Itt említhetjük meg a kies szót is, amely jelentésváltozáson ment keresztül, kétféle értelemben használják az emberek. Újfent Csokonaitól hozhatunk rá példát: „Hát, múzsáknak szentelt / Kies tartomány! / Íly számkivetve volt / Nálad minden tudomány?” (Jövendölés az első oskoláról a Somogyban) Sokan úgy vélik, hogy a kies szó jelentése nem a ’szép, bájos, idilli’, hanem éppen ellenkezőleg: ’félreeső, elhagyatott’. Annak megmagyarázásához, hogy ez a valóban meglepő kettősség hogyan, mikor jöhetett létre, a kérdésben érintett szó múltját kell felvillantanunk Grétsy László Kies és kietlen című írása nyomán. „Már több mint fél évezrede él nyelvünkben két eredetileg összetartozó, de az idők folyamán egymástól lassan elkülönülő szó: a kéj és a kény. A kéj-kény szó(pár) főbb jelentései ezek voltak: ’kedv’, ’tetszés’, ’(kellemes) érzés’, ’hajlandóság’, ’szándék’, ’akarat’, de a XIX. századra nagyjából kialakult némi különbség.
A kéj forma inkább a tetszés, kellemes érzés, sőt a gyönyör szava lett, a kény pedig egyre inkább a szándéké s az akaraté. […] A kéjes formának kíjes, kies változata is kifejlődött. Úgy egy évszázada azonban terjedni kezdett a kies szónak ’a forgalomtól távol eső, lehangolóan elhagyatott’ értelemben való használata, feltehetőleg azért, mert az emberek a tőle teljesen független kiesik igével hozták kapcsolatba.”
Borítókép: Képernyőfotó Jancsó Miklós Toldi című rajzfilmsorozatának előzeteséből (Forrás: YouTube/MTVA - tv műsorok, filmek, zene)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!