időjárás 1°C Natália 2021. December 9.
logo

Magasabb kategória

Jancsó orsolya
2021.11.23. 11:00 2021.11.23. 12:01
Magasabb kategória

Mik az idei év trendjei? Mesterséges intelligencia, kiterjesztett és virtuális valóság, metaverzum, közösségi média, környezetvédelem és feliratkozásalapú tartalmak. Szinte minden hétre jut egy konferencia világszerte, amely megpróbál magvas válaszokat adni a feltett kérdésekre. Az eredmények azonban sokszor felemásra sikerülnek.

A glasgow-i klímakonferencia Greta Thunberg szerint keveset ért el, a vele egy időben zajló lisszaboni Web Summit sokkal pozitívabb jövőképet festett a fosszilis energiahordozók leszerelése ügyéről. Jó felütésként szolgált a Nikolaj Coster-Waldau közműködésével készült ENSZ-kisfilm, ahol egy velociraptor figyelmezteti a Föld lakosságát, hogy a dinoszauruszoknak „legalább volt mentségük a kihalásra, de mi a helyzet az emberiséggel?”.

A pozitív megközelítés szerint a technológiai fejlődés segít zöldebbé tenni környezetünket, az ötödik generációs technológia szélesebb körű használata például olyan mértékű karbonszennyezés-csökkenést eredményezhet, mintha az unió útjain cirkáló autók közül minden hetedik nem közlekedne. Az energia-, a közlekedési, a gépgyártás és az építőipari szektor jegyzi a legnagyobb kibocsátást. 

Az 5G által nyújtott megoldásokkal évi 55-170 tonna szén-dioxid spórolható meg, míg az alapvető digitalizációs megoldások húszszázalékos csökkenést eredményeznek az unió 2017-es kibocsátási rátájához képest. Minderre szükség is van, mivel az európai zöld megállapodás célja, hogy ebben az évtizedben az 1990-es szinthez képest ötvenöt százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, és 2050-re karbonsemlegessé váljon Európa.

A kérdés, mennyire bíznak a mai felhasználók a technológiában. Egyfelől – a személyes elzártság okán – a koronavírus terjedése együtt járt az internetes szolgáltatások rohamos növekedésével, másrészt a netre kötött élet minden korábbinál több támadásnak lett kitéve. Soha annyi álhír, hekkertámadás, netes kártevő nem cirkulált a felhasználók között, mint az elmúlt másfél évben. 

Nagy igazság, hogy a jóhoz könnyű hozzászokni, és a technológia sokban megkönnyíti az ember életét – nem véletlenül uralkodik szinte pánikhangulat Európa nyugati részén az esetleges áramszünetek miatt. Másfél év pedig bőven elég arra, hogy a pandémia miatt bevezetett életmódváltozások tartósak maradjanak. Hiába tehát a bizalmatlanság, az emberek nem mondanak le a technológia nyújtotta előnyökről.

Olyannyira nem, hogy a kizárólag előnyöket nyújtó technológiákért hajlandók fizetni is. Így nőtt meg ugrásszerűen a megbízható híroldalak előfizetéseinek száma a pandémiának köszönhetően. 

A The Atlantic például 35 ezer előfizetőt szerzett négy hét alatt, a The New York Times pedig hét és fél millióval minden idők legsikeresebb évét tudhatja magáénak. Magyarországon is egyre több vállalat próbálkozik a sajtóban feliratkozásalapú szolgáltatásokkal, de a magyar piac és a magyarok pénztárcája kicsi. Leginkább speciális tartalmak, pénzügyi elemzések, szakmai cikkek adhatók el így főként a harmincas–ötvenes korosztály számára.

Ahogy azonban a streamingpiac egyre jobban hódítja meg a fiatal közönséget, szakértők szerint általában a feliratkozásoké a jövő. Egy mai tinédzser már nem fogja megkérdőjelezni öt év múlva, hogy a különféle szolgáltatásokért miért kell ugyanúgy fizetnie, mint kedvenc Netflix-filmjéért. Stephen Kaufer, a Tripadvisor vezetője szerint például az emberek kifejezetten keresni fogják az előfizetéses utazási lehetőségeket, mivel az előfizetés jobb utazási körülményeket, csomagajánlatokat, magasabb szállodai vagy repülési kategóriát jelent majd.

Kérdés persze, hogy mennyire lesz kedvünk a következő években kilépni kényelmes otthoni közegünkből. Egyrészt vágyunk társas kapcsolataink természetes megélésére, másrészt az emberek nagy része rájött a pandémia során, hogy tulajdonképpen jól el tudja magát foglalni a négy fal között is. 

Mark Zuckerberg pedig ráérezve a techvilág következő nagy dobására éppen ezt a kényelmi faktort vonja össze az esetleges kalandvággyal. A Facebook anyacégét nemrég nevezte át Metává, mivel a közösségi médium a metaverzum felépítését tűzte ki célul. A pontos paraméterek jelenleg még nem ismertek, de számos zenész – akiknek munkáját nagyban megnehezítette a koronavírus-járvány – üdvözölte a döntést. 

Zara Larsson már tartott virtuális bulit a Roblox videójáték-platformon, és Jean-Michel Jarre is dolgozik az avatárján. Véleményük szerint a metaverzum kiváló lehetőséget nyújt majd a koncertrésztvevőknek, hogy olyan élményeket is szerezzenek, például bemenjenek az énekes öltözőjébe, ami a való életben elképzelhetetlen lenne. Keyvan Peymani, a Cirque du Soleil kereskedelmi igazgatója szerint a metaverzummal létrehozható hibrid modell demokratizálni fogja a kultúrához való általános hozzáférést.

A metaverzum koncepciójáért ugyanakkor nem mindenki rajong. Egyes pszichológusok félnek, hogy az online világ a pandémia miatt már amúgy is túlzottan beszippantotta a hétköznapi embert, aki, ha nem vigyáz, a metaverzumban elvesztheti minden kapcsolatát a valósággal. 

Más szkeptikusok inkább azt firtatják, milyen érdekes, hogy Zuckerberg bejelentése egybeesett a cég eddigi legnagyobb botrányával, a Frances Haugen-féle szivárogtatási üggyel. Nem lehet tehát, hogy a Facebook az új névvel csak elfedni akarja a kínos kérdéseket?

Borítókép: Mark Zuckerberg, a Facebook internetes közösségi portál társalapítója és vezérigazgatója 2021. október 28-án bejelenti, hogy a Facebook új neve Meta lesz (Fotó: MTI/AP/Eric Risberg)