Minden, ami film, minden, ami élet

A Kossuth-nagydíjas művész, a Duna Televízió egykori elnöke sokak számára igazodási pontot jelentett.

Bihari József színművész (b) jelenetét forgatja Sára Sándor (j) operatőr a Radványi Géza rendezte Circus Maximus című filmben Fotó: MTI/Friedmann Endre

Sára Sándor, a Galga völgyéből, Turáról indult rendező-operatőr mindig szenvedéllyel alkotott. A Kossuth-nagydíjas művész, a Duna Televízió egykori elnöke sokak számára igazodási pontot jelentett. Pintér Judit filmkritikus, a Magyar Filmintézet munkatársa, a Filmkultúra folyóirat szerkesztője 1982-ben ismerkedett meg vele. A Duna Televízióba Szőts István ajánlotta filmszerkesztőnek. 1993 és 2000 között Sára Sándor a tévé elnökeként kivételes szabadságot adott a munkatársainak, cserébe viszont megkövetelte a minőséget. A csatorna 1999-ben elnyerte A világ legjobb kulturális televíziója címet, ennek ellenére Sára szerződését a következő évben nem hosszabbították meg. Pintér Judittal távozása után is szoros munkakapcsolatban maradtak. 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia felkérésére Pintér szerkesztette a Propatria – Sára 80 című kötetet. A rendező 85. születésnapját ünnepelték a Vigadóban, amikor megszületett a nagy fotóalbum gondolata a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó gondozásában. Sárával közösen tervezték a könyvet, együtt találták ki, hogy kik legyenek a kötetben megjelenő tanulmányok szerzői.

Sára Sándor operatőrként a Radványi Géza rendezte Circus Maximus című film forgatásakor 1979 októberében
Fotó: Friedmann Endre

A sort Gelencsér Gábor kezdi, aki a magyar filmkultúrában elfoglalt helyéről, a művész pályafutásának gazdagságáról ír, majd Benke Attila elemzi rendezői és operatőri munkásságát. Gaál István Sodrásban és Kósa Ferenc Tízezer nap című filmjében Sára operatőrként dolgozott, majd 1968-ban megrendezte első játékfilmjét, Feldobott kő címmel. Ezt követte a Holnap lesz fácán, a 80 huszár, a Tüske a köröm alatt, a Könyörtelen idők, a Vigyázók és A vád. A Nehézsorsúak című fejezetben Pörös Géza nagyrészt történelmi tematikájú dokumentumfilmjeiről ad átfogó ismertetőt, melyek főleg a magyar közelmúlt traumatikus eseményeit mutatták be egyéni sorsokon keresztül. Sárát az elkeseredett és megalázott emberek sorsa érdekelte, azoké, akik addig nem tudták elmesélni az életüket. A Cigányok, a Krónika, a Csonka Bereg, a Magyar nők a Gulágon című munkáit minden iskolába el kellene juttatni. Bakos Edit eleveníti fel a Duna Televízió megalapításának körülményeit, a médiaháborút, a folyamatos harcot, a „frontszolgálatot”, a Duna-ellenes indulatokat és persze a nézők kitartását és szeretetét.

– Folyamatosan lőttek ránk – mondta Sára az ötödik születésnapi gálán. A rendezőnek kiváló érzéke volt a kép komponálásához. Állandóan fényképezett, de csak a maga örömére. Kincses Károlynak – akivel évtizedek óta szoros kapcsolatot ápolt – adta át a képeit, negatívjait. „Az élete nagy részét filmkamerák mögött, rendezői székben, a Duna Televízió elnöki íróasztala mögött, vadászleseken és présházában töltő Sára Sándor csak úgy mellékesen, szinte magamagának, fontosabb teendői mellett, jelentős és önmagában is kerek egész, autonóm fotós életművet is létrehozott” – olvasható Kincses Károly A képek ereje című fejezetében. Sára hatvan év alatt több tízezer fotót készített. A képgalériában a Galga mentén készült fekete-fehér képekből, kísérleti fotóiból, a Tiszáról, Erdélyről, az utazásairól, Indiáról és persze kedvenc helyéről, Köveskálról készült alkotásaiból láthatunk válogatást. A tanulmányok sorát Kovács Géza, a Földobott Kő Alapítvány kuratóriumi elnökének írása zárja. A rendező azért hozta létre az alapítványt, hogy a Galga mentén élő vagy onnan származó fiatalokat segítse, felújított turai szülőházát alkotóháznak ajánlotta fel. Sára Sándor még életében ikonikus alakká vált.

A Mester nagyon várta a fotóalbum megjelenését, de sajnos már nem érhette meg. Kemény és kritikus ember volt, de ez az elegáns kiállítású album biztos tetszene neki.

Szintén a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások második kötete Gelencsér Gábor szerkesztésében. Bódy Gábor nemcsak rendezőként, hanem teoretikusként is a magyar filmművészet legjelentősebb személyiségei közé tartozik. Nemcsak nézni, olvasni is érdemes. A sokoldalú, kísérletező médiaművész 1946-ban született. Az ELTE filozófia–történelem szakán 1971-ben szerzett diplomát, és még az évben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Diplomafilmjét, az Amerikai anzixot nem a főiskolán, hanem a Balázs Béla Stúdióban készítette el. Miután megnyerte a mannheimi nemzetközi fesztivál fődíját, a világ számos pontjára meghívták. Második játékfilmjét, a Psychét 1979-ben kezdte el forgatni. Három évvel később a nyugat-berlini Film- és Televízióakadémia docense lett. 1983-ban elkészült utolsó játékfilmje, a Kutya éji dala. Bódy oktatófilmeket készített, és előadásokat is tartott. Sokat írt a filmnyelvről, terjedelmes írásos életművet, komoly filmelméleti munkákat hagyott hátra. A rendező 35 éve hunyt el – még nem volt negyvenéves –, halála körülményeit máig bizonytalanság övezi. A tragikus sorsú alkotóról a kilencvenes években derült ki, hogy ügynökként jelentett a magyar titkosszolgálatnak.

A 14 évvel ezelőtt kiadott Egybegyűjtött filmművészeti írások első kötete filmelméleti tanulmányokat, filmötleteket, elemzéseket, szinopszisokat tartalmaz. Magyar Dezső filmjének, az Agitátoroknak a rendezővel közösen jegyzett forgatókönyve, valamint az Amerikai anzixhoz kapcsolódó írások is szerepelnek benne. Jelen kötetben a rendező másik két játékfilmjéről esik szó. A Psyché anyagai között egy kis csemege is található: Bódy interjúja Weöres Sándorral. A társíró Csaplár Vilmos gondolatai után következik a forgatókönyv, mely azokat a jeleneteket is tartalmazza, melyek nem kerültek be vagy máshová kerültek a filmben. A monumentális mű négy év alatt készült el, és a kor legnagyobb költségvetésű magyar filmjének számított. Varázslatos képi világa az operatőrnek, Hildebrand Istvánnak köszönhető. A könyv második felében a Kutya éji dala kerül előtérbe, melyhez nem készült forgatókönyv, improvizatív módszerrel dolgoztak, hagyományos értelemben vett története sincs. Megismerhetjük az anyaggyűjtést a főszereplő szélhámos papról és a faluról, illetve jelenetvázlatokat, a dialóglistát és a diszpozíciós könyvet. A tehetséges rendező életművének bemutatása a harmadik kötettel válik teljessé, melybe a videó- és kísérleti filmekhez kapcsolódó elméleti írások kerülnek majd.

(Sára Sándor [1933–2019]. Szerkesztette: Pintér Judit, képszerkesztő: Kincses Károly, MMA Kiadó, Budapest, 2020, 400 oldal. Ára: 7800 forint. Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. Szerkesztette: Gelencsér Gábor. MMA Kiadó, 2020, 326 oldal. Ára: 5900 forint)