– Folyamatosan lőttek ránk – mondta Sára az ötödik születésnapi gálán. A rendezőnek kiváló érzéke volt a kép komponálásához. Állandóan fényképezett, de csak a maga örömére. Kincses Károlynak – akivel évtizedek óta szoros kapcsolatot ápolt – adta át a képeit, negatívjait. „Az élete nagy részét filmkamerák mögött, rendezői székben, a Duna Televízió elnöki íróasztala mögött, vadászleseken és présházában töltő Sára Sándor csak úgy mellékesen, szinte magamagának, fontosabb teendői mellett, jelentős és önmagában is kerek egész, autonóm fotós életművet is létrehozott” – olvasható Kincses Károly A képek ereje című fejezetében. Sára hatvan év alatt több tízezer fotót készített. A képgalériában a Galga mentén készült fekete-fehér képekből, kísérleti fotóiból, a Tiszáról, Erdélyről, az utazásairól, Indiáról és persze kedvenc helyéről, Köveskálról készült alkotásaiból láthatunk válogatást. A tanulmányok sorát Kovács Géza, a Földobott Kő Alapítvány kuratóriumi elnökének írása zárja. A rendező azért hozta létre az alapítványt, hogy a Galga mentén élő vagy onnan származó fiatalokat segítse, felújított turai szülőházát alkotóháznak ajánlotta fel. Sára Sándor még életében ikonikus alakká vált.
A Mester nagyon várta a fotóalbum megjelenését, de sajnos már nem érhette meg. Kemény és kritikus ember volt, de ez az elegáns kiállítású album biztos tetszene neki.
Szintén a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások második kötete Gelencsér Gábor szerkesztésében. Bódy Gábor nemcsak rendezőként, hanem teoretikusként is a magyar filmművészet legjelentősebb személyiségei közé tartozik. Nemcsak nézni, olvasni is érdemes. A sokoldalú, kísérletező médiaművész 1946-ban született. Az ELTE filozófia–történelem szakán 1971-ben szerzett diplomát, és még az évben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Diplomafilmjét, az Amerikai anzixot nem a főiskolán, hanem a Balázs Béla Stúdióban készítette el. Miután megnyerte a mannheimi nemzetközi fesztivál fődíját, a világ számos pontjára meghívták. Második játékfilmjét, a Psychét 1979-ben kezdte el forgatni. Három évvel később a nyugat-berlini Film- és Televízióakadémia docense lett. 1983-ban elkészült utolsó játékfilmje, a Kutya éji dala. Bódy oktatófilmeket készített, és előadásokat is tartott. Sokat írt a filmnyelvről, terjedelmes írásos életművet, komoly filmelméleti munkákat hagyott hátra. A rendező 35 éve hunyt el – még nem volt negyvenéves –, halála körülményeit máig bizonytalanság övezi. A tragikus sorsú alkotóról a kilencvenes években derült ki, hogy ügynökként jelentett a magyar titkosszolgálatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!