Intarzia és boncasztal

Európa legnagyobb régiségraktárai között említik az egykori vasöntödében gyarapodó gyűjteményt. Az Oscar-díjas brit színésznő, Helen ­Mirren kedvenc helyszíneként emlegetett váci antikállomány megannyi más mellett fateknők, barokk szekrények, járművek, fogorvosi székek és egy boncasztal különleges egyvelege.

Fotók: Mirkó István Fotó: Mirkó István

– II. Erzsébet brit uralkodót formálta meg – 2007-ben Oscar-, Golden Globe és BAFTA-­díjat kapó Mirren 2010 őszén érkezett Budapestre. Emerenc szerepét alakította a Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült filmben.

– Van egy házunk Gallipoliban, Pugliában, amelyet magyar népi bútorokkal rendeztünk be. Budapesten forgattam, amikor rátaláltam az Ódon-Fonra, erre a fantasztikus régiségboltra, amely bútorokat is forgalmaz. Gyönyörű dolgokat vásároltunk, amelyeket Olaszországba szállíttattunk – ezt a színésznő írta az öt kedvenc helyét soroló szövegében. Az ötödik volt a váci gyűjtemény.

– Ismerősöm hívott, hogy Helen Mirren hétfőtől szombatig Budapesten forgat, ha lehetséges, vasárnap kijönne Vácra. Nem mindennap tér be hozzánk ilyen ismert ember, természetesen kinyitottam a kedvéért. Válogatott, mindent megnézett, több alkalommal visszatért, majd egy nagy teherautóra elegendő antik berendezési tárgyat vett meg – emlékezett Parádi Zsolt, aki 1992-ben ismerkedett meg az antikvitással. Az első évek a kapcsolati háló kiépítésével, a gyűjtemény gyarapításával teltek. A tárgyak jöttek-mentek, némelyik vevő később hasznos kapcsolattá vált. A váci gyűjtő amerikai partnereket talált, akik 2008-ig havonta százasával vitték a zománcozott babakádakat. Ám honnan keríthető elő havonta száz zománcos babakád, ha az embernek nincs zománcosbabakád-gyára? A férfi a hét minden napján járta az országot ilyen és ehhez hasonló tárgyak után kutatva, olykor hirdetést adott fel. Ennek ellenére érthetetlen, hogy ezek az évtizedekkel ezelőtt tömeggyártásban készült portékák miért nem fogynak el. – Ettől én is tartottam, de valahogy mindig összejött a szükséges áru. Egy alkalommal egyetlen háztól közel negyven fateknőt hoztam el – említ egy korábbi nagy fogást.

A 2008-as válság idején az amerikai partnerek lemondták a megrendeléseket, hat konténer bútor és dekorációs eszköz maradt a nyakán. Korábban is jártak nála filmesek, de amikor megpillantották a 2008. nyári mennyiséget, fantáziát láttak a Duna-parti gyűjteményben. Díszletnek való volt ott minden mennyiségben. – Kaptam az élettől egy citromot, limonádét csináltam belőle – emlékezik a gyűjtő, aki először az amerikai–angol koprodukcióban, Channing Tatum főszereplésével készült történelmi kalandfilmhez, A sashoz kölcsönzött tárgyakat. Az időszámításunk után 140-ben játszódó film díszlettervezője komplett kelta falut rendezett be tárgyai­ból. Parádi Zsoltot meghívták a díszbemutatóra, aki megrökönyödve nem látta gyűjteményének darabjait. Kiderült, kivágták a számára fontos részeket, mert túl hosszú volt az alkotás. Azóta számos filmhez vittek tőle berendezési tárgyakat. A kölcsönzött példányok általában épen érkeznek vissza.

Arra is akad példa, hogy nem kölcsönöz, hanem maga gyárt díszletet. Az Átjáróház című romantikus magyar filmvígjátékban – jövőre mutatják be – Kulka János boncmestert játszik. Neki gyártottak boncasztalt – a díszlettervezőtől kapott tervrajzon az összes méretet leírták, megjelölték az anyagtípust. Az asztal elkészült, betöltötte szerepét. A három évtizede a műtárgyak világában mozgó, magát autodidakta módon képző gyűjtő szavát megfogadják a filmesek. Ha azt mondja, a filmben megidézett korban a kiszemelt bútor nem létezett, rábólintanak korrekciós javaslatára.

– A magamfajta régiséget szerető embernek a kovácsoltvas szeg is érték, mert a XVIII. századi bútorzsanér felrögzítéséhez az kell. Más csupán vasdarabot lát benne, és leadja a vastelepen – jelzi, hogy apróságok is érdeklik. Az elmúlt időszak terméséből van, amelyet semmi pénzért nem adna el. Ilyen az irodáját díszítő hartai szekrény. Formája, színvilága a svábokra jellemző, ugyanakkor a két medalionban látható lovas figura magyar. Az egyik fölé magyar huszárt, a másik fölé Angyal Bandit írtak. A néprajzi múzeum korábbi szakértői anyaga az általuk ismert legkorábbi lovas figurális, magyar feliratos hartai szekrényként említi. Tehetős magángyűjtők vinnék.

– A párom időnként figyelmeztet, hogy a raktározási mániámat ne otthon, hanem itt, a vasöntödében éljem ki. Volt idő, amikor hatvan órám volt otthon, a házi készletem mára jelentősen csökkent. A Batthyány család csákánydoroszlói kastélyából származó nagyon szép, kétajtós, barokk intarziás szekrény a lakásom dísze – büszkélkedik Parádi Zsolt, aki sokszor szembesült azzal, hogy a tulajdonosok túlértékelik az örökségüket. Azt hiszik, hogy sokat ér a nagyszülők egyedinek tűnő bútora, festménye, miközben a kor tucattermékéről van szó.

A kilencvenes évek elején a klasszikus antik tárgyak „pörögtek”. Rengeteg XIX. században született bútort és egyéb tárgyat vittek el tőle. A 2000-es évek elején a rusztikusabb, provinciálisabb darabokat vették az emberek. Az utóbbi évtizedben a loft dizájn és a retró megy nagy volumenben. A vásárlók között sok a fotós, a lakberendező, a dizájner, de olyanok is betévednek, akik külső segítség nélkül próbálják feldobni otthonaikat. Némelyik darabot szinte azonnal elviszik, a másik tíz év után talál gazdára. Nem bánja, mert a régiség nem veszít értékéből, éppen ellenkezőleg.