A Theranos története a teljes techvilágot lázban tartja, benne van ugyanis minden, ami az amerikai álmot és a legendás bukásokat jellemzi. Adott egy előkelő washingtoni kapcsolatokkal rendelkező, ígéretes tinédzser, akit felvesznek a Stanford vegyészmérnöki szakára.
Már az egyetemen megszületik benne a gondolat, hogy valóra váltja mindenki álmát, és a fájdalommal járó, drága vérvizsgálatok helyett megfizethető, fájdalommentes megoldást kínál. A néhány csepp ujjbegyből vett vérből napi kétszáz tesztet elvégző, a betegségeket még a korai szakaszban diagnosztizáló Edison gép alapötletére azonban stanfordi professzora, a klinikai gyógyszerkutatás szakértője, Phyllis Gardner azt válaszolta: „nem fog működni”.
Elizabeth Holmes olyannyira bízott saját ötletében, hogy Gardner szerint egyszerűen „keresztülnézett rajta”, és hamarosan megalapította a Theranost. A cég neve a terápia és diagnózis angol megfelelőinek házasításából született. Tizenkilenc évesen otthagyta az egyetemet, hogy minden idejét a cégnek szentelhesse. 2013-ig kevés hír szólt a Theranosról, azonban Holmes a „radar alatt” dolgozott, hogy minél több befektetőt nyerjen meg álma megvalósításához.
Tíz év alatt 92 millió dollárt gyűjtött, és 2013-ban sikerült megállapodnia Amerika második legnagyobb gyógyszergyártó cégével, a Walgreensszel, amellyel közösen Palo Altóban nyitottak wellnessközpontot. Itt az ígéret szerint a betegek úgy válogathattak a vércseppből készült tesztek között, mintha az étlapról rendelnének.
Két évvel később kezdtek gyülekezni a felhők a Theranos háza táján, mikor a Wall Street Journal leleplező riportban szólaltatott meg több korábbi dolgozót, hogy a cég által fejlesztett gép kétszáz helyett alig néhány vizsgálat elvégzésére alkalmas csak. A többi tesztet hagyományos vérvizsgálati gépeken futtatták le a Theranos laborjának dolgozói, akik azonban nem voltak hozzáértő egészségügyi szakemberek.
Így nemcsak hogy nem ujjbegyből, hanem továbbra is vénából kellett mintát venni a Wallgreensszel közös wellnessközpontokban, ráadásul a mérések is kétes eredményeket hoztak. Alex Gibney A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben című dokumentumfilmjében például egy korábbi alkalmazott elmeséli, hogy a rendszernek köszönhetően az egyébként könnyen kimutatható szifiliszt sem sikerült mindig diagnosztizálni.