe született, mert ő voltaképpen nem lány, hanem fiú.

Szerencsére a kislány szülei azonnal tudták, hogy a gyerek érdekei az elsők. Jacob így ma már egészen kiegyensúlyozott ötesztendős kisfiú.

Nem láttam a sorozatot, de meglepett, hogy nagy televíziók foglalkoznak a transznemű óvodások kérdésével. Nemrég arról olvashattunk, hogy egy amerikai férfi, bár még nincs felkészülve az anyaságra, mégis gyermeknek fog életet adni. A híradásból azután kiderül, Wyley Simpson valójában „transznemű”. Nőnek született, férfi élettársával él, ám az volt a vágya, hogy egyneműként tengethessék napjaikat, ezért különféle tesztoszteronkúrának vetette alá magát, dús szakállt és bajuszt növesztett, majd megvált melleitől. A teljes átalakítás azonban elmaradt, és a jelek szerint a furcsa külsőségekben örömét lelő pár mégis egészen hagyományos házaséletet élt. Szegények az előítéletek miatt rengeteg támadást kaptak, hiszen nagyon szokatlan a terhes férfi látványa – írta a legnagyobb hazai baloldali hetilap.

Valószínűleg nem mindenki olvasta Lukács evangélista leírását a Szentlélek eljöveteléről, pünkösdről Az apostolok cselekedeteiben. Szent Péter, eltelve a Lélekkel, beszélt a néphez. Majd amikor kérdezgetni kezdték, mit tegyenek, ezt mondta: Térjetek meg, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. És amikor tovább faggatták, az egyébként vélhetően sok korábbi korszakhoz képest lényegesen jobban élő néphez így szólt: Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből! Ez van.