Árulónk, az okosradiátor

A „Nagy Testvér”, azaz a Facebook, a Google mindent tud rólunk, csakúgy, mint a legnagyobb árurendelő oldalak.

Ami az itthoni adatpiacot illeti, a legálisan beszerzett információ ára kétszáz forint körül alakul darabonként. Ezek összforgalma tavaly hazánkban elérhette a félmilliárdos összeget. Ennyit értünk meg a hirdetőknek, ennyit ér a digitális életünk. Megbecsülni sem lehet, hogy a több milliárd felhasználóval rendelkező Facebooknál, Google-nél, AliExpressnél hány dollárt fizetnek az adatainkért cserébe évente.

A XXI. században jobban ki vagyunk szolgáltatva a vállalatoknak, mint valaha, hiszen ezeknek az óriásoknak a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusai megfigyelnek a nap minden pillanatában. Döbbenetes számokat közölt a Concorde elemzőcég: a megfigyelés, adataink szűrésének minősége olyan magas, amiről a hétköznapi embernek fogalma sincs. „Sokkoló látni azt a kutatást, mely szerint a Facebook tíz lájkjából (tetszikből) annyira ismeri meg egy átlagos felhasználóját, mint annak egy »igazi« kollégája. A közeli barát szintjét hetven, a szülőét százötven, míg a házastársét háromszáz lájk elemzésével lehet elérni. A saját adataik értékével, megfigyelhetőségével és modellezhetőségével semmilyen szinten tisztában nem lévő tömegek örültek, hogy ingyen csinálhattak valóságshow-t az életükből, használhattak üzenetküldő, levelezőrendszereket és térképeket. Milliárdos tömeget vonzottak magukhoz, akikről a személyes életterükről szóló apró adatokat olcsón összegyűjthették” – olvasható a tanulmányban. Ezt a bekebelezett adattömeget gigászi haszonnal értékesítették a hirdetőknek. A Cambridge Analytica egy álcaként használt kutatással illegálisan halászta le 87 millió ember közösségi térben elraktározott profilját.

Jelenleg még a Facebook, a Google uralja a hirdetési piacot, ugyanis az általuk elhelyezett reklámok jövedelmezősége mindent felülmúl a piacot évtizedekig birtokló korábbi formákkal szemben. Az óriásplakátok, tévéreklámok hatékonysága sokszor olyan velük szemben, mintha valaki kőbaltával indulna harcba az atomfegyverek ellen. Ma már nem elég egy-egy joghurtgyártónak „belőni” a 18–45 éves fő fogyasztói korosztályt, sokkal pontosabban kell megtalálnia a megfelelő piaci szegmenst. Ezek után nem kell csodálkozni azon, hogy csak az Egyesült Államokban a digitális hirdetési piac forgalma az idei várakozások szerint elérheti a 152 milliárd dollárt. Ám a mostani két „fővezért” hamarosan maga mögé utasíthatja a fiatalok által kedvelt Snapchat mögött álló Snap, a Pinterest vállalat, illetve az Amazon. Ezek ugyanis gyorsabb növekedést produkáltak, mint a listavezetők, annak ellenére, hogy a Google hirdetési bevétele tavaly több mint negyvenmilliárd dollárt tett ki, míg a Facebooknál ez 18, az Amazonnál pedig 3,6 milliárd dollár volt.

Ez utóbbi birodalom sikeréről és „húzásairól” ezeroldalas tanulmányok születtek, amelyek azt vizsgálták, hogy miként született meg egy garázsvállalkozásként működő könyváruházból a digitális piactér fellegvára, a világ legnagyobb csomagküldő szolgálata, az Amazon.com. Tulajdonosa a Föld (jelenleg) második leggazdagabbja, a 104 milliárd dollárral rendelkező Jeff Bezos, aki a fogyasztók érdekeire hivatkozva több adatot gyűjt rólunk, mint bárki más, „zsebre téve” a Google­ és a Facebook partizánakcióit – legalábbis ez derült ki a BBC-n is bemutatott PBS Frontline című oknyomozó műsorból. Mint elhangzott, Bezos már öt évvel ezelőtt is adatok milliárdjait birtokolta, köszönhetően az internetes, sokszor felelőtlen klikkeléseknek. Sok helyen már a kis és nagy háztartási gépek is okosak, internetes kapcsolattal rendelkeznek. Kényelmünkért nem mással, mint adatainkkal fizetünk, cserébe egy sor hétköznapi helyzetben „kisegít ” bennünket Echo és Alexa, amelyek ezeket a kütyüket kezelik, és pár tízezer forintért beszerezhetők.

Nemrég kiderült, hogy az Amazonnál ezrek foglalkoznak az elhangzottak lejegyzetelésével – a gépek ugyanis hangvezérléssel működnek –, ezzel is fejlesztve az algoritmust. De kapható Echo Loop is, amely egy okosgyűrű, vagyis egy állandóan kéznél levő mikrofon, amellyel szintén utasításokat adhatunk a villanykapcsolónak, az okosradiátorunknak és a mobilunknak, hogy hány órától ússzon fényárban a lakás, mikor induljon el a fűtés és kit hívjunk fel.

Isaac Asimov több mint hét évtizede lefektette a robotika három alaptörvényét, amely a gépek és az etika kapcsolatáról szól. Ennek megfelelően a robotnak nem szabad kárt tennie emberi lényekben vagy tűrnie, hogy őket bármilyen kár érje. A berendezésnek engedelmeskednie kell az ember utasításainak, kivéve, ha azok ellentmondanak az első törvénynek. A robot köteles a saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első két törvénnyel. Mindehhez mi kell? Adat! Azaz a rólunk szóló információ.