Ragtapasz

Az elmúlt hetekben több adatvédelemmel kapcsolatos hír borzolta a felhasználók kedélyét. A bejelentések többsége kevés változást hoz. Az európai szavazók, szemben a tengerentúli felhasználókkal, inkább a központi szabályozás hívei. Tényleg lekapcsolhatja a Facebook európai szolgáltatását?

FACEBOOK RENAMED AS META Forrás: Europress/AFP

A nagy IT-cégek – így a Facebook anyacége, a Meta is – az Egyesült Államokban rendelkeznek adatfeldolgozó központtal. Az uniós döntéshozók célja azonban, hogy az európai állampolgárok adatai a kontinensen maradjanak.

A Facebook hirdetések célzására használja fel az adatokat, az így létrehozott reklámfelület jóval drágábban értékesíthető, mivel azt csak az adott célcsoport fogja látni. Az uniós adatvédelmi szabályozás nyomán azonban az ír hatóságok arra kötelezték a Metát, hogy ne továbbítsa az uniós állampolgárok adatait. A döntés 410 millió aktív felhasználót érint, a cégcsoport egyik legjelentősebb piacát. A Meta szintén bírósághoz fordult, mert szerintük a szabályozás kifejezetten a Metát érinti hátrányosan, és a döntés végrehajtására nagyon kevés idő áll rendelkezésre.

Ezt követően röppent fel a hír, hogy a Meta beszüntetné európai szolgáltatását. Ám az uniós tisztségviselők nem hátráltak, mondván a Face­book, az Instagram és a WhatsApp valójában nem helyettesíthetetlen eszközök, így a Meta végül visszalépett, és bejelentette, hogy nem szándékozik kivonulni Európából, mindössze törvényi kötelezettségüket teljesítették, mikor felmérték üzleti kockázataikat, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti adattovábbítási nehézségeket.

Azóta megnyugodni látszanak a kedélyek, mivel minden pénzügyi szereplő érdeke a megállapodás. A Privacy Shield felfüggesztésével elindult az egyeztetési folyamat, amelyben a cégek olyan speciális megállapodásokat dolgozhatnak ki, amelyek megfelelnek az Európai Bizottság előírásainak. Zuckerberg cége és az unió képviselői hónapok óta tárgyalnak, bár igaz, egyelőre nem sikerült megállapodniuk. További lehetőség lenne, ha a Meta Európába is telepítene adatfeldolgozó központokat, így teljesíthetné a bizottság legfontosabb elvárását. A beruházás azonban meglehetősen költséges és hosszú folyamat, így a megoldás valóban kérdéses.

A Metának van a legrosszabb híre az adatvédelem terén a legnagyobb IT-cégek között. Tény, hogy az Apple már korábban elkezdte korlátozni a hirdetési piac szereplőit a felhasználók nyomon követésé­ben, a Google pedig február közepén jelentette be, hogy radikális lépéssel fogja védeni az androidos felhasználókat – igaz, a rendelkezés csak két év múlva lép életbe. Az Apple tavaly tette lehetővé, hogy a felhasználók eldönthessék, engedélyezik-e a hirdetőknek, hogy kövessék őket. A döntés többek között a Metának is komoly gondot okozott, Zuckerberg cége tízmilliárdos bevételkiesést szenvedett el. A Google­ új bejelentése szerint meg akarja szüntetni a hirdetési személyazonosítókat, és olyan megoldást kíván létrehozni, amely feleslegessé teszi az applikációk figyelését.

Szakértők szerint a GDPR betartása komoly nehézségeket okozhat az IT-szektorban, és erre a Meta tavalyi bevételének megfelelően számolt, esetleges 1,63 milliárd dolláros büntetése is jó példa.

Az európai és az amerikai felhasználók azonban igen különbözően állnak az internet és az állami szabályozás kérdéséhez. Míg a tengerentúlon elfogadott, hogy az állam minél kevésbé szól bele a hétköznapi emberek és cégek életébe, az európai szavazók sokkal inkább a központi szabályozás hívei. Mivel a két kultúra közti átmenet egyelőre nem tisztázott, ezért szakértők úgy vélik, a cégek egyedi megállapodásai jelenthetik a következő lépést.

Borítókép: Mark Zuckerberg (Fotó: Europress/AFP)