Annyi minden történt az elmúlt napokban, például múlt szombat késő délután termetes aszteroida robogott el a Föld mellett. Százhatvan év múlva sokkal közelebb keresztezi bolygónk pályáját a Bennu kisbolygó. A majdani esetleges találkozás esélye az augusztus egyik tudományos csemegéje volt. Kifejezetten nagy égi objektum közelítette meg a Földet augusztus 21-én késő délután. Az 1,4 kilométer átmérőjű szikla, a 2016 AJ193 jelű aszteroida a NASA szerint ránk nézve potenciálisan veszélyes objektum. Az ilyen égitestek viszonylag közel haladnak el bolygónk mellett, becsapódva pedig komoly pusztítást okozhatnának. A viszonylagos közelség jelen esetben 3,4 millió kilométert jelentett, ami a Föld–Hold-távolság kilencszerese. Az égitest 5,9 év alatt kerüli meg a Napot, a következő 65 évben nem kerül ennél közelebb a Földhöz, belátható időn belül biztosan nem ütközik nekünk.
Az amerikai űrhivatalnál folyamatosan azon dolgoznak, hogy azonosítsák a Földre veszélyes objektumokat. Az 518 méter átmérőjű Bennu az egyik legveszélyesebb ismert aszteroida Naprendszerünkben. A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett kisbolygó olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának korából, amelyek magyarázatot adhatnak a földi élet kialakulására. Legalább ilyen fontos, hogy az égitest veszélyes közelségbe kerülhet a Földhöz, ezért érdemes feltérképezni szerkezetét. Nem távcsövekkel, hanem a közvetlen közelébe küldött űrszondával.
A NASA OSIRIS-Rex nevű berendezése tavaly októberben mintát vett a kisbolygó felszínéről – 2018-ban ért a közelébe –, idén áprilisban még keringett körülötte egy kicsit, hogy azóta fokozatosan távolodva attól majd 2023 szeptemberében visszatérjen a talajmintákkal. Az OSIRIS-Rex két éven keresztül gyűjtött adatokat a Bennu mozgásáról, ennek alapján meglehetős pontossággal meg tudják mondani a pályáját 2300-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy a Bennu 1:1750-hez eséllyel ütközhet 2300-ig a Földdel. Az űrszonda látogatása előtt a kutatók még úgy számoltak, 2200-ig 1:2700 az esélye a kozmikus karambolnak. Annak ellenére, hogy nőtt az ütközés valószínűsége, a szakemberek nem hiszik, hogy aggódni kellene. „Ez nem jelentős változás” – idézte a CNN Davide Farnocchiát, a NASA vezető kutatóját, aki szerint a korábbinál sokkal jobban, pontosabban ismerjük a Bennu pályáját. Azt hiszi, összességében javult a helyzet, nem aggódik jobban, mint korábban. „Ha a Bennu valóban becsapódik a Földbe, átmérőjénél tíz-hússzor nagyobb krátert hozna létre, a lökéshullám által elpusztított terület átmérője a kráter százszorosa lenne” – tette hozzá Lindley Johnson, a NASA bolygóvédelmi tisztje. (A becslés az Icarus folyóiratban jelent meg múlt szerdán.)
Az aszteroida legközelebb 2135-ben közelíti meg a Földet – abban az évben a Föld–Hold-távolságnál jóval közelebb robog el mellettünk –, de vélhetően akkor sem jelent veszélyt a bolygónkra. Azonban olyan közel kerül, hogy a Föld gravitációs hatása módosíthat a pályáján, megváltoztathatja addig ismert mozgását. Akár úgy módosulhat útja, hogy 2182 szeptemberében 1:2700 lesz az esélye a becsapódásnak. A kutatók mégis egyetértenek abban, hogy a Bennu elhanyagolható eséllyel rohan a Földbe, ettől függetlenül a NASA a következő években is tanulmányozza az aszteroida pályáját. Százhatvan év sok idő, addigra születhet olyan megoldás, amely biztonságos távolságra viszi a Földtől a veszélyes égi vándort.
Amikor aszteroidához köthető katasztrófáról esik szó, a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kipusztulását előidéző eseményre gondolunk általában. Akkor azonban nem 500 méteres, hanem 12-15 kilométer átmérőjű kisbolygó találta telibe a Yucatán-félszigetet. És az valóban megérkezett, míg a Bennuval való találkozó esélye szinte elhanyagolható.
Borítókép: A Bennu aszteroida mozaikképe a NASA OSIRIS-REx űhajójáról. A japán Hayabusa–2 és az amerikai OSIRIS-Rex űrhajók mintákat gyűjtenek a Ryugu és a Bennu aszteroidáról, melyek mintáit a mostani eredmények segítenek analizálni. Forrás: Nasa.gov/press-release/goddard/2019/sugars-in-meteorites
