Oliver Stone számos mélyenszántó, a regnáló hatalmat megkérdőjelező, sok esetben botrányos filmet készített, így, ha Edward Snowden nem született volna meg, a rendező valószínűleg kitalálta volna. A Snowden új lendületet adott a paranoiásoknak laptopjuk kamerájának és mikrofonjának leragasztásához, hiába beszélt a nézőkhöz Shailene Woodley Lindsay Millse, hogy ha meg akarják figyelni, bármit tesz, úgyis meg fogják. Az adatokért aggódó felhasználók azonban nagyon is emlékeztek Mark Zuckerberg fényképére, amelyen ragtapasszal leragasztott kamerát láthattak.
Az adatvédelmet illetően a Snowden 2016-os premierje óta nagyot fordult a világ. Már nemcsak a paranoiások, de az átlagos felhasználók is több időt fordítanak adataik védelmére, mint a 2010-es évek közepén. A nagy IT-cégek azonban a jóval szabadabb adatkezelési szabályok talaján jöttek létre, ráadásul az amerikai szabályozás mindig is megengedőbb volt az európainál. 2015-ben helyezték hatályon kívül az Amerika és Európa között fennálló adattovábbításról szóló egyezményt, a Safe Harbourt, mondván, a keretmegállapodás nem biztosít elég védettséget az uniós állampolgárok számára az amerikai kormányügynökségek (például CIA vagy FBI) adatgyűjtési tevékenysége elől. Egy évvel később született meg a Privacy Shield, amely elvileg kiküszöbölte a csorbát. Azonban 2020-ban ezt is érvénytelenítette az Európai Bíróság, és megállapította: az uniós állampolgárok személyes adatai továbbra sincsenek biztonságban.
A 2018 óta hatályos Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) minden korábbi szabályozásnál komolyabb adatbiztonsági szintet vár el a cégektől, és nagyobb önrendelkezési jogot biztosít a magánszemélyek számára. Az elvi célkitűzések azonban az elmúlt évek során számos problémát okoztak a cégek és a felhasználók számára. Marketingszakértők például teljesen irreálisnak tartják, hogy minden egyes Google-találat esetében a felhasználók elolvasnák a kötelezően feltűnő adatvédelmi tájékoztatót, azok – véleményük szerint –
csak zavarják a hatékony keresést. Mivel pedig a felhasználókat nem érdekli, mi van a tájékoztatókban, azok valójában feleslegesek is. Így többeket nem lepett meg, amikor híre jött, hogy a Facebook kivonulna az európai piacról, ha a jövőben nem továbbíthatná felhasználóinak adatait amerikai szervereire.
A nagy IT-cégek – így a Facebook anyacége, a Meta is – az Egyesült Államokban rendelkeznek adatfeldolgozó központtal. Az uniós döntéshozók célja azonban, hogy az európai állampolgárok adatai a kontinensen maradjanak.
A Facebook hirdetések célzására használja fel az adatokat, az így létrehozott reklámfelület jóval drágábban értékesíthető, mivel azt csak az adott célcsoport fogja látni. Az uniós adatvédelmi szabályozás nyomán azonban az ír hatóságok arra kötelezték a Metát, hogy ne továbbítsa az uniós állampolgárok adatait. A döntés 410 millió aktív felhasználót érint, a cégcsoport egyik legjelentősebb piacát. A Meta szintén bírósághoz fordult, mert szerintük a szabályozás kifejezetten a Metát érinti hátrányosan, és a döntés végrehajtására nagyon kevés idő áll rendelkezésre.
Ezt követően röppent fel a hír, hogy a Meta beszüntetné európai szolgáltatását. Ám az uniós tisztségviselők nem hátráltak, mondván a Facebook, az Instagram és a WhatsApp valójában nem helyettesíthetetlen eszközök, így a Meta végül visszalépett, és bejelentette, hogy nem szándékozik kivonulni Európából, mindössze törvényi kötelezettségüket teljesítették, mikor felmérték üzleti kockázataikat, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti adattovábbítási nehézségeket.
Azóta megnyugodni látszanak a kedélyek, mivel minden pénzügyi szereplő érdeke a megállapodás. A Privacy Shield felfüggesztésével elindult az egyeztetési folyamat, amelyben a cégek olyan speciális megállapodásokat dolgozhatnak ki, amelyek megfelelnek az Európai Bizottság előírásainak. Zuckerberg cége és az unió képviselői hónapok óta tárgyalnak, bár igaz, egyelőre nem sikerült megállapodniuk. További lehetőség lenne, ha a Meta Európába is telepítene adatfeldolgozó központokat, így teljesíthetné a bizottság legfontosabb elvárását. A beruházás azonban meglehetősen költséges és hosszú folyamat, így a megoldás valóban kérdéses.
A Metának van a legrosszabb híre az adatvédelem terén a legnagyobb IT-cégek között. Tény, hogy az Apple már korábban elkezdte korlátozni a hirdetési piac szereplőit a felhasználók nyomon követésében, a Google pedig február közepén jelentette be, hogy radikális lépéssel fogja védeni az androidos felhasználókat – igaz, a rendelkezés csak két év múlva lép életbe. Az Apple tavaly tette lehetővé, hogy a felhasználók eldönthessék, engedélyezik-e a hirdetőknek, hogy kövessék őket. A döntés többek között a Metának is komoly gondot okozott, Zuckerberg cége tízmilliárdos bevételkiesést szenvedett el. A Google új bejelentése szerint meg akarja szüntetni a hirdetési személyazonosítókat, és olyan megoldást kíván létrehozni, amely feleslegessé teszi az applikációk figyelését.
Szakértők szerint a GDPR betartása komoly nehézségeket okozhat az IT-szektorban, és erre a Meta tavalyi bevételének megfelelően számolt, esetleges 1,63 milliárd dolláros büntetése is jó példa.
Az európai és az amerikai felhasználók azonban igen különbözően állnak az internet és az állami szabályozás kérdéséhez. Míg a tengerentúlon elfogadott, hogy az állam minél kevésbé szól bele a hétköznapi emberek és cégek életébe, az európai szavazók sokkal inkább a központi szabályozás hívei. Mivel a két kultúra közti átmenet egyelőre nem tisztázott, ezért szakértők úgy vélik, a cégek egyedi megállapodásai jelenthetik a következő lépést.
Borítókép: Mark Zuckerberg (Fotó: Europress/AFP)
