Báthory Erzsébet életéről könyvek és filmek születtek, de ki tudja, hogy ki volt a férje? A törökverő „fekete bég”, Nádasdy Ferenc, történelmünk egyik legkiemelkedőbb államférfija és katonája, aki oly sokat tett a hazáért, mint kevesen.
A hadvezér nyomdát alapított, vagyonából áldozott a kultúrára, támogatta a művészeket. A Regényes történelem című rádióműsor egyik adása a férfi kalandos, harcokban és politikai machinációkban gazdag életét mutatja be. A szórakoztató tudományos-ismeretterjesztő sorozat a magyar történelem, művelődéstörténet és kultúra érdekes eseményeit, életműveit veszi górcső alá, s kitér olyan részletekre, érdekességekre, amelyekre az iskolában nem jutott idő. Legendákat és tényeket vet össze, felhasználva a friss kutatási eredményeket. Megtudhatjuk, hol és milyen körülmények között írta meg Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című világhírű művét.

A 35 nyelvre lefordított regényből – amely Olaszországban és Brazíliában is kötelező olvasmány – nem csak Fábri Zoltán rendezett filmet. Még azt is megpróbálták kideríteni, hogy ki volt az igazi Nemecsek.
Megismerhetjük a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakját, gróf Benyovszky Móricot, akinek a nevéhez számos legenda kötődik.
Érdekes összefüggéseket tárnak fel Jókai Mórról – első nagy életrajzírójáról – és az utazó, hajós, katona kalandos életéről. Szintén regénybe illő a természettudós, utazó Xántus János élete, aki volt matróz, újságkihordó, zongoratanár, vasútépítő mérnök, részt vett az 1848–49-es magyar forradalomban és szabadságharcban, illetve az amerikai polgárháborúban is. Külön adást szenteltek Gyenes Jancsinak, aki hegedűművésznek készült, majd Juan Gyenes néven vált világhírű fotóművésszé. Fényképezte Picassót, Ingrid Bergmant, Grace Kellyt, s barátja volt Salvador Dalínak. A műsorban bemutatták László Fülöpöt, a történelmi portréfestészet egyik utolsó kiválóságát, aki a XX. század első harmadában Európa nagy uralkodóházainak és arisztokrata családjainak volt kedvelt művésze. Két pápa és négy amerikai elnök is a megrendelői közé tartozott.
Közelebbről is megismerkedhettünk a világ egyik legzseniálisabb képhamisítójával, Elmyr de Horyval – Hoffmann Elemér néven született Budapesten – és Reguly Antallal is, aki 1839-ben húszéves jogászként elindult egy kis nyári vakációra, és nyolc év múlva európai hírű tudósként tért haza.
Mindössze 39 évet élt, de hatalmas földrajzi, térképészeti, néprajzi hagyatékát máig nem dolgozták fel teljesen. Hőseink között vannak olyanok is, akiknek nemcsak az élete, hanem a halála is regényes. Például a miniszterelnök Batthyány Lajosé és az evangélikus kormánybiztos Jeszenák Jánosé. Hogyan temették el őket titokban, és miért kellett még haláluk után is megalázni őket?