A Theranos története a teljes techvilágot lázban tartja, benne van ugyanis minden, ami az amerikai álmot és a legendás bukásokat jellemzi. Adott egy előkelő washingtoni kapcsolatokkal rendelkező, ígéretes tinédzser, akit felvesznek a Stanford vegyészmérnöki szakára.
Már az egyetemen megszületik benne a gondolat, hogy valóra váltja mindenki álmát, és a fájdalommal járó, drága vérvizsgálatok helyett megfizethető, fájdalommentes megoldást kínál. A néhány csepp ujjbegyből vett vérből napi kétszáz tesztet elvégző, a betegségeket még a korai szakaszban diagnosztizáló Edison gép alapötletére azonban stanfordi professzora, a klinikai gyógyszerkutatás szakértője, Phyllis Gardner azt válaszolta: „nem fog működni”.
Elizabeth Holmes olyannyira bízott saját ötletében, hogy Gardner szerint egyszerűen „keresztülnézett rajta”, és hamarosan megalapította a Theranost. A cég neve a terápia és diagnózis angol megfelelőinek házasításából született. Tizenkilenc évesen otthagyta az egyetemet, hogy minden idejét a cégnek szentelhesse. 2013-ig kevés hír szólt a Theranosról, azonban Holmes a „radar alatt” dolgozott, hogy minél több befektetőt nyerjen meg álma megvalósításához.
Tíz év alatt 92 millió dollárt gyűjtött, és 2013-ban sikerült megállapodnia Amerika második legnagyobb gyógyszergyártó cégével, a Walgreensszel, amellyel közösen Palo Altóban nyitottak wellnessközpontot. Itt az ígéret szerint a betegek úgy válogathattak a vércseppből készült tesztek között, mintha az étlapról rendelnének.
Két évvel később kezdtek gyülekezni a felhők a Theranos háza táján, mikor a Wall Street Journal leleplező riportban szólaltatott meg több korábbi dolgozót, hogy a cég által fejlesztett gép kétszáz helyett alig néhány vizsgálat elvégzésére alkalmas csak. A többi tesztet hagyományos vérvizsgálati gépeken futtatták le a Theranos laborjának dolgozói, akik azonban nem voltak hozzáértő egészségügyi szakemberek.
Így nemcsak hogy nem ujjbegyből, hanem továbbra is vénából kellett mintát venni a Wallgreensszel közös wellnessközpontokban, ráadásul a mérések is kétes eredményeket hoztak. Alex Gibney A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben című dokumentumfilmjében például egy korábbi alkalmazott elmeséli, hogy a rendszernek köszönhetően az egyébként könnyen kimutatható szifiliszt sem sikerült mindig diagnosztizálni.
A történetet bonyolítja, hogy 2009-től Ramesh „Sunny” Balwani üzletember együtt vezette Holmesszal a céget, és 2003 és 2016 között kapcsolatban is éltek. Balwani közel húsz évvel volt idősebb Holmesnál. Párosuk jól csengő, befolyásos név lett a Szilícium-völgyben, de az igazi sztár Elizabeth Holmes volt.
Steve Jobs mintájára mindig fekete garbót hordott, és mély hangon beszélt. A techvilág keblére ölelte a „női Steve Jobst”, aki meg akarta reformálni, mindenki számára elérhetővé tenni a sokat kritizált amerikai egészségügyi rendszert, ráadásul mindezt női vállalkozóként a férfiak uralta Szilícium-völgyben.
A leleplező cikk után többen megkérdőjelezték a technológia valóságtartalmát, de a Theranos még mindig nem mondott el mindent az Edison működéséről. A Wallgreens bezárta a Palo Altó-i központot, más partnerek is visszaléptek az új szerződésektől, és néhány befektető pert indított. 2016-ban Balwani lemondott, Holmes pedig a következő évben több mint négy és fél millió dollár kártérítést fizetett ki befektetőinek.
A magánperekkel azonban nem fejeződött be a rémálom, a szövetségi tőzsdefelügyelet 2018 tavaszán indított eljárást több mint kilencszázmillió dolláros csalás miatt. A felügyelet szerint Holmes és Balwani pontosan tudták, az Edison nem működik, mégis rávették a befektetőket, hogy adjanak pénzt. 2018 júniusában vádat emeltek a cég ellen, amelyben a vád nemcsak a befektetők átveréséről, hanem a betegek megtévesztéséről is szólt.
Holmes egy évvel később férjhez ment William Evanshez, az Evans hotellánc örököséhez. Első gyermekük születése és a pandémia miatt a bírósági szakasz csak tavaly kezdődhetett meg. Tizenöt hét, harminc tanú és több száz oldalas dokumentumtömeg átvizsgálása után az esküdtszék a tizenegyből négy pontban találta bűnösnek Elizabeth Holmest.
Három vádpontban, például a betegek megtévesztésében nem látták bűnösnek, három vádpontban viszont nem tudtak megállapodni, így azokban a kérdésekben nem született döntés.
Mivel a fehérgalléros csalást igen nehéz bizonyítani, ezért szakértők szerint az állam elégedett az ítélettel. Holmes legrosszabb esetben húsz év letöltendő börtönbüntetést kaphat, mivel a vádpontok mindegyike ennyivel büntetendő, ám párhuzamosan is letölthetők a büntetések.
Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy letöltendő szabadságvesztést kap, ez majd csak Balwani pere után derül ki, amely hamarosan kezdődik. Ha elítélik, az ő büntetése valószínűleg komolyabb lesz, mint Holmesé, mivel Elizabeth védekezése abból állt, hogy ő csak követte a Szilícium-völgyben megszokott elvárásokat, illetve Balwani hatása alatt cselekedett.
Szexuális zaklatással vádolta meg a férfit, továbbá elmondta, hogy a bántalmazó kapcsolat annak is köszönhető, hogy szexuálisan zaklatták stanfordi évei alatt, emiatt nem tudott bemenni az előadásokra. Hogy ez mennyire a #metoo-hangulat következménye, később fog kiderülni.
Elizabeth Holmes védekezése a szilícium-völgyi szabályokat illetően azonban helytálló. A techközpont befektetői gyakran adnak pénzt nagy álmokkal és kevés tapasztalattal rendelkező fiataloknak. Aki el tudja magát adni, annak nyert ügye van.
Ha sikerül egy vagy két nagynevű befektetőt szerezni, a többiek már maguktól kínálják fel a pénzt, mivel nem akarnak kimaradni a következő nagy dobásból. Mivel Holmes befolyásos washingtoni családból érkezett – a szülei a kritikusok szerint csak a kapcsolatoknak éltek –, nem okozott neki gondot többek között Rupert Murdochot vagy Henry Kissingert megnyerni a Theranosnak. Ráadásul lehengerlő személyisége pontosan megfelelt egy techvállalkozás vezetőjétől elvárt tulajdonságoknak.
Nemcsak nyílt titok, de elfogadott tény is, hogy a szilícium-völgyi vállalkozások rendre olyan termékekkel állnak elő, amelyek messze nincsenek készen. Ekkor jelenik meg a „játszd el, amíg valóra nem válik” mondás. Holmes esetében az volt a probléma, hogy ez nem következett be.
Más cégeknél akár évekig lehet takargatni a problémákat, ám azok nem az egészségügy területén dolgoznak. Önmagában a bukás még nem lenne probléma, hiszen az szintén a szilícium-völgyi kultúra része. Ahogy Európában a befektetők kétkedően néznek egy bukott vállalkozóra, és nem szívesen fektetnek bele újra, úgy Amerikában a bukás inkább dicsőség, ha az ember újra tudja kezdeni. Az egészségügyben azonban kevésbé működik ez a rendszer.
A Theranos története arra is felhívja a figyelmet, hogy a Szilícium-völgyben egyszerre uralkodik a legteljesebb bizalom (a befektetéseket illetően) és a legnagyobb titoktartás (a fejlesztések kapcsán). Számos szivárogtatókat segítő szervezet hívta már fel a figyelmet, hogy a techcégek a CIA technikáit alkalmazzák, munkavállalóikat folyamatosan jogi lépésekkel fenyegetik, nehogy megszegjék a titoktartási egyezményeket, így a problémák nehezen kerülnek ki az irodák falai közül.
A Holmes-ítélet azonban figyelmeztetésként szolgál minden szilícium-völgyi szereplő számára, hogy nem lehet teljesen kizárni a befektetőket, és szükség van bizonyos átláthatóságra. Ugyanakkor a történet építőelemei nem tűnnek el egyetlen bírósági döntés nyomán, ezért jó esély van arra, hogy a következő években újabb Theranos-botrányoktól legyen hangos a techvilág.
Borítókép: A csalással vádolt Elizabeth Holmes, a Theranos diagnosztikai vállalat volt vezetője érkezik perének tárgyalására San Joséban 2021. december 17-én (Fotó: MTI/AP/Nic Coury)
