időjárás 3°C Antal, Antónia 2022. January 17.
logo
Harangi Szabolcs vulkanológus a La Palma-i kitörés tanulságairól

Tűréshatár

Ötvös Zoltán
2021.11.30. 13:01 2021.11.30. 14:38
Tűréshatár

Megfelelő műszerekkel és a felhalmozott szakmai tudás segítségével egyre pontosabban előre jelezhetők a vulkánok kitörései. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, a ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az emberiség tizede veszélyes helyen él.

– Mikor járt La Palmán, és mit látott?

– Október végén jutottam be a tenerifei La Laguna egyetem professzorának segítségével az elzárt területre, ahol néhány száz méter távolságból figyelhettük meg a vulkáni kitörést. Természetesen ez óriási élmény egy szakember számára. Érezni a folyamatos földremegést, a dübörgő és süvítő hanggal zajló vulkáni működést, a folyamatos hamukiáramlást, a pulzáló lávaszökőkút- és lávatűzijáték-kitörést, a becsapódó izzó lávacafatok és kőzetblokkok koppanását.

– Különbözik ez a jelenség a korábbiaktól?

– Ez a vulkáni működés az elmúlt 350 év legnagyobbika, és még mindig nincs vége. Nemcsak a hosszát tekintve jelentős, hanem a felszínre került magma mennyiségét is. Már több mint százmillió köbméter láva folyt a felszínre, ami több mint tíz négyzetkilométert borít be, a vulkáni hamu pedig több mint hatvan négyzetkilométer területen okoz gondot. A legnagyobb csapás azonban közel háromezer lakóépület és ipari létesítmény, valamint a banánültetvények elpusztulása. Ez a terület az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben beépült. A napos, száraz, lankás területen sorra készültek el az újabb és újabb házak, nyaralók. Mindez úgy, hogy pontosan itt 1949-ben egy hasonló lávaöntéssel járó vulkáni kitörés zajlott. Hasonló esemény történt 2018-ban a hawaii Nagy-szigeten. Attól tartok, az ilyen események egyre gyakoribbak lesznek a jövőben. Nem a tűzhányók, a vulkánkitörések vannak rossz helyen, az ember kerül egyre közelebb a veszélyes vulkánokhoz.

Harangi Szabolcs La Palma szigetén, 2021. október    Fotó: Harangi Szabolcs

– A spanyol kabinet eddig mintegy 224 millió euró (80,6 milliárd forint) értékben döntött rendkívüli támogatásról a szigetet sújtó természeti katasztrófa enyhítésére. Mit javasol? Építsék újjá a felégetett területeket, vagy éppen ellenkezőleg, hagyják parlagon egy újabb kitörés miatt?

– Nagyon nehéz a kérdés, hiszen látjuk, hogy az 1949-es vulkánkitörés után épült házak most hogyan pusztulnak el. La Palma a Kanári-szigetek egyik legaktívabb vulkáni területe. Nincs kétség afelől, hogy a jövőben is lesznek vulkánkitörések, és az is nyilvánvaló, hogy a vulkáni működés ismétlődése több évtized, esetleg évszázad eltelte után történik. Ez hosszú idő, és attól tartok, hogy addig ismét lesznek épületek a területen…

– Hiába tudunk egyre többet a vulkánokról, napra pontosan nem lehet megmondani, hogy mikor tör ki egy tűzhányó. Miért?

– A vulkanológia tudományterülete rohamosan fejlődik. Egyre több korszerű eszköz, műszer, egyre nagyobb, az alapkutatások során szerzett tudás segíti azt, hogy egy közelgő vulkánkitörést előre jelezzünk. Itt, La Palma szigetén sikerült előre jelezni a közelgő kitörést és felkészíteni erre a lakosságot. Ennek következtében nem történt haláleset és sebesülés. Ugyancsak idén a karibi St. Vincent szigetén is sikerült pontosan előre jelezni a közelgő robbanásos kitörést és időben megkezdeni a kitelepítést. Habár pontosan nem jelezhető előre egy vulkánkitörés megindulása, ezek a példák is mutatják, hogy a vulkanológusok milyen nagy segítséget adnak a társadalomnak. Ehhez persze jó műszerek és képzett szakemberek kellenek.

– Tudjuk, hogy az ember könnyen felejt, illetve fittyet hány a veszélyekre. Hiá­ba mondják a szakemberek, hogy vulkanológiai szempontból Nápoly környéke az egyik legveszélyesebb terület, sűrűn beépült a térség. Mi lenne ott egy kitörés esetén?

– Ez a XXI. század nagy kihívása! Ma már a Föld teljes lakosságának tíz százaléka él potenciális vulkáni veszélyben, és számos túlnépesedett terület van olyan tűzhányó közelében, amelyik képes nagy kitörésre. Habár a történelmi időkben számos „pompeji” esemény történt, nem volt még olyan tapasztalat, amikor milliós metropolisz mellett tör ki egy vulkán. Egy ilyen esemény komoly megpróbáltatás lesz. Itt nem is csak arra gondolok, amikor már zajlik a kitörés, sokkal inkább arra az időszakra, amikor megindulnak az első jelek, hogy a hosszan szunnyadó vulkán ébredezni kezd. Óriási a felelősség a vulkanológusokon, hogy időben jelezzék, mikor kell indítani a tömeges kitelepítést, és a hatóságokon is, hogy ezt le tudják vezényelni. Egy ilyen eseményre fel kell készülni, mert nem az a kérdés, hogy be fog-e következni, hanem az, hogy mikor. Ezt pedig nem várhatjuk tétlenül! Szükséges a „békeidőben” megszerzett vulkanológiai tudás, nem utolsósorban fel kell készíteni a lakosságot is, azaz szükség van tudomány-népszerűsítésre, ismeretterjesztésre is.

– Éppen az ön kutatásai derítették ki, hogy az erdélyi Csomád alatt is van valamennyi magma. Van bármi jele annak, hogy ez a régóta szunnyadó tűzhányó a közeljövőben kitörhet?

– Nincs egyelőre ilyen jel. A román kutatók és a kutatócsoportom vizsgálatai is azt jelzik, hogy a székelyföldi Csomád alatt még lehet olvadéktartalmú magma. Hangsúlyoznom kell, hogy ma már tudjuk azt, hogy ez nem egy különleges és veszélyes helyzet, a szunnyadó vulkánok esetében is általános az ilyen állapot. A kőzettani kutatási eredmények azt jelzik, hogy ilyen esetben még van esély a reaktiválódásra, azaz a kitörésre nem képes, nagy kristálytartalmú magmakásából viszonylag rövid idő alatt is keletkezhet kitörésre képes magma. A Csomád múltjában is előfordult, amikor hosszú, több tízezer éves szünet után ébredt fel a vulkán. Ezért fontos, hogy tovább kutassuk, hogy jobban megértsük az ilyen hosszan szunnyadó, látszólag inaktív tűzhányókat is.

Borítókép: A Cumbre Vieja tűzhányó új kürtőiből feltört izzó láva halad lefelé a hegygerincről a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén 2021. november 29-én (Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti)