Oliver Stone számos mélyenszántó, a regnáló hatalmat megkérdőjelező, sok esetben botrányos filmet készített, így, ha Edward Snowden nem született volna meg, a rendező valószínűleg kitalálta volna. A Snowden új lendületet adott a paranoiásoknak laptopjuk kamerájának és mikrofonjának leragasztásához, hiába beszélt a nézőkhöz Shailene Woodley Lindsay Millse, hogy ha meg akarják figyelni, bármit tesz, úgyis meg fogják. Az adatokért aggódó felhasználók azonban nagyon is emlékeztek Mark Zuckerberg fényképére, amelyen ragtapasszal leragasztott kamerát láthattak.
Az adatvédelmet illetően a Snowden 2016-os premierje óta nagyot fordult a világ. Már nemcsak a paranoiások, de az átlagos felhasználók is több időt fordítanak adataik védelmére, mint a 2010-es évek közepén. A nagy IT-cégek azonban a jóval szabadabb adatkezelési szabályok talaján jöttek létre, ráadásul az amerikai szabályozás mindig is megengedőbb volt az európainál. 2015-ben helyezték hatályon kívül az Amerika és Európa között fennálló adattovábbításról szóló egyezményt, a Safe Harbourt, mondván, a keretmegállapodás nem biztosít elég védettséget az uniós állampolgárok számára az amerikai kormányügynökségek (például CIA vagy FBI) adatgyűjtési tevékenysége elől. Egy évvel később született meg a Privacy Shield, amely elvileg kiküszöbölte a csorbát. Azonban 2020-ban ezt is érvénytelenítette az Európai Bíróság, és megállapította: az uniós állampolgárok személyes adatai továbbra sincsenek biztonságban.
A 2018 óta hatályos Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) minden korábbi szabályozásnál komolyabb adatbiztonsági szintet vár el a cégektől, és nagyobb önrendelkezési jogot biztosít a magánszemélyek számára. Az elvi célkitűzések azonban az elmúlt évek során számos problémát okoztak a cégek és a felhasználók számára. Marketingszakértők például teljesen irreálisnak tartják, hogy minden egyes Google-találat esetében a felhasználók elolvasnák a kötelezően feltűnő adatvédelmi tájékoztatót, azok – véleményük szerint –
csak zavarják a hatékony keresést. Mivel pedig a felhasználókat nem érdekli, mi van a tájékoztatókban, azok valójában feleslegesek is. Így többeket nem lepett meg, amikor híre jött, hogy a Facebook kivonulna az európai piacról, ha a jövőben nem továbbíthatná felhasználóinak adatait amerikai szervereire.