A Liget Budapest Projekt részeként megvalósult restaurálási központtal a magyar állam sok évtizedes adósságát pótolta. A Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum mindeddig zömében olyan raktárakban volt kénytelen tárolni felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeit, amelyek nem erre a célra épültek, és nem is feleltek meg a korszerűség kívánalmainak.
Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központtal (OMRRK) képességeiben, felszereltségében és kapacitásában összevethető intézménnyel jelenleg Európában csak a londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs rendelkezik, illetve majd a párizsi Louvre-ban lesz ilyen, miután elkészül ott is a hasonló múzeumi központ. Ezt nemcsak Baán László, a projekt kormánybiztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója állítja, de a két vezető tervező, Vasáros Zsolt és Megyesi Zsolt is.
Utóbbiak a MúzeumCafé szaklapnak adott interjújukban büszkén hangoztatják, hogy „a miénk több tekintetben sokkal jobb lett”, mint a londoni központ.
A műtárgyvédelmi központ megtervezése főként amiatt volt nagy kihívás, mert egy hazai előképek nélküli, nem tipikus épületnek kellett összerakni a programját. A műtárgyvédelemmel kapcsolatos egyedülálló feladatkörök és követelmények komoly mérnöki kreativitást követeltek. Mint Vasáros Zsolt fogalmaz: „Amikor az építési engedélyt kértük, nem lehetett besorolni egyik kategóriába sem. Térszint alatti raktárak sem léteznek, csak bunkerszerűen, inkább újrahasznosított terekben. Kaptunk érte hideget-meleget, hogy nem kockázatos-e 12 méter mély talajvízbe építve – professzionális szigeteléssel természetesen – elhelyezni az ország műkincsállományának jelentős részét, de mi azt mondtuk, hogy ezt a feladatot a 2010-es években a mérnököknek már meg kell tudniuk oldani. Ha az ember nem csinál semmit, beáll a pincehőmérséklet, ami tizenöt-tizenhat, »hulladékhővel tizenhét fok«, akármi történik, abba a műtárgy nem fog belepusztulni. Ha ez egy térszint fölötti raktár, és egy hétig áramszünet van, akkor az épület átfagy, vagy aggasztóan felmelegszik. Terrorcselekmény során is nagyobb védelmet kapnak így a műtárgyak, de ez halvány érv ahhoz képest, ahogy az épületfizika teszi a dolgát.”