Szép példája a hagyományőrzésnek, a kutatói szorgalomnak és a történelmi részletek iránti elkötelezettségnek a Bittermann Béla, a Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeum alapítója című kötet, amely Komáromban látott napvilágot.
A könyv szerzője, Turi Zsolt maga is pénzügyőr őrnagyi rendfokozatban, napjainkban a NAV Kulturális, Képzési és Egészségügyi Intézet Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumának kulturális főreferense. A szerző Komárommal kapcsolatban komoly helytörténeti munkássággal is rendelkezik. Kevés szabadideje mellett önkéntesként segíti a komáromi Klapka György Múzeum munkáját, ahol kiállításokon nyújt szakmai segítséget, helyi kiadványok társszerkesztésében működik közre, emellett Komárom város első helytörténeti tankönyvének is egyik szerzője és szerkesztője.
Turi őrnagy új munkája bemutatja a múzeum és egy országos intézmény alapítását, valamint az utána következő évtizedek eseményeit. Ezzel együtt betekintést kapunk a szerzőtől az egykori polgári középosztály életébe is. Bittermann Béla életéről olvasva megérthetjük a múzeumalapítás mellett végzett számos egyéb tevékenységének szellemi és emberi hátterét. Felelősségteljes beosztásokban tevékenykedő ember képe rajzolódik ki a könyvből, aki igen hasznos munkát végzett nemcsak a pénzügyőrség, hanem az egész nemzet javára is.
A fényképekben és dokumentumokban is gazdag kötet Bittermann születésének 140. évfordulójára jelent meg. Az előszóban olvashatjuk a szerző munkásságának koordinátáit, amelyeket önmaga határozott meg: „fő célom a testületi múlt minél nagyobb körben való megismertetése, cikkeimmel, írásaimmal megemlékezés az elődökre, évfordulókra, fontosabb eseményekre”.
Bittermann Béla kiemelkedő személyisége volt a XX. század első felében formálódó pénzügyigazgatásnak. Zomborban, 1879-ben született; édesapja nyomdatulajdonos volt. Felsőkereskedelmi érettségi után katonai pályára állt, s mint főhadnagy 1908-ban lépett a pénzügyőrség kötelékébe, majd 1909. március 20-án tett hivatali esküt. Turi Zsolt érzékletesen és gazdagon mutatja be Bittermann tevékeny szakmai pályafutását. Könyvében kiemelten foglalkozik az általa létrehozott Pénzügyőrségi Múzeummal, amely 1930. október 4-én nyitotta meg kapuit.